Görögország nem jut Izland sorsára, nem lesz a következő Dubai - ígérte Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter, miután múlt év végén egymás után rontották le a hitelminősítő intézetek az ország besorolását. Volt is miért: a balkáni állam nemcsak az euróövezet, hanem egész Európa legnagyobb költségvetési hiányát produkálta tavaly. A 12,7 százalékos deficit mellett a GDP 125 százalékára rúgó államadósságot is felhalmozott. Mi után az októberben felállt új kormány nyilvánosságra hozta a lesújtó adatokat, majd leminősítették az országot, elindult a lavina. Egyetlen nap alatt hat százalékot esett a görög tőzsde, a befektetők fejvesztve igyekeztek megszabadulni állampapírjaiktól: a pénz piacok elkezdték beárazni az államcsődöt. Jorgosz Papandreu kormányfő erre Londonba utazott, hogy megnyugtassa a befektetőket: az idei megszorító költségvetéssel lefaragják a deficitet.


A büdzsé nyolcmilliárd eurós hiánycsökkentést irányoz elő. Ebben egyebek mellett egymilliárd euró pluszbevételt remélnek a nagy vagyonokra kirótt új adótól, és további 1,2 milliárd euróra számítanak az adóelkerülők megbüntetésétől. De 90 százalékos adót szabtak ki a banki alkalmazottak bónuszaira is, s tíz százalékkal csökkentették a közszolgálatban dolgozók jövedelmét. A lépésektől azt várják, hogy már idén 8,7 százalékra leszorítható a deficit. Papakonsztantinu egyenesen azt reméli, hogy hazája már 2012 végére a GDP három százalékára viszi le az államháztartási hiányt.

Hogy mennyire ambiciózusak a tervek, jól mutatja: Görögországban a deficitet 1981-es uniós csatlakozásuk óta mindössze egyszer sikerült három százalék alá tornázni, 2006-ban. A költségvetés hiánya a kilencvenes évek elején rendre elérte a 15 százalékot. Akkor kilenc évébe telt az országnak, hogy megközelítse a bűvös három százalékot.

Nem csoda, hogy az eurózónáért is aggódó uniós vezetők és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői egymás után keresik fel a balkáni országot. Papakonsztantinu ugyanakkor eddig elutasította, hogy mentőövre lenne szükségük. A európai pénzintézet egyébként is úgy határozott, hogy nem tesz intézkedéseket Görögország megmentéséért. Jürgen Stark, az EKB tanácsának tagja ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai egyezmények értelmében az euróövezet tagállamainak csődtől való megmentésére nincs lehetőség. "A piacok nagyot tévednek, ha azt hiszik, hogy az euróövezet tagállamai a zsebükbe nyúlnak majd Görögország megmentése érdekében" - nyilatkozta Stark, hozzátéve: a válságot a felelőtlenül ígérgető görög politikusok idézték elő, így nekik is kell megoldaniuk - az európai és világszervezetek ehhez mindössze tanácsokkal járulnak hozzá.