Az Észak-Európában a nagy távolságok és az alacsony népsűrűség miatt praktikusan kialakult ügyintézési kultúra már mostanáig is számos tapasztalattal gazdagította a magyar rendszert, amelyben azonban az állampolgároknak még mindig mindössze nagyjából 25 százaléka, a vállalatoknak pedig 60 százaléka használ elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat - ez pedig komoly lemaradást mutat az alapító, illetve 2004 előtt csatlakozott uniós országok többségéhez képest. A felhasználók aránya mellett számos esetben lehetne erősíteni a létező portálok felhasználóbarát jellegét, a fejlettebb e-government ugyanis nemcsak a közigazgatási szolgáltatások hozzáférhetőségét, de azok minőségét is nagymértékben javítaná.

ELEKTRONIKUS ÜGYFÉLKAPUK

Az elektronikus közigazgatás skandináv kultúráját "otthonról" hozó Telenor 2003 óta egyre intenzívebben támogatja a mobilkommunikáció bevezetését a magyarországi önkormányzati ügyintézésben. Kezdetben az SMS-alapú ügyintézésre helyezték a hangsúlyt: az időpontfoglalás és az ügyindítás voltak azok az alapvető műveletek, amelyeket mobiltelefonról történő üzenetküldéssel lehetett kezdeményezni. Ez jóval egyszerűbb adminisztrációt tett lehetővé, mint az ügyfélkapurendszer, hiszen a mobiltelefonos megoldással az ügyfél-azonosítás (az ügymenet jogi kezdete) és a kiadmányozás (az ügymenet jogi vége) időben egybeesik; ugyanakkor hasznosították az ügyfélkapu időpont-foglalási rendszerét is. Az első kísérlet színhelyéül kiválasztott Pest megyei városban, Budaörsön azonban hamar kiderült: paradox módon azért nincs kellőképpen kihasználva a rendszer, mert a leggazdagabb magyar település okmányirodája hazai viszonylatban kiemelkedően modern szolgáltatási színvonalat nyújt polgárainak, így az ügyintézésben nincs olyan mértékű torlódás, ami tömegesen terelné az ügyfeleket az SMS-alapú rendszer irányába - a budaörsiek jobbára csak a szolgáltatás időpont-foglalási lehetőségét használták ki. Két évvel ezelőtt aztán Békéscsabán kezdődött meg az új telenoros fejlesztés, a WAP-alapú rendszer kiépítése. A WAP, mint a vezeték nélküli adatátvitel nemzetközi szabványa, lehetővé teszi, hogy az ügyfél mobiltelefonjáról használja az internetet - igaz, csökkentett funkciókkal; a békési megyeszékhely mobil közigazgatási szolgáltatását azonban "push WAP" felületre fejlesztették ki, ami nagyban megkönnyíti a felhasználó dolgát. Hiszen az ügyfélnek nem kell értenie a hagyományos értelemben vett "wapoláshoz": küld az önkormányzatnak egy SMS-t, majd a válaszul kapott linken keresztül egy könnyen kezelhető felületen, legördülő sávból tudja kiválasztani, hogy milyen ügyet szeretne elindítani az önkormányzatnál, majd be tudja gépelni az ehhez szükséges adatokat, és időpontot tud foglalni. (A békéscsabai rendszer természetesen csatlakoztatva van az országos okmányirodai, ügyfélkapus időpont-foglalási rendszerhez.) Ha az ügyfél az e-mail címét is megadja, akkor az ügye intézéséhez szükséges űrlapot is ki tudja választani, amit azonnal, automatikusan (tehát éjjel vagy hétvégén is) elküld neki a rendszer.

A WAP-ON KÖNNYEBB!

Jelenleg három nagy terület érhető el a WAP-os felületen: az okmányirodai ügyek, illetve a szociálpolitikai osztálynál és az adócsoportnál történő ügyintézés. A rendszer indításakor a három legnagyobb forgalmat bonyolító szervezeti egységre esett a választás, bár a szociális területen az ügyfélkör jellemző élethelyzetéből adódóan egyelőre kevesebben használják ezt a lehetőséget (sokaknak nincs mobiltelefonja, WAP-hozzáférése, illetve nem rendelkeznek olyan felhasználói készségekkel, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez szükségesek). Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere mégis azt mondja lapunknak: érdemes volt erre a területre is kiterjeszteni a mobilalapú közigazgatási szolgáltatást, hiszen olyan sok polgár tartozik ebbe az ügyfélkörbe, hogy ha csak egy kis részük használja ki a WAP adta lehetőséget, már az is érezhetően humánkapacitásokat szabadít fel az önkormányzatnál, anélkül, hogy a városnak érdemi kiadása lenne. Ráadásul aki WAPon intézi az ügyeit, az a rendszerbe különböző okok miatt bekapcsolódni nem tudó békéscsabaiak várakozási idejét és ügyintézését is lerövidíti, egyszerűsíti. Vantara Gyula hangsúlyozta: a rendszer felállítása mindössze 82 800 forintjába került a településnek, a fenntartás költsége pedig minimális: a szerverüzemeltetés díjából és az önkormányzat részéről küldendő válasz-SMS költségéből áll össze. (A WAP-rendszer miatt külön bérköltsége nincs a városnak, a feladat beépült a hivatali dolgozók munkakörébe.) A városvezető azt is elmondta: Békéscsabán jelentkezett az igény, hogy gyorsabbá és takarékosabbá tegyék a hivatali ügyintézést, a célkitűzéshez pedig remek partnerekre leltek a Telenor és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának szakembereiben.

A BÉKÉSCSABAI MODELL

A Telenor és az egyetem együttműködése azóta országosan is gyümölcsözőnek bizonyult az e-government és az m-government hazai terjesztése terén: a Corvinuson 2008-ban indult mesterképzésen találkozott az a négy jegyző, akik saját
- eltérő nagyságú és jellegű - településeiken ültették át a gyakorlatba mindazt, amit a mobil igazgatásszervezésről tanultak. A mintaként vett, éppen ezért már "békéscsabai modell"-ként ismertté vált rendszert végül 2009 decemberétől vette át Budapest XVI. kerülete, a Veszprém megyei Várpalota és Alsóörs, valamint a Zala megyei Belezna és Nemespátró községek közös körjegyzősége is. Az öt önkormányzat szerencsés módon négy különböző településformát (fővárosi kerület, közepes nagyságú vidéki város, kis üdülőváros, illetve körjegyzőség) is megjelenít, így a különböző nagyságú és adottságú települések eltérő igényeihez való alkalmazkodáson kiválóan le lehetett mérni a modell határait.

Tózsa István, a Corvinus Közigazgatás-tudományi Karának tanszékvezetője leszögezte: bár a magyar közigazgatás - poroszos hagyományainak megfelelően - nehezen áll át a személytelenebb elektronikus ügyintézésre, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz takarékosabbá és gyorsabbá tenni a közigazgatási rendszert, amire az elektronikus és a mobilalapú megoldások a legalkalmasabbak. Példaként hozta fel az ügyfélkapu forgalmának növekedését: a rendszer kihasználtsága megugrott, amióta a cégek áfabevallását kötelező elektronikus úton beküldeni. A törvényhozói akarat tehát sokat mozdíthat az ügyön, a válság idején, teljes egészében saját erőből, a Telenor és a Corvinus Egyetem segítségével megvalósított békéscsabai modell pedig azt mutatja: az államnak érdemes már kipróbált, bevált módszereket felkarolnia a közigazgatási reform hosszú folyamatában.