Talán a fény a titka, az a hihetetlen ragyogás, amit a Balaton tükröz vissza az óriások dobálta sziklaszirtek földjére, talán a szubmediterrán klíma, talán a kecskesajtok, talán a jó borok. A borókással borított Pannon Kőtenger, a terméskőből rakott házak, a könnyű esti szélben hajladozó levendulabokrok is részesek abban a varázslatban, ami a Káli-medencét Magyarország legfestőibb vidékévé, "kis magyar Provence-szá" teszi.

Ebben a környezetben található a kecskesajtok királynőjeként is emlegetett Pettenkoffer Viktória birodalma, melynek kincse négy gyerek, 34 kecske és egy olyan ház, amelybe 16 év után vezették be a villanyt. A káptalantóti Liliomkert piac vásárlói nem látják mindazt a munkát, ami a szemet gyönyörködtető sajtok mögött van. Az egyetemen állattenyésztőként végzett, mindig mosolygó Viktória francia szakkönyvek segítségével fejlesztette tökélyre a sajtkészítést. Legalább húszféle sajtot alkot: a friss, gomolyaszerűek jól vághatók, nem csikorognak, krémsajtjai közt található kakukkfüves-fokhagymás, medvehagymás, gyömbéres-borsos-fokhagymás is. Érik itt pálpusztai jellegű "kisbüdös", és készül parenyica, füstölt és natúr változatban, és van, amit olívaolajban érlel. Persze az ízesítésre felhasznált fűszereket is mind maga termeszti és szárítja. Készít még camembert-t és kékpenészest, valamint rúzzsal érőt, amelynek a héj alatt szép, vöröses színe van, no meg grafitszürke faszénporosat, melynek a titkát csak ő tudja itt, Magyarországon.

Kővári Éváék farmja az Ábrahámhegy tövében található: mangalicakolbászok, szalámik sorjáznak a rudakon, amit kérésre a vevő ízlésének megfelelően készítenek el, valamint túrók, franciás lágysajtok meg érett fűszeresek, mindig más. Tarja, szalonna, oldalas lóg tömött sorokban a hústárolóban, a füstölt csülök meg penész alatt érik, mint a pármai sonka. Ezenkívül lekvárok, olajok, balzsamecetek sorakoznak még a farm kis boltjában. Vagy százhatvan kecskéjük legel a mezőn, egy kisebb konda mangalica és juhnyáj mellett. Tartanak csirkét, van tojás, töpörtyű, télen kocsonya, pörkölt. "A környéken vagy tizenkét sajtos dolgozik, manapság mindenki ebben találja a boldogulását errefelé - mondja Éva, akit nem zavar a konkurencia, hiszen őszre a vevők a deszkáról az utolsó sajtmorzsát is levakarják.

A termelők a Balaton környékén is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ökopiacokon adják el a portékáikat. Hévízen, Csopakon és Tihanyban szintén működik már termelői piac, Gyenesdiáson már halpiac is van, és a Balaton-felvidéki Vindornyalakon is kaphatók a helyi biotermelők portékái.

A festői dombok között megbúvó Zala megyei falu piaca azonban kilóg a többi közül: itt a friss és egészséges magyar élelmiszereket koncertek és kiállítások mellett lehet megvásárolni a XIX. századi pajtában, miközben a látványkonyhán Ica, a szakácsnő helyi ízekkel kedveskedik a vendégeknek. Egyszer a zalai bableves van soron, máskor a medvehagymával és kecskesajttal töltött palacsinta arat sikert. Régi, fatüzelésű sparhelten főznek, az alapanyagok természetesen a környékbeli termelőktől származnak.


A balatoni halászlé - A XVII. században úgy hívták: "hallév-ben". Jókai Mór halászoslének, Mikszáth hallének szólította. De nevezték halpaprikásnak, sőt paprikás halnak is. Ahány neve, annyi fajtája. Van szegedi, balatoni, bajai. Van, aki tésztával, más anélkül eszi. Lehet pontyból vagy hétféle halból is. És a fő kérdés: passzírozva, vagy erről szó sem lehet? De vajon melyik halászlé igazi? Ebben segít eligazodni a Magyar Konyha nyári számában Borbás Marcsi, aki számba veszi a dunai, a tiszai és a balatoni halászlevet, vagyis a messze földön híres petyeket is.

Fröccskódex - Nyakunkon a nyár, és fröccsfronton teljes a káosz. Ebben is segítünk eligazodni, hiszen a fröccs Magyarhon nemzeti itala. A fröccskultusz lényege nem a bor minősége, még csak nem is a jéghideg, frissen fröccsentett szikvíz szén-dioxid-tartalma, sokkal inkább a bor és a szóda keverési aránya. "Nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka - írja Márai. - A magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkallja a borozgató férfi képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot." Mert a lélek egészen más bugyraiban jár, aki hosszúlépést rendel, és aki maflást. Más kedélyállapotot fejez ki a kisfröccs, pontosabban rövidlépés, macskaugrás vagy tréfa, mint a háziúr, amit nagyházmesternek is gúnyolnak. A Magyar Konyha a fröccs történetében egyedülálló módon táblázatba foglalta az összes létező fröccsfajtát a keverési arányokkal együtt.

Borok és borvidékek - A balatoni tájhoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak a szőlőhegyek és a borok. A Magyar Konyhában Laposa József borász kalauzolja az olvasókat a borvidékek között. Megtudjuk, hogy a Balaton elsősorban fehérboros vidék, bár a déli parton, a Balatonboglári borvidék szőlőültetvényeinek lassan már egyharmada kékszőlő. A balatoni borok alapvető jellemzője - még a testesebb, telt boroknál is -, hogy könnyen befogadhatók, jól ihatóak, nincs bennük más borvidéken esetleg felfedezhető nehézség. Ha általánosítani akarunk, akkor a termőhelyi adottságoknak megfelelő valódi badacsonyi borok jellegzetesen testesek, tüzesek, azaz magas alkoholtartalmúak. A finom savak a meleg évjáratokban a meleg déli lejtőkön erősen lecsökkennek, és ilyenkor lágy borok születnek, ám az ásványi ízek rendkívül karakteresek.