A rangsor első és 11. helyén szereplő intézmények összesített pontszámai közötti eltérés a vizsgált szakterületek között messze a legalacsonyabb. Ennek köszönhetően az egyes szempontok szerinti rangsorokban bekövetkezett apróbb változások is jelentősen befolyásolták az összesített rangsor helyezéseit. A verseny intenzitását jól szemlélteti az a tény, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a túljelentkezési arány idén is a turizmus-vendéglátás területén volt a legnagyobb az orvosképzés után. A tavalyi évben debütáló Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) megőrizte vezető helyét. A Budapesti Gazdasági Főiskolának (BGF), mely 2009-ben még az első helyen szerepelt, idén csak a 6. pozíciót sikerült megszereznie, ugyanakkor a munkapiaci szereplők ezt a főiskolát tartják a legjobbnak.

Az első helyezett Budapesti Corvinus Egyetemet idén a Szolnoki Főiskola követi, mely az 5. helyről ugrott előre. Idei második helyezését részben annak köszönheti, hogy a tavaly előtte végzett Szent István Egyetem és Pannon Egyetem is rosszabbul szerepelt elmúlt évi teljesítményéhez képest: a tavalyi 3., illetve 4. helyről a 8. és a 9. helyre csúsztak vissza. A túljelentkezés aránya a tavalyi évhez képest Gödöllőn több mint 60 százalékkal, Veszprémben több mint 30 százalékkal esett vissza. A tanár/diákmutatószám esetében mindkét egyetem javulást ért el előző évi értékéhez képest (a Pannon Egyetemen 12 fővel, a Szent István Egyetemen öt fővel sikerült csökkenteni az egy oktatóra jutó hallgatók létszámát), azonban más intézmények jobb szereplése miatt ezen mutatószámok tekintetében is rosszabb helyezést értek el.

Az idei dobogó harmadik fokát a Kodolányi János Főiskola (KJF) szerezte meg. A székesfehérvári főiskola hat helyezést ugrott előre az összesített rangsorban, és ezzel a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával (BKF) együtt, ebben a kategóriában a legnagyobb előrelépést könyvelhette el. Idén a KJF-re első helyen jelentkezők száma 246 fővel volt magasabb az előző évi 462 főhöz képest, ezzel az intézmény túljelentkezési mutatója 4,87-re emelkedett. A diákok megnövekedett érdeklődésének köszönhetően csak ebben a mutatószámban négyhelyezésnyit tudott fejlődni. További egy-két pozíciónyi előrelépést tudott elérni a diák/tanár arányt és a fejvadászok véleményét tükröző listákon, amelyek szintén hozzájárultak a dobogóra kerüléséhez.

A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláját az idei rangsorban már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) részeként tüntettük fel (a két intézmény összeolvadása miatt az idei évben már adataik is csak összesítve állnak rendelkezésre). A BKF így a lista 4. pozíciójára lépett, amely a Heller Farkas Főiskola tavalyi helyezéséhez képest hathelynyi előrelépést jelent. Ez az eredmény elsősorban a diák/ tanár arány 10 helyezésnyi javulásának köszönhető.

Noha az összeolvadásból adódó strukturális változások miatt az adatok nem teljesen összehasonlíthatók, megfigyelhető, hogy az intézmények összeolvadásával a BKF jelentősen jobb helyezéseket tudott elérni a legtöbb vizsgált mutató tekintetében, mint a Heller Farkas önálló főiskola korában.

A vendéglátói és idegenforgalmi szakterület idei értékelésében már helyet kapott az egri Eszterházy Károly Főiskola is, amely, noha csak a 2008/2009-es tanévben indította el turizmus-vendéglátás alapképzését, rögtön a mezőny közepén, az 5. helyen debütált. Ezt a kedvező eredményt annak köszönheti az intézmény, hogy a vizsgált öt kategóriából háromban is a lista első felében sikerült végezni, és csupán az oktatói összetétel és a fejvadászok értékelése alapján került a 9., illetve megosztott 7. helyre.

A foglalkoztatók a főiskolát a második legjobb intézményként értékelték, vélhetően elsősorban a gyakornoki programokból nyert tapasztalataik alapján. Ez a jó eredmény megcsillantja annak lehetőségét, hogy a következő években az Eszterházy Károly Főiskola akár még fejtörést is okozhat a rangsor elején álló intézmények számára.

Az idegenforgalmi képzések listájának meglepetése a Budapesti Gazdasági Főiskola összesített pontszáma, amellyel tavalyi eredményéhez képest idén négy hellyel csúszott hátrébb a rangsorban. Kisebb a túljelentkezés, és a hivatalos statisztikák szerint továbbra is meglepően alacsony az intézményben a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya.

A versenytársakkal összehasonlítva az is szembetűnő, hogy ezen a főiskolán az átlagnál több diák jut egy tanárra. A munkaerőpiac visszajelzései szerint azonban ilyen struktúrában is lehet sikeresen oktatni, hiszen mind a foglalkoztatók, mind a fejvadászok kifejezetten kedvelik az itt végzett hallgatókat.

Az idegenforgalmi képzésekre idén 3980-an jelentkeztek első helyen, és közülük kétezren nyertek felvételt. Az ennek megfelelő 1,99-es túljelentkezési arány megegyezik a tavalyi eredménnyel, és azt mutatja, hogy a terület továbbra is nagyon vonzó az egyetemekre és főiskolákra jelentkező hallgatók számára.

A vizsgált mutatószámok közül érdemes még megvizsgálni a munkaadók véleménye alapján képzett adatokat. Látható, hogy a tavalyi évhez képest a foglalkoztatói vélemények tükrében jelentős átrendeződések voltak a listán.

A piac megítélése szerint a mezőnyt, immár negyedik éve, továbbra is a Budapesti Gazdasági Főiskola vezeti, a munkaadók kitűnőnek értékelték a képzés színvonalát. Néhányan azt is kiemelték, hogy a legtöbb gyakornokot a BGF-ről veszik fel, és a későbbi munkaerő-kiválasztás során is ezt az intézményt részesítik előnyben.

A legnagyobb visszaesést a Szent István Egyetem szenvedte el: a negyedikről az utolsó helyre csúszott. Az év másik nagy visszalépője a Pannon Egyetem, mely idén hat helyet vesztve a 8. helyen végzett. (Ennél az intézménynél megjegyzésként felmerült, hogy a gyakornoki programok esetén túlságosan sok adminisztrációs teher hárul a vállalatokra, amely véleményük szerint könnyedén csökkenthető lenne.)

Meglepetésként szolgálhat, hogy a kategória összesített rangsorát vezető BCE a munkaadók válaszainak értékelése alapján elveszítette tavalyi harmadik helyezését, és idén csak a 7. pozíciót tölthette be. A BCE esetében a képzés színvonalát nagyon jónak ítéli a piac, de a gyakornoki adminisztrációs eljárás nehézkessége, valamint a gyakornoki programok rugalmatlansága és rövidsége megoldandó problémaként merült fel a munkaadói értékelésekben.

A lista legnagyobb nyertese a Károly Róbert Főiskola, mely előrelépett a 10. helyről az 5.-re. Az intézménnyel kapcsolatos megjegyzésekből kitűnik, hogy KRF-en olyan tudást adnak át a hallgatóknak, amit a gyakorlatban is fel tudnak használni, ez pedig nagy előny napjaink munkaerőpiacán. A második legnagyobb előrelépést a BKF könyvelhette el ebben a rangsorban: négyet előre lépve elfoglalta a BCE tavalyi harmadik helyezését.

A turizmus-vendéglátás képzés területén az egyes felsőoktatási intézmények között még mindig nagy a verseny a hallgatók megszerzéséért. A jelentkezők számára ez a képzési terület továbbra is az egyik legkedveltebb, amit a túljelentkezések magas aránya is alátámaszt.

A vállalatok véleményeiből kitűnik, hogy a hazai idegenforgalmi képzés színvonalát jónak értékelik, de továbbra is hiányolják a gyakorlatias gondolkodás erőteljesebb megjelenését az oktatásban.

Nagyításért kattintson a képre!