Tavalyi eredménye nyomán több mint 35 milliárd forint osztalékot fizet részvényeseinek a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), amely működésének legeredményesebb évét zárta. A cégcsoport 60,8 milliárd forintos adózás utáni eredményt könyvelhetett el 2009-ben, vagyona pedig 100 milliárd forinttal gyarapodott az elmúlt két évben, amely így csaknem 815 milliárd forintra nőtt. A társaság nemrég lezajlott évzáró közgyűlésén a cégcsoport eredményeit ismertetve Mártha Imre vezérigazgató kiemelte: a rekorderedmény jelentőségét nagyban növeli, hogy azt a gazdasági válság okozta villamosenergia-igény csökkenése és az alacsonyabb nagykereskedelmi értékesítési árak ellenére sikerült elérni.

Az osztalékfizetés alapvetően a 99,87 százalékban tulajdonos magyar államot illeti meg. A 35 milliárd forintból 20 milliárdot osztalékelőleg formájában már tavaly decemberben megkapott az állam, a közgyűlés döntése értelmében a fennmaradó részt augusztustól fizetik ki.

Mivel a válság jelentősen érinti az energetikát, 2010-re a korábbiaknál szerényebb, mintegy 30 milliárd forintos adózott nyereséggel számol a vállalat vezetése. Ha teljesül a terv, akkor a válság ellenére az idei a harmadik legeredményesebb éve lehet az MVM-nek, amely már 2008-ban is jelentős, mintegy 40 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el.

A sikeres gazdálkodás mellett a múlt év kiemelkedő eredményei közé sorolta Mártha Imre az MVM belső kontrolljának szigorítását is. Ennek értelmében még a vezérigazgató sem jogosult egyedül aláírásra, a belső ellenőrzés felügyelete pedig a vezérigazgató alól a felügyelőbizottsághoz került. Emellett az alapszabályban is rögzítették, hogy az anyavállalat tulajdonosának hozzájárulása nélkül egyetlen leány vagy a holding sem köthet szerződést offshore hátterű céggel.

Az MVM vagyonát tavaly a Mavir hálózatfejlesztései, a csoport tulajdonába került, szélerőműparkot üzemeltető Hungarowind Kft., két új erőmű-beruházás már megvalósult befektetései, a megvásárolt székház, illetve a regionális áramkereskedő cégekben szerzett tulajdonrésze gyarapította. Ez irányú terjeszkedését az MVM idén is folytatja. A német RWE csoporthoz tartozó Elműben és Émászban tavaly megszerzett 15, illetve 10 százalékot meghaladó részesedése mellé idén az E.ON Tiszán túli, Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramhálózati Társaságaiba szeretné bevásárolni magát. Mártha Imre szerint ezekre az MVM stratégiájához illeszkedő tranzakciókra - miután a társaságok átvilágítása már befejeződött - akár nyáron sor is kerülhet. A hatodik ilyen céggel, a francia tulajdonú Démásszal is folytak hasonló tárgyalások, de az MVM most az E.ON-ügyletre koncentrál. Ezekkel a vásárlásokkal az MVM - másfél évtizeddel az áramszolgáltatói piac liberalizálása után - ismét tulajdonosa lesz a közép- és kisfeszültségű elosztóhálózat jelentős részének. Az akvizíciókat a társaság saját forrásból tudja fedezni, ugyanis az MVM eladósodottsági mutatója, azaz az idegen források aránya mindössze 18 százalék, ami a vezérigazgató szerint "markáns finanszírozási erőt jelent".

Az eddigi piaci terjeszkedéseken túl a következő időszak stratégiai tervei között szerepel még esetleges további szélerőművi akvizíció és kiserőművi biomassza projektekben való részvétel. A már meglévő osztrák, szlovák és horvát határkeresztező vezetékek mellé új alaphálózati összeköttetések kialakítása is napirenden van, a második magyar-horvát összeköttetés bekapcsolására pedig akár már májusban sor kerülhet.

A hosszú távú kiemelt célok között szereplő paksi atomerőmű-bővítés Mártha Imre szerint szinte biztosan nem igényel majd állami, költségvetési forrást. A vezérigazgató úgy látja, a két, egyenként 1000-1200 megawatt teljesítményű blokk hatmilliárd eurósra taksált építési költségét a saját forrásokon túl várhatóan részben a szállítók biztosíthatják, de nem tartotta kizártnak kereskedelmi bankok és az áramkereskedők bevonását sem a finanszírozásba. Ez utóbbiak költségeiket később a kedvező árú villamos energia értékesítésének hasznából tudnák fedezni.