Az oktatásban egyelőre késlekedik az elektronikus forradalom, bár a korábbi viszonyokhoz képest itt is óriási előrelépések történtek. Az oktatásban már sok digitális segédeszköz (projektor, CD-DVD lejátszó) válik hasznára mind a tanároknak, mind a diákoknak, és kár lenne tagadni a tényt, hogy a fiatalok szabadidejét uraló internet minden más tevékenységüket, így a tanulás folyamatát és az ismeretszerzést is meghatározza. A legújabb technikákkal leginkább lépést tartó ifjú korosztály gyakran saját informatikatanárát kénytelen felvilágosítani a digitális fejlődés legfrissebb eredményeiről. A mobiltelefonon, videojátékokon, Wikipédián és a Facebookon szocializálódott korosztálynak kevés új tippet tud adni bárki is, amikor arról van szó, honnan töltsön le anyagot magyardolgozatához vagy a másnapi biológia-kiselőadáshoz.

Előbb-utóbb be kell látnia a legkonzervatívabb pedagógusnak is, hogy az oktatás-nevelés céljait és módjait a megváltozott technikai környezethez kell igazítani. Számos olyan eszköztár áll már a pedagógusok rendelkezésére, mely egyszerűsíti a tanítás menetét - a különböző digitális segédanyagok, videoösszeállítások, összefoglalók, táblázatok a magasabb virtuális ingerküszöbbel rendelkező, 3D-s mozin felcseperedő gyerekeknek is lekötik a figyelmét. A legtöbb iskolában ma már mindennapos eszköznek számít a projektor és a CD-DVD lejátszó, majdnem minden iskolában van legalább egy digitális tábla, és folyamatban van a digitális napló bevezetése is. Utóbbi a fillentő diák réme: sem elveszíteni nem tudja, sem az aznap bekapott karót ügyesen négyesre kozmetikázni. Mi több, szülei azt is megtudhatják, megjelent-e egyáltalán aznap az iskolában. Az érettségi és felvételi jelentkezéseket és adatokat pedig már kizárólag elektronikusan rögzítik, a felsőoktatási felvételi eredményeket pedig idén is SMS-ben, ebben az évben pontosan június 23-án este tízkor kapják meg a diákok.

Ami a közoktatásban még nem számít evidenciának, az kötelező érvényűnek minősül az egyetemeken és főiskolákon: ma már elektronikus tanulmányi rendszereken (ETR, Neptun) keresztül zajlik a tárgyfelvétel, a vizsgajelentkezés, az adott szemeszterre való beiratkozás, az adategyeztetés, az ösztöndíjak és pénzügyi adatok rendszerezése, egy-egy kurzus részvevőinek fórumon történő kommunikációja, és interneten elérhetők számos óra kiegészítő dokumentumai vagy akár az egész tananyag. Manapság már a hajnali órákban, a kattintás gyorsaságán dől el, bekerülnek-e a diákok egy-egy kurzusra: a tantermek előtti marakodás és hajtépés ideje lejárt, sok helyen az elektronikus rangsorolási rendszer dönt. A diákok notebookkal ölükben jegyzetelnek, vagy MP3-ban rögzítik az anyagot az előadásokon, majd közzéteszik azt egy honlapon, a kurzusfórumot vagy a csoportos kör e-maileket böngészve értesülnek a félév menetében történt változásokról, a vizsgatételekről, valamint a könyvtári állományról interneten keresztül szereznek információt. Megvalósulni látszik az m-learning, magyarán a mobil tanulás, mely minden, mobil eszközzel való ismeretszerzést magában foglal, és a tanuló személy mobilitását hangsúlyozza. Az m-learning korszaka a hordozható kazettalejátszókkal kezdődött, és ma már eszközeinek széles tárházát alkotja az MP3-lejátszók, laptopok és okostelefonok óriási választéka.

Ilyen technikai feltételek mellett úgy tűnik, mintha a katedrán magyarázó professzorokra már csak az aláírásuk miatt lenne szükség, egyelőre azonban az e-learning, vagyis az elektronikus tanulás (digitális adatbázisok használata, internetes ismeretszerzés és kommunikáció) és a tradicionális módszerek (a tanulmányi osztályokon zajló személyes ügyintézés, frontális oktatás a szemináriumokon) keveréke érvényesül a hazai felsőoktatásban. Brazíliában és Indonéziában a módszer például bevált: mindkét, gazdaságilag kevésbé fejlett országban hatékonyan valósul meg az elektronikus úton zajló, költséghatékony távoktatás. Hazánk egyelőre fényévekre van ettől a módszertől, és hogy szükség van-e rá, arról megoszlanak a vélemények. Első lépésként a tananyagot kellene digitalizálni, mely egy igen hosszú és drága folyamat.

Az e-learning technika fejlesztése és a mobil- és internetes kommunikáció oktatásban játszott szerepének javítása jelenleg a Telenor közreműködésével, a Digitális Magyarország projekt keretein belül zajlik. Több céggel együtt négy felsőoktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem Informatikai Kara, az Óbudai Egyetem és a Corvinus Egyetem bevonásával folynak a kutatások, melyek arra keresik a választ, miként segítheti elő a mobil szélessávú internet a mobil munkavégzés, a szállítmányozás és a logisztika, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, a közszolgáltatások, ezen belül az egészségügy és az oktatás fejlődését, a társadalmi esélyegyenlőség és a közbiztonság javítását.

Butsi Zoltán, a Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központjának vezető menedzsere szerint ez egy többfázisú projekt, amelynek legfontosabb megoldandó feladata a tananyag digitalizálása, és amelynek távközlési infrastruktúráját a Telenor építené ki, a szolgáltatást lehetővé tévő díjcsomagok kialakításával, a mobil eszközök alkalmassá tételével. Következő lépésként a tervek szerint minél több városi önkormányzattal és oktatási intézménnyel egyeztetve kísérleti projekteken keresztül demonstrálnák az e-learning kínálta lehetőségeket mindennapi működésében.


Vizsgajegy SMS-ben

A hallgatók és a felsőoktatási intézmények között való kapcsolattartás fejlesztése még hagy kívánnivalót maga után: dr. Tózsa István, a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának tanára szerint elektronikus tanulmányi rendszerüknek meglenne a kapacitása arra, hogy vizsgaeredményeket, tételsorokat vagy a Hallgatói Önkormányzat híreit és felhívásait a mobiltelefonokra is ki lehessen küldeni, azonban a telefonszámok és törvény által előírt beleegyezési nyilatkozatok begyűjtése óriási háttérszervezést igényel, melyre egyelőre nincs energia. Az alkalmazás egyszerű lenne, anyagi ráfordítást nem igényelne, mindössze a kellően motivált humán erőforrás hiányzik - dr. Tózsa István elképzelhetőnek tartaná, hogy a Hallgatói Önkormányzat pályázat útján hozzájuthatna a szükséges anyagi forrásokhoz, és motiválhatná a hallgatókat.