Kiemelt szerepet szán a következő kabinet az infokommunikációnak, amely a gazdaság motorja lehet - mondja Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára. Az e területen dolgozó vállalkozásokat kiszámítható stratégiával, a polgárokat pedig a szolgáltató állam, az e-közigazgatás és az e-demokrácia fejlesztésével segítik.
hirdetés
- A kormányzásra készülve készítettek egy felmérést, hogy mit szeretne az informatikai és telekommunikációs szakma az új kormánytól.
- Több száz, az infokommunikációban dolgozó cég és civilszervezet, szakértő véleményét kértük ki, és gyűjtöttünk tőlük fontos ötleteket és javaslatokat. Javaslataik jó része a programunkba is bekerült, s ezzel azt is jeleztük, hogy nyitottak vagyunk a párbeszédre. A megkérdezettek nyolcvan százaléka válaszolt is.
- Mit szeretne a szakma?
- Abban mindenki egyetértett, s ez a mi törekvésünknek is az alapja, hogy a kormányzati ciklus elején legyen elfogadott, világos és kiszámít ható infokommunikációs stratégiája a kormánynak, amelyet végig is visz. Jó, ha a választó polgárok, a közigazgatási szervezetek és a piaci szereplők is látják, hogy milyen törekvései vannak az informatikai kormányzatnak. Ez sajnos az elmúlt nyolc évben nem volt meg. Voltak ugyan stratégiák, de csak egy-két hónapig tartottak, s semmi nem valósult meg belőlük.
- Mi a fő vezérlőelve ennek a stratégiának?
- Célunk, hogy kiemelt szerepet kapjon a kormányzati szerkezetben az infokommunikáció. Ebben a szolgáltató állam, az egységes kormányzati infokommunikáció kiépítése, a digitális szakadék megszüntetése, új előfizetők bevonása, az új technológiák használata és a valós e-közigazgatás megteremtése kap kiemelt figyelmet az infrastrukturális fejlesztések és az átláthatóság biztosítása mellett. Másrészt a következő négy évben kiemelt célunk az e-demokrácia kiteljesedése. A polgárok véleményét az interneten keresztül meg lehet kérdezni jövőbeni kormányzati intézkedésekről: ez ingyenes és környezetbarát kommunikációt tesz lehetővé, ráadásul azonnal eljut azokhoz az információ, akik ezt igénylik. Ebben nagy szerepe lehet a webkettes technikáknak.

- Ön szerint mennyire járul hozzá az infokommunikáció egy ország fejlődéséhez?
- Kulcsfontosságú terület: aki ezen a területen lemarad, az huzamosan lemarad. Most pont egy olyan időszakban vagyunk, hogyha jó ritmust veszünk fel, akkor könnyen lehetünk megint vezető helyen Európában. Még úgy is, hogy eddig finoman szólva sem aknáztunk ki minden lehetőséget, pedig a GDP jelentős része származik ebből a szektorból. Kiszámítható infokommunikációs kormányzati politika nyomán ez a terület a magyar gazdaság motorja lehet.
- Milyen tartalékokat lát a rendszerben?
- Ma Magyarországon négymillió ember biztosan nem fér hozzá a világháló nyújtotta lehetőségekhez. Csak egy példa: ha egymillió új internethasználót behozunk a rendszerbe, akkor egyes számítások szerint az több mint százmilliárd forintos GDP-bővülést is hozhat. De a messze földön híres magyar informatikai vállalkozások újbóli helyzetbe hozása is lendületet adhat a gazdaságnak.
- Mik a legsürgetőbb feladatok az infokommunikáció fejlesztésében?
- Ma Magyarországon nagy a digitális szakadék és írástudatlanság. Ezen javítani kell tájékoztatással, oktatással, illetve a feltételek megteremtésével. Hiszen nehezebben tud vagy akar internetezni az, akinek a lakóhelyén nem adott a széles sávú internet lehetősége. Ezért az államnak a széles sáv kiterjesztésében szintén fontos feladata van.
- Az már az egyén akaratától függ, hogy dolgozni vagy csak szórakozni akar az interneten.
- Ez csak részben igaz: a távmunkát ma nem lehet letölteni az internetről, ugyanis nincsenek ilyen programok. Kormányzati intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a tényleges távmunka és távoktatás elinduljon. Számunkra a tartalom a fontos: úgy épüljön ki ez a hálózat, hogy utána azt lehessen használni ezekre a célokra is.
- Bevonják a széles sávú fejlesztésekbe a még szabad mobilfrekvenciát is?
- Ez stratégiai döntést igényel, ami az új kormány feladata. Mi a frekvenciára úgy tekintünk, mint nemzeti értékre. De ez csak akkor érték, ha hasznosul. Ezért is lényeges a ciklus elején elfogadott infokommunikációs stratégia, mert ebben rendezni lehet a frekvenciagazdálkodási kérdéseket. Az biztos, hogy a hatékony frekvenciagazdálkodás kiemelt célja a következő kormánynak.
- Ez mit jelent: például alacsonyabb díjakat, nagyobb versenyt a szolgáltatók között?
- Ennek megválaszolása az új kabinet hatásköre.
- Hogyan lehetne befektetőbarátabb környezetet teremteni ahhoz, hogy az infrastrukturális fejlesztéseket a vállalatok végezzék el?
- A kiszámíthatósággal: a ciklus elején elfogadott négyéves stratégia ismeretében a vállalatok is jól tudják majd ehhez igazítani működésüket. Az államnak fontos feladata, hogy az optikai és az új generációs hálózatokba történő piaci beruházást elősegítse. Ehhez olyan szabályokat kell hozni, amelyek a piaci szereplőket is arra ösztönzik, hogy ezekbe a hálózatokba fektessenek. Az államnak azokon a területeken kell segítő kezet nyújtania, ahol a piacnak nem érné meg ilyen beruházásba fogni. A Fidesz részéről a párbeszéd természetesen a piaci szereplőkre is vonatkozik.
- Mivel lehetne gyorsítani az internet terjedését, azon túl, hogy digitális közművet épít az állam?
- A digitális közmű az előző kormányzat infrastrukturális beruházási tervének szinonimája. A tartalommal, oktatással és tájékoztatással kiegészített koncepciót hívjuk a jövőben Nemzeti Hálózatnak. A társadalom egyre jobban nyitott az e-közszolgáltatások befogadására: napról napra többen jönnek rá arra, hogy miért jó bizonyos dokumentumokat az interneten keresztül beadni. Persze ehhez szükséges a központi rendszerekbe vetett bizalom erősítése, ami például az Ügyfélkapu sorozatos leállásai miatt jelentősen megrendült. Ha a kormányzat élen jár az e-közszolgáltatások rendszerének alkalmazásában, egyszerűsíti és a jelenleginél felhasználóbarátabbá teszi őket, akkor növekedni fog az igénybevevők száma is. Annak a híve vagyok, hogy az állam ne csak a kötelezés módszerét alkalmazza, hanem kedvezmények rendszerével jutalmazzuk azokat, akik az e-közszolgáltatásokat választják.
- A digitális írástudatlanság leküzdéséhez milyen programokat képzelnek el?
- A szakmának kiküldött kérdőívünkben feltettük például a kérdést, hogy az informatikai alapismereteknek szerepelniük kellene-e az érettségiben. A válaszolók nyolcvan százaléka igennel felelt.
- Kötelező érettségi tárgy lesz az informatika?
- Ne szaladjunk így előre. Csak azt tudom mondani, hogy e területen az oktatást és a képzést fejleszteni kell, mert abból csak jó származik.
- Több száz, az infokommunikációban dolgozó cég és civilszervezet, szakértő véleményét kértük ki, és gyűjtöttünk tőlük fontos ötleteket és javaslatokat. Javaslataik jó része a programunkba is bekerült, s ezzel azt is jeleztük, hogy nyitottak vagyunk a párbeszédre. A megkérdezettek nyolcvan százaléka válaszolt is.
- Mit szeretne a szakma?
- Abban mindenki egyetértett, s ez a mi törekvésünknek is az alapja, hogy a kormányzati ciklus elején legyen elfogadott, világos és kiszámít ható infokommunikációs stratégiája a kormánynak, amelyet végig is visz. Jó, ha a választó polgárok, a közigazgatási szervezetek és a piaci szereplők is látják, hogy milyen törekvései vannak az informatikai kormányzatnak. Ez sajnos az elmúlt nyolc évben nem volt meg. Voltak ugyan stratégiák, de csak egy-két hónapig tartottak, s semmi nem valósult meg belőlük.
- Mi a fő vezérlőelve ennek a stratégiának?
- Célunk, hogy kiemelt szerepet kapjon a kormányzati szerkezetben az infokommunikáció. Ebben a szolgáltató állam, az egységes kormányzati infokommunikáció kiépítése, a digitális szakadék megszüntetése, új előfizetők bevonása, az új technológiák használata és a valós e-közigazgatás megteremtése kap kiemelt figyelmet az infrastrukturális fejlesztések és az átláthatóság biztosítása mellett. Másrészt a következő négy évben kiemelt célunk az e-demokrácia kiteljesedése. A polgárok véleményét az interneten keresztül meg lehet kérdezni jövőbeni kormányzati intézkedésekről: ez ingyenes és környezetbarát kommunikációt tesz lehetővé, ráadásul azonnal eljut azokhoz az információ, akik ezt igénylik. Ebben nagy szerepe lehet a webkettes technikáknak.

- Ön szerint mennyire járul hozzá az infokommunikáció egy ország fejlődéséhez?
- Kulcsfontosságú terület: aki ezen a területen lemarad, az huzamosan lemarad. Most pont egy olyan időszakban vagyunk, hogyha jó ritmust veszünk fel, akkor könnyen lehetünk megint vezető helyen Európában. Még úgy is, hogy eddig finoman szólva sem aknáztunk ki minden lehetőséget, pedig a GDP jelentős része származik ebből a szektorból. Kiszámítható infokommunikációs kormányzati politika nyomán ez a terület a magyar gazdaság motorja lehet.
- Milyen tartalékokat lát a rendszerben?
- Ma Magyarországon négymillió ember biztosan nem fér hozzá a világháló nyújtotta lehetőségekhez. Csak egy példa: ha egymillió új internethasználót behozunk a rendszerbe, akkor egyes számítások szerint az több mint százmilliárd forintos GDP-bővülést is hozhat. De a messze földön híres magyar informatikai vállalkozások újbóli helyzetbe hozása is lendületet adhat a gazdaságnak.
- Mik a legsürgetőbb feladatok az infokommunikáció fejlesztésében?
- Ma Magyarországon nagy a digitális szakadék és írástudatlanság. Ezen javítani kell tájékoztatással, oktatással, illetve a feltételek megteremtésével. Hiszen nehezebben tud vagy akar internetezni az, akinek a lakóhelyén nem adott a széles sávú internet lehetősége. Ezért az államnak a széles sáv kiterjesztésében szintén fontos feladata van.
- Az már az egyén akaratától függ, hogy dolgozni vagy csak szórakozni akar az interneten.
- Ez csak részben igaz: a távmunkát ma nem lehet letölteni az internetről, ugyanis nincsenek ilyen programok. Kormányzati intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a tényleges távmunka és távoktatás elinduljon. Számunkra a tartalom a fontos: úgy épüljön ki ez a hálózat, hogy utána azt lehessen használni ezekre a célokra is.
- Bevonják a széles sávú fejlesztésekbe a még szabad mobilfrekvenciát is?
- Ez stratégiai döntést igényel, ami az új kormány feladata. Mi a frekvenciára úgy tekintünk, mint nemzeti értékre. De ez csak akkor érték, ha hasznosul. Ezért is lényeges a ciklus elején elfogadott infokommunikációs stratégia, mert ebben rendezni lehet a frekvenciagazdálkodási kérdéseket. Az biztos, hogy a hatékony frekvenciagazdálkodás kiemelt célja a következő kormánynak.
- Ez mit jelent: például alacsonyabb díjakat, nagyobb versenyt a szolgáltatók között?
- Ennek megválaszolása az új kabinet hatásköre.
- Hogyan lehetne befektetőbarátabb környezetet teremteni ahhoz, hogy az infrastrukturális fejlesztéseket a vállalatok végezzék el?
- A kiszámíthatósággal: a ciklus elején elfogadott négyéves stratégia ismeretében a vállalatok is jól tudják majd ehhez igazítani működésüket. Az államnak fontos feladata, hogy az optikai és az új generációs hálózatokba történő piaci beruházást elősegítse. Ehhez olyan szabályokat kell hozni, amelyek a piaci szereplőket is arra ösztönzik, hogy ezekbe a hálózatokba fektessenek. Az államnak azokon a területeken kell segítő kezet nyújtania, ahol a piacnak nem érné meg ilyen beruházásba fogni. A Fidesz részéről a párbeszéd természetesen a piaci szereplőkre is vonatkozik.
- Mivel lehetne gyorsítani az internet terjedését, azon túl, hogy digitális közművet épít az állam?
- A digitális közmű az előző kormányzat infrastrukturális beruházási tervének szinonimája. A tartalommal, oktatással és tájékoztatással kiegészített koncepciót hívjuk a jövőben Nemzeti Hálózatnak. A társadalom egyre jobban nyitott az e-közszolgáltatások befogadására: napról napra többen jönnek rá arra, hogy miért jó bizonyos dokumentumokat az interneten keresztül beadni. Persze ehhez szükséges a központi rendszerekbe vetett bizalom erősítése, ami például az Ügyfélkapu sorozatos leállásai miatt jelentősen megrendült. Ha a kormányzat élen jár az e-közszolgáltatások rendszerének alkalmazásában, egyszerűsíti és a jelenleginél felhasználóbarátabbá teszi őket, akkor növekedni fog az igénybevevők száma is. Annak a híve vagyok, hogy az állam ne csak a kötelezés módszerét alkalmazza, hanem kedvezmények rendszerével jutalmazzuk azokat, akik az e-közszolgáltatásokat választják.
- A digitális írástudatlanság leküzdéséhez milyen programokat képzelnek el?
- A szakmának kiküldött kérdőívünkben feltettük például a kérdést, hogy az informatikai alapismereteknek szerepelniük kellene-e az érettségiben. A válaszolók nyolcvan százaléka igennel felelt.
- Kötelező érettségi tárgy lesz az informatika?
- Ne szaladjunk így előre. Csak azt tudom mondani, hogy e területen az oktatást és a képzést fejleszteni kell, mert abból csak jó származik.
- cikk értékelése /digitalis_magyarorszag/lehet-e-e-demokracia-29960/
- jelenlegi érték
- szavazatok száma:
- 245
Legfrissebb a HetiVálasz.hu-n
-
Durván megerősödött a Jobbik - Itt a legfrissebb közvélemény-kutatás
- Időpont
- Ma: 18:37
-
Rendkívüli bejelentést tett Matolcsy: Megemelik a szocpolt
- Időpont
- Ma: 18:25
-
Borókai kikéri magának: "Kapitális öngólt lőtt a Fidesz"
- Időpont
- Ma: 15:55
-
Fordulat: Börtönbe kerül a Horthy park alapítója?
- Időpont
- Ma: 14:25
-
Sikkasztás a társasházakban: Így verik át tömegesen a lakókat
- Időpont
- Ma: 12:25
hirdetés
-
A Fico-kormány változtatna a nyugdíjrendszeren
- Időpont
- Tegnap: 12:46
-
A Jobbik cinizmussal vádolja a Fideszt
- Időpont
- 05.21: 18:40
-
Jobbik: „Éveken keresztül valótlanul tüntette fel iskolai végzettségét a fideszes politikus”
- Időpont
- Tegnap: 11:52
-
Az NGM ma közli az államháztartás áprilisi részletes mérlegét
- Időpont
- Tegnap: 07:10
-
A magyar pénzügyekről ír a Gazeta Wyborcza
- Időpont
- 05.21: 20:55
-
A férfi vízilabdásoknál járt az államfő
- Időpont
- Ma: 04:52
-
Zavargás tört ki Bamakóban - megsebesült az elnök
- Időpont
- 05.21: 19:07
-
A Jobbik és az MSZP együttműködésén csodálkozik a Süddeutsche Zeitung
- Időpont
- Ma: 08:34
-
A Fidesz elnöksége előtt a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló koncepció
- Időpont
- Ma: 06:28
-
(Társas)házszabály
- Időpont
- Ma: 12:25
-
A Jobbik és az MSZP együttműködésén csodálkozik a Süddeutsche Zeitung
- Időpont
- Ma: 08:34
-
A Fidesz elnöksége előtt a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló koncepció
- Időpont
- Ma: 06:28
-
A férfi vízilabdásoknál járt az államfő
- Időpont
- Ma: 04:52
-
Börtönbe kerül a Horthy park alapítója?
- Időpont
- Ma: 14:25
-
Aggódom
- Időpont
- Ma: 15:55
-
(Társas)házszabály
- Időpont
- Ma: 12:25
-
Demján: az IMF/EU-hitelkeret egy részét gazdaságösztönzésre kellene fordítani
- Időpont
- Tegnap: 21:59
-
Szemerédi Endre átvette az Abel-díjat
- Időpont
- Tegnap: 19:09
-
Átadták a Hégető Honorka-díjat
- Időpont
- Ma: 10:07
-
Két év mérlege
- Időpont
- Ma: 18:37
HETILAP
hirdetés
Megosztott cikkek
E-mailen megosztott cikkek
Facebookon megosztott cikkek
- Jobbik: „Éveken keresztül valótlanul tüntette fel iskolai végzettségét a fideszes politikus”
- (Társas)házszabály
