Újoncként szerepel a rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely rögtön az ötödik helyen debütált. A tavalyi évvel ellentétben a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája beolvadt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolába (BKF), a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem pedig azért nem szerepel az idei listában, mert a felvi.hu-t működtető Educatio Nonprofit Kft. a nemzetvédelmi és katonai képzési terület alá sorolta át az intézmény gazdasági jellegű képzését, és az intézmények kiválasztásakor ezt a kategorizálást tekintettük mérvadónak.

A BCE megőrizte három elsőségét a kimeneti teljesítményt mérő mutatók, vagyis az OTDK-eredmények, a munkáltatói vélemények és a munkaerő-közvetítői értékelés tekintetében, ráadásul az idén az utóbbi kettőhöz hasonlóan már az OTDK-eredmények szerinti rangsorban is maximális pontszámot ért el, és így meg tudta erősíteni az előnyét az őt követő intézményekkel szemben. Sok megkérdezett foglalkoztató is kiemelte, hogy tapasztalataik szerint a BCE-ről kerülnek ki a legjobb pályakezdő közgazdászok, az intézmény komplex gazdasági képzést nyújt, és ennek köszönhetően az innen felvett diákok között a legmagasabb azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik beválnak a napi munkában. Véleményük szerint a BCE az egyetlen Európában is jegyzett magyar gazdasági felsőoktatási intézmény. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a BCE-diploma sem minden esetben garancia, aminek legfőbb oka a szakterület egészére jellemző túlképzés. A Corvinus számára intő jel lehet, hogy diák/tanár arány tekintetében a tavalyi hatodikról a középmezőnybe, a nyolcadik helyre csúszott vissza. Igaz, az egy tanárra eső diákok száma abszolút értékben csökkenést mutatott, ám e tekintetben több intézmény kedvezőbb értéket ért el, főleg a magánkézben lévő főiskolák tudtak a Corvinus elé kerülni.

A PTE úgy tartotta meg összesített második helyét, hogy nem tudott jelentős előrelépést elérni egyik mutató szerint sem, a diák/tanár arány tekintetében pedig még jelentősen gyengült is. A helyezésbeli visszaesések ugyanakkor nem minden esetben jelentik azt, hogy alacsonyabb pontszámokat ért volna el, hanem azt, hogy többen értek el jobb eredményt nála, mint tavaly. A munkaerő-piaci vélemények alapján például 2-2 helyezést visszaesett, annak ellenére, hogy mindkettő esetében a tavalyinál magasabb pontszámot ért el.

A Debreceni Egyetem (DE) lépett fel a dobogó harmadik fokára, egy helyezést javítva a tavalyi szerepléséhez képest. Az intézmény pontszáma gyakorlatilag nem változott a tavalyi rangsorhoz viszonyítva, harmadik helyezését a BMGE enyhe visszaesésének köszönheti. Bár az intézmény a diák/tanár arány tekintetében vesztett tavalyi pozíciójából, az oktatói összetétel tekintetében továbbra is stabilan őrzi vezető helyét. Emellett megőrizte dobogós helyezését az OTDK versenyek alapján összeállított rangsorban is. Jelentős pozitív változás, hogy az idén megkérdezett munkáltatók véleménye érzékelhetően jobb volt az intézményről, mint a tavalyi felmérésünk esetén. A munkáltatók közül többen külön is kiemelték a DE-t mint a hazai közgazdászképzés egyik vidéki fellegvárát, a tehetséges hallgatók jelentős bázisát.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) csak hajszállal maradt el tavalyi harmadik helyezésétől. A budapesti intézmény a túljelentkezést és a diák/tanár arányt vizsgáló rangsorokban ugyan egyaránt a lista alsó felében végzett, ezt azonban ellensúlyozta az erős oktatói gárda - bár az intézmény ebben a tekintetben is veszített két helyet tavalyi pozíciójából -, illetve a tavalyinál erősebb OTDK-eredmények. Az egyetem igazi erősségei a munkaerőpiac visszajelzéseiben jelentkeznek, hiszen a munkáltatók az etalonnak számító Corvinus Egyetemmel azonos pontszámot adtak az intézménynek, és a BMGE a fejvadász cégek véleménye alapján kialakult rangsorban is stabilan őrzi második helyezését. A munkáltatók fontosnak tartották elmondani, hogy a BMGE-ről kikerülő pályakezdők közül minden évben lehet kiemelkedő képességű közgazdászokat találni. Mások megjegyezték, hogy az intézményben végzett mérnök menedzserek és mérnök közgazdászok a legjobban használható junior munkaerők.

A lista vezető ötös fogatába tartozik a tavalyi évhez hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem (SZE). Az intézmény előkelő helyezését stabil teljesítménnyel alapozta meg, hiszen a diák/tanár arányt leszámítva minden rangsorban jól szerepel, ráadásul a tavalyi listákhoz képest sem történtek jelentős változások. A munkáltatók véleménye alapján is Szegeden folyik az egyik legszínvonalasabb vidéki közgazdászképzés az országban.

A listán először szereplő Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mindjárt az ötödik helyre ugrott (azonos pontszámot érve el, mint az SZE), ami jól mutatja az egyetem hagyományosan magas színvonalát. A 7. helyen következik a tavalyi 9. helyezését javító gödöllői Szent István Egyetem.

A lista egyik meglepetése a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, amely tavalyi 16. helyéről előugorva az idei rangsorban már a 8.-ként futott be. A kedvező helyezést a diák/tanár rangsorban elért jó eredményének és még nagyobb mértékben a foglalkoztatói véleményekben elért jelentős javulásnak köszönheti. A munkáltatók az egyik legjobb magánintézményként említették a budapesti főiskolát. A pontszámok változásában szerepe lehet a Heller Farkas Főiskolával való összevonás hatásainak is.

A lista első tíz helyét az enyhén visszacsúszó Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME), illetve az egy helyezést javító Szolnoki Főiskola (SZF) zárja. A lista második feléből mindenképpen érdemes kiemelni az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) közgazdászképzését, amely a lista legnagyobb mértékű - 12 helyezésnyi - javulását mutatva a 11. pozíciót foglalja el. Az intézmény minden egyes szempont szerinti rangsorban látványos fejlődést mutatott.

Érdemi visszaesést szenvedett el a győri Széchenyi István Egyetem, illetve a Miskolci Egyetem, amelyek kikerültek az első tíz intézmény közül - mindez nem csupán a többi szereplő előretörésének, hanem saját abszolút pontszámuk csökkenésének is következménye.

A túljelentkezési mutató szerint összeállított lista átrendeződött tavalyhoz képest. Az első helyen jelentkező diákok felvettekhez viszonyított aránya az EKF-en volt a legmagasabb, a Károly Róbert Főiskola (KRF) a második e tekintetben, és a Dunaújvárosi Főiskola (DF) jelentős javulást elérve foglalja el a harmadik helyet. A tavalyi első és harmadik helyezett SZF és Nyíregyházi Főiskola (NYF) idén valamelyest hátrébb, a 4. és 5. helyen végeztek. Jelentősebb visszaesést a BKF és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) mutatott, nagymértékű javulást pedig a Széchenyi István Egyetem és az Óbudai Egyetem.

A diák/tanár arány szerinti rangsor élén az újonc ELTE áll, őt követi a MÜTF, amely a 19. helyről tornázta fel magát a dobogóra. A 4-7. helyezett főiskolák mind kedvezőbb diák/tanár aránnyal rendelkeznek idén. A tavalyi élmezőny szereplői közül viszont visszaesett a NYME, a Széchenyi István Egyetem és a DF is.

Az oktatói összetétel alapján képzett listát idén is a DE vezeti, második az NYF, amely a tavalyi 8. helyezéséhez képest jelentős javulást könyvelhetett el. Harmadik helyre az ELTE került.

Az OTDK-lista első öt helyezettje változatlan, azzal a kivétellel, hogy a PTE behozta a Debreceni Egyetemet, és így holtversenyben állnak a harmadik helyen. A BCE kimagasló teljesítménnyel idén is az első, tőle leszakadva következik a Miskolci Egyetem (ME) és két harmadik helyezett.

A foglalkoztatók és a fejvadászok véleménye alapján egyöntetűen a BCE a legjobb közgazdasági és üzleti képzést nyújtó intézmény, a foglalkoztatók ugyanakkor a BMGE-t is ugyanolyan jónak tekintik, míg a fejvadászok a második legjobbnak értékelték a műszaki egyetemet. A foglalkoztatói vélemények alapján a BKFlett a harmadik, a DE a negyedik és a tavalyi bronzérmes Pécsi Tudományegyetem az ötödik. A fejvadászok ezzel szemben a BGF-et rangsorolták a dobogó harmadik fokára, a PTE-t pedig a 4. helyre.

A közgazdasági és üzleti képzések listájáról elmondható, hogy a stabil élmezőny mögött változatos és éles verseny kezd kialakulni. Mindez összhangban áll a képzési terület túlképzéses jellegét hangsúlyozó munkaerő-piaci véleményekkel, hiszen az intézményeknek egy szűkülő piacon kell felvenniük egymással a versenyt.

A fejvadászok szerint szélesebb skálájú szakosodásra, több gyakorlati és kevesebb elméleti oktatásra lenne szükség a közgazdasági és üzleti területen. Az idei évben a magántulajdonú főiskolák javuló szereplése okozott pozitív meglepetést, ám ahhoz még több évnek kell eltelnie, hogy ezen a téren tényleges trendeket figyelhessünk meg.

Nagyításért kattintson a képre!