A BMGE a korábbi évekhez hasonlóan idén is a lista élén helyezkedik el. Bár a túljelentkezés és az akadémiai mérőszámok többsége tekintetében nem szerzett dobogós helyezéseket, az OTDK-eredmények, valamint a munkáltatók és a munkaerő-közvetítők vélekedése alapján a BMGE a legjobb. Az utóbbi mutatószámokban szerzett maximális pontszámok biztosítják számára az összesített mutatószámok szerinti elsőséget. A munkáltatók és a fejvadász cégek tapasztalatai szerint az itt végzettek nem szoktak csalódást okozni, ezért álláskeresésnél nagyobb eséllyel indul egy olyan jelentkező, aki a BMGE-n végzett.

A második helyezett az SZTE, amely a túljelentkezési arány tekintetében tudott jelentősen javítani tavalyhoz képest. A felvettek számának közel 40 százalékos csökkentése és az első helyen jelentkezők számának kismértékű növekedése olyan túljelentkezést eredményezett, amely a legmagasabb az informatikuslistán. Az egyetem az oktatói összetétel tekintetében idén is listavezető, OTDK-eredményei alapján pedig maradt a harmadik helyen. Munkaerő-piaci megítélése ezzel szemben idén kedvezőtlenebb. Míg tavaly harmadik helyet foglalt el mind a munkaerő-közvetítői, mind a munkáltatói vélemények alapján képzett rangsorokon, idén csak a hetedik és a tizedik helyre futotta. Az egyetem összesítésben továbbra is stabilan őrzi pozícióját a legjobbak között.

A harmadik helyen álló ELTE - a szegediekkel ellenkező mozgásokkal - a munkáltatói vélemények tekintetében javított, az oktatói összetétel és az OTDK-eredmények kapcsán pedig vesztett több-kevesebb helyezést.

A teljes lista vizsgálatakor látható, hogy rangsorpontszámok alapján a mezőny három részre tagolódik: az első öt helyezett viszonylag közel helyezkedik el egymáshoz, eredményeik alapján mindegyik kiváló képzési helynek minősíthető. Őket kissé leszakadva követi egy hatos csoport, szoros eredményekkel, élén a Debreceni Egyetemmel (DE). A hosszú lista végén további kilenc intézmény található, az élmezőnytől jelentősen leszakadva szinte minden mutatószámban.

Az informatikus szakokon vészesen alacsony a túljelentkezési arány: 100 felvettre átlagosan 114 első helyen jelentkező diák jut, ami a legalacsonyabb túljelentkezési arány a vizsgált hét képzési terület közül. Tovább rontja a képet, hogy a piac jelzései ellenére tavalyhoz képestidén nyolc százalékkal kevesebben választották jelentkezési lapjuk első helyén az informatikusképzéseket. A megfelelő számú végzős szakember hiányára a fejvadász cégek is felhívták a figyelmet. A 20 informatikai képzés közül kilenc esetében gyakorlatilag nem is beszélhetünk túljelentkezésről, hiszen ezekbe az intézményekbe kevesebben jelentkeznek első helyen, mint ahány diák felvételt nyert.

A túljelentkezési arány alapján felállított listát a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezeti, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a DE azonos pontszámmal a második. A diák/tanár rangsort továbbra is a Nyugat-magyarországi Egyetem vezeti, idén a PPKE-vel holtversenyben, amely a 13. helyről lépett a lista élére. A legnagyobb mértékben a Pécsi Tudományegyetem esett vissza. Az oktatói összetétel mutatószám, azaz a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya az informatika karokon átlagosan 61 százalék. Az oktatói összetétel alapján képzett rangsort idén is az SZTE vezeti, második a listán első ízben szereplő ZSKF, a harmadik pedig a BCE. Idén ismét megtartották a kétévente megrendezett OTDK-verseny informatikatudományi szekcióját, idén a PPKE-n. Az élmezőny változatlan, a BMGE mellett az egymással helyet cserélő PPKE és ELTE, valamint a szegediek kerültek az első négybe. A munkáltatók és a munkaerő-közvetítők véleménye megegyezik a vezető intézményekről: mindkét csoport a BMGE-t tartja a legszínvonalasabb képzést nyújtó egyetemnek, és az ELTE-t a másodiknak. A foglalkoztatói vélemények szerint a Pannon Egyetem és a BCE követi őket, majd a PTE és a DE. A fejvadászok ezzel szemben a DE-t rangsorolták a harmadik, az Óbudai Egyetemet a negyedik, a Budapesti Gazdasági Főiskolát az ötödik és a PTE-t a hatodik helyre. Néhány munkáltató azonban kifejtette, hogy a gyakorlati tapasztalat sokszor jobban számít, mint az iskola vagy a diák jegyei.

A fejvadászok szerint a hazai munkaerőpiac méretéhez képest jelentősen kevesebb szakembert képeznek ezen a területen, mint amennyi szükséges lenne. A képzett pályakezdők közül sokan külföldre mennek dolgozni, és sokszor szándékukban sem áll visszajönni.

Gyakran kifejezetten nehéz feladat a munkaerő-közvetítők számára, hogy hazai megbízóiknak olyan informatikust találjanak, aki jó szakember és megelégszik a magyar bérekkel. Kiemelték, hogy tapasztalataik szerint az informatikai képzésünk dobogós helyet foglal el a világban, a hazai cégek viszont gyakran alacsonyabb technológiai színvonalat képviselnek a pénzhiány miatt, így a végzősök inkább külföldön kamatoztatják tudásukat és fejlesztik tovább magukat a diploma után. A fejvadászok gyakran kapnak megbízást Angliából, Németországból, Hollandiából magyar informatikusok felkutatására, hiszen a külföldi ügyfeleiknek jó tapasztalataik vannak a magyar szakemberekkel kapcsolatban.

Nagyításért kattintson a képre!