A mobilinternet a hírközlési piac egyik leggyorsabban fejlődő szegmense, amely kitágítja a kommunikációs lehetőségek tárházát. A szolgáltatás a lefedett területeken bárhol igénybe vehető, így nincs szükség külön ügyintézésre, ha például a szokásostól eltérő helyen kívánjuk igénybe venni - nincs átszerelési procedúra, felesleges papírmunka. A mobil szélessávú technológia sokaknál eddig csak másodlagos szerepet töltött be a vezetékes technológiák mellett, mára azonban egyre nagyobb igény jelentkezik a gyorsan kiépíthető vezeték nélküli rendszerek iránt. A Telenor tapasztalata is azt mutatja, hogy a mobilinternet jelentősége rohamosan nő, sőt a széles sávú technológiák közül a mobilhálózatokon keresztül történő elérés válik meghatározóvá. Az "okostelefonok" árának csökkenésével, a laptopok, notebookok megjelenésével folyamatos fejlődésben van a mobiliparág.

BŐVÜLŐ LEFEDETTSÉG ÉS ANNAK KORLÁTAI

A Telenor a digitális átállás, a szélessáv-lefedettség növelésének elkötelezettjeként kiemelkedő jelentőségűnek tartja a 900 MHz-es sáv polgári felhasználásra történő felszabadítását, illetve a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok technológiasemlegessé tételét. Ezt a GSM-sáv vonatkozásában az európai szabályozás is megköveteli, de az említett frekvenciatartományok megfelelő hasznosítása is csak így érhető el. Ehhez elengedhetetlen ezen tartományok átrendezése, reallokációja is.

A frekvenciasávok megfelelő átrendezésén, technológiasemlegessé tételén és a még rendelkezésre álló tartományok kiosztásán túlmenően a frekvenciadíjak rendszere is kiemelkedő jelentőséggel bír a mobil szélessávú lefedettség növelésében. A kormány, a szakhatóság és a piaci szereplők egyetértettek abban, hogy a 2008 augusztusában aláírt miniszteri rendelet, amely 34 százalékkal csökkentette a szolgáltatók által a bázisállomásokon működő UMTS (3G) transzmitterek (adóvevők) után fizetendő frekvenciahasználati díjakat, előrelépést jelentett a széles sávú mobilinternet-lefedettség bővítésében. A kedvezmény megadásától a szakminisztérium és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) is azt remélte, hogy a szolgáltatók nemcsak a sűrűn lakott, kiemelt térségekben, hanem a mobil szélessáv tekintetében elmaradottabb régiókban is gyors ütemben bővítik majd kapacitásaikat.

A lefedettség növelésére az akkor még Pannon GSM Távközlési Zrt., ma már Telenor néven működő cég és a Magyar Telekom Nyrt. a 900 MHzes koncesszió újabb, 7,5 éves meghosszabbításáról szóló szerződés aláírásával már 2007-ben kötelezettséget vállalt. A két nagyvállalat 2007 novemberében vállalta, hogy 2008-ban és 2009-ben évente 10-10 milliárd forintot fordít a mobil szélessáv-lefedettség fejlesztésére az uniós szempontból elmaradott térségekben (a fővárost és a közvetlen agglomerációt kivéve gyakorlatilag az egész ország idesorolható).

A két mobilszolgáltató maradéktalanul eleget tett a vállalt beruházási kötelezettségének, ám a 2008-as részleges frekvenciadíj-csökkentés nem jelentett elégséges megoldást a hosszú távú befektetések szempontjából. A Telenor álláspontja szerint a rádióspektrum gazdaságos működtetéséhez át kell alakítani a használatukért fizetendő díjak rendszerét, mivel az jelenleg nem teszi lehetővé a széles sávú hálózatok megfelelő ütemben történő kiépítését. Minden egyes alkalommal ugyanis, amikor egy mobilszolgáltató újabb bázisállomás felállításáról és ezzel együtt a lefedettség növeléséről dönt, egyúttal növeli az általa fizetendő frekvenciadíjak mértékét is. Ma Európában Magyarországon a legmagasabbak a frekvenciadíjak, ez pedig akár ahhoz a helyzethez is vezethet, hogy hazánk kimarad a nemzetközi mobilinternet fejlődési trendjéből. A jelenlegi, a bázisállomások számán alapuló rendszert fel kell váltania az Európa-szerte legelterjedtebb, sávdíjon alapuló rendszernek. A spektrum leghatékonyabb felhasználását, a széles sávú lefedettség növelését csak egy sávdíjalapú frekvenciarendszer teszi lehetővé.

DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG

A digitális esélyegyenlőség megteremtése tehát szükségszerű követelmény. A széles sávú internet-szolgáltatáshoz való hozzáférés létfontosságú az e-integráció európai uniós megvalósulása érdekében is. A Telenor szerint a széles sávú technológiák iránt későbbiekben jelentkező további igények kielégítéséhez pedig szükséges lesz az úgynevezett Digital Dividend tartomány (790-862 MHz) mobil szélessáv szolgálatba állítására, hiszen a széles sávú technológiák keretében nyújtott szolgáltatások köre az egyedüli napjainkban, ahol biztosan keresletnövekedés tapasztalható ország- és világszerte. A Digital Dividend, azaz a "digitális hozadék" társadalmi haszonná és gazdasági növekedéssé való átalakításával kapcsolatban az Európai Bizottság is megállapította, hogy az analóg földfelszíni televíziózásról a digitálisra való átállás a digitális műsorszórás jobb hatásfoka miatt Európában értékes rádiófrekvenciákat fog felszabadítani. Ebben a "digitális hozadékban" számos lehetőség rejlik a szolgáltatások körének bővítésére, mivel ebben a frekvenciatartományban a lefedettség kedvezőbb módon valósítható meg, mint a magasabb frekvenciasávokban. Szintén a sáv előnye, hogy az épületeken belüli, azaz beltéri készülékhasználathoz szükséges lefedettség is könnyebben biztosítható.

Az Európai Unióban a Régiók Bizottságának határozott álláspontja, hogy ez vissza nem térő lehetőség arra, hogy Európa eleget tegyen a növekvő rádióspektrum-igénynek, és különösen arra, hogy a vidéki térségeket ellássa vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokkal, valamint serkentse az új, vezeték nélküli - köztük az új generációs széles sávú - szolgáltatások elterjedését.