Jobb, ha magunk vesszük kézbe a dolgok irányítását, mielőtt még a fejünk felett döntenek - valószínűleg ez a gondolat vezérelte Alessandro Profumót, az UniCredit vezérigazgatóját, amikor a múlt héten előállt a bankok által összedobott bankmentő csomag ötletével. A Financial Times úgy tudja, hogy az ötletgazda nem sokáig ült tétlenül, hanem máris nekilátott tárgyalni a nagy európai bankházak vezetőivel.

Valamilyen lépésre mindenképpen szükség volt, hiszen az európai bankok felett is jó ideje lebegett már Damoklész kardjaként egy összeurópai bankadó esetleges bevezetése, amelyből egy bankmentő alapot finanszíroztak volna.

Az Európai Bizottság még májusban ugyanis egy olyan állásfoglalást tett közzé, amelyben teljes vállszélességgel kiállt egy olyan válságkezelő alap létrehozása mellett, amelyet a bankokra és a befektető cégekre előzetesen kivetendő különadóból finanszíroznának. Az új eszköz a Bizottság szerint lehetővé tenné a csődbe jutott bankok rendezett felszámolását, amivel nemcsak rendszerszintű válságok kialakulásának lehetne elejét venni, de időt hagyna a pénzintézetek eszközeinek átgondolt értékesítésére is. Az alap felállításával a Bizottság azt szeretné elérni, soha többet ne forduljon elő, hogy a saját hibájukból tönkrement bankokat az adófizetők pénzéből kelljen talpra állítani.

E tervekhez képest azonban merőben új javaslatot jelent Profumo ötlete, amely egy, a bankok által összeadott húszmilliárd eurós európai mentőalapról szól. Szerinte egy önkéntes befizetésű alap középtávon kormányzati beavatkozás nélkül is garanciát nyújthatna az esetlegesen bajba kerülő bankok piaci finanszírozásának megkönnyítésére. Az alap lehetővé tenné, hogy a bajba került bankok képesek legyenek garanciával fedezett értékpapírok kibocsátására - írta a Financial Timesban Profumo. Az UniCredit vezére az önkéntes alapot igazságosabbnak is tartja a bankadónál. Utóbbi ugyanis hátrányosan érintené azokat a pénzintézeteket is, amelyek nem szorultak állami segítségre.

Profumo szerint az önkéntesen feltöltendő húszmilliárd eurós alap így a legjobb megoldásnak tekinthető. Egyrészt nem igényelné az adófizetői pénzek felhasználását, másrészt ötmilliárd eurós garanciával ötvenmilliárd eurós piaci forráshoz jutna egy finanszírozási nehézséggel küzdő bank. Ez az alap megakadályozná azt is, hogy a rendszer szempontjából veszélyes események következzenek be a pénzügyi szektorban. Hogy ki kap garanciát az alapból, azt az európai bankfelügyeleti hatóságok dönthetnék el.

Profumo állítólag már keresi ötletéhez a szövetségeseket, s Spanyolország és Németország legnagyobb bankjával is egyeztetett elképzeléseiről, de csak az előbbi nyitott egy hasonló megoldásra.

A bankmentő csomag kérdése azért is válhatott aktuálissá, mivel július 23-án teszik közzé a 91 európai hitelintézet stressztesztjét, azaz a tőkefedezettségét mérő vizsgálat eredményét. Ezzel kapcsolatban Ollie Rehn, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa azt hangsúlyozta, hogy azoknál a bankoknál, amelyeknél a teszt nem mutat majd elégséges tőkeellátottságot egy vészforgatókönyv esetére, tőkeemelésre lesz szükség. Erre pedig első körben csak a piaci források állnak rendelkezésre.