Négy szempont szerint értékeltük az orvostudományi képzéseket. Az első három a többi szak értékeléséhez hasonló módon a túljelentkezés, a diák/tanár arány és az oktatói összetétel. A negyedik mutató a képzésekben részt vevő külföldi diákok aránya, amelyet csak az orvostudományi képzésterületen vizsgálunk.

A túljelentkezési arány összességében nem változott az orvosi karok általános orvosi szakjain, mivel átlagosan 2-2%-kal nőtt mind az első helyen jelentkezők, mind a felvettek száma. Az orvosi képzésben tapasztalható 2,01-es átlagos túljelentkezési arány a legmagasabb a vizsgált hét képzés körében. Az orvosi területen a legnagyobb túljelentkezési arány továbbra is a fővárosi Semmelweis Egyetemre (SOTE) jellemző, sőt idén már 3 feletti az arányszám, ami azt jelenti, hogy három jelentkezőből csupán egy nyer felvételt. Ehhez hozzájárult az is, hogy egyedül a SOTE-ra vettek fel kevesebb számú nappali tagozatos hallgatót, mint tavaly, valamint itt nőtt a legnagyobb arányban - 5%-kal - az első helyen jelentkezők száma. A Debreceni Egyetem (DE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) túljelentkezési aránya alig változott, míg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) esetében 1,54-ről 1,25-re csökkent az arányszám annak köszönhetően, hogy az első helyen jelentkezők száma némileg csökkent, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a felvettek száma nőtt.

A vizsgált képzések közül a diák/tanár arány tekintetében is az orvosi oktatás áll az első helyen, itt jut a legkevesebb hallgató egy tanárra (6,7, ami igen alacsonynak számít a sorban következő kommunikációs képzés 17,4-es értékéhez képest), vagyis itt mondható a leginkább közvetlennek az oktatás jellege. Az orvosi képzést folytató intézmények közül a Szegedi Tudományegyetemen a legkedvezőbb - tehát legalacsonyabb - a diák/ tanár arány, itt átlagosan kevesebb mint 6 hallgató jut egy oktatóra. A Debreceni Egyetemen a legnagyobb ez a szám, de még ott sem mondható túl magasnak. Jelentős változás egyik intézménynél sem történt tavaly óta ezen a területen.

Az oktatói összetételt vizsgálva szintén az orvosi képzés emelkedik ki a mezőnyből, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya itt a legmagasabb, átlagosan 74%. Tavalyhoz képest a Pécsi Tudományegyetem oktatói összetétele javult a legnagyobb mértékben, elérve a kifejezetten magasnak mondható 92%-ot. Érdekesség, hogy a tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya idén is a SOTE-n a legalacsonyabb, 60%.

A külföldi hallgatók arányát csak az orvosképzések esetén vizsgáljuk. Ez azért fontos, mert az orvosi egyetemek a többi képzésterülethez képest nagyobb arányban fogadnak külföldi hallgatókat, és ez a mérőszám sokat árulhat el az egyetem nemzetközi megítéléséről. A nappali tagozatos, általános orvosi képzésen tanuló diákok száma tavaly óta 20%-kal nőtt, s ezzel egyenes arányban növekedett a külföldi hallgatók száma is, így a külföldről érkezett diákok aránya változatlan maradt, továbbra is 51%. Az egyes intézményeket külön vizsgálva sem változott jelentős mértékben az arány, a PTE-n csökkent némileg, de így is ebben az intézményben a legmagasabb a mutatószám (59%). A SOTE-n kismértékű növekedés tapasztalható, így most a külföldi hallgatók aránya 50%-os.

Az orvosképzésre vonatkozóan releváns munkaerő-piaci mutatókról nem beszélhetünk. Ennek több oka is van: egyrészt az általános orvosi képzés befejeztével a végzősök nem kerülnek ki azonnal a munkaerőpiacra, csak jóval később, a szakvizsga letétele után. Másrészt az orvosok rendszerint az egyetem régiójába tartozó intézményekben folytatják pályafutásukat. A foglalkoztatóknak nem is nagyon kell differenciálniuk a képzés helye szerint, hiszen a képzések között valóban nincsenek jelentős különbségek. Az orvosi szakmában sokkal inkább a tehetséges frissdiplomások Nyugat-Európába történő kivándorlása jelenti a legfontosabb kihívást. Az emiatt jelentkező általános orvoshiány már most számos helyen megnehezíti a minőségi betegellátás biztosítását.

Nagyításért kattintson a képre!