Csepi Lajos államtitkár egykori asszisztensének cége, az Akvizítor Zrt. például havi másfél millió forintért adott tanácsokat a minisztériumnak és közvetített a tárca, valamint egyik intézménye, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ között. A cég korábban már kapott 18 millió forintot a még Csepi Lajos vezette központtól tanácsadás címén. A koordinációs központ elődjének nyugalmazott igazgatóhelyettese majdnem 23 millió forintért látta el tanácsokkal a tárcát három éven át, de több mint 28 millió forinttal gazdagodott a központ volt főosztályvezetőjének 2007-ben alapított cége is.


Tüntettek a revizorok és a fináncok

A Pénzügyminisztériumnál tüntettek múlt csütörtökön az adóhatósági és vámigazgatási dolgozók. Az ellen tiltakoztak, hogy keresetük tavaly átlagosan 25-35 százalékkal csökkent. Ez szerintük jóval meghaladja a közigazgatásban bekövetkezett 8-10 százalékos keresetkiesést. A demonstráción hat pontból álló petíciót fogadtak el, amelyet a pénzügyminiszter nevében Pichler Ferenc szóvivő vett át. Követelték az adóhatóság, valamint a vám- és pénzügyőrség stabilitásának megteremtését, a többletfeladatokhoz források biztosítását, az adóigazgatásban dolgozók nagyobb erkölcsi és anyagi elismerését, illetve a tavalyi keresetcsökkenés kompenzálását.


Irodapark a 4-es metró végállomásánál

A Futureal Csoport 100 százalékban magyar tulajdonú cégcsoport, mely tizedik az európai ingatlanfejlesztő cégek rangsorában. Őrmezői irodapark-fejlesztésükről Tatár Tibort, a Futureal Development vezérigazgatóját kérdeztük.

- Miért került az érdeklődés középpontjába az önök őrmezői projektje?

- Jól mutatja az ingatlanfejlesztés budapesti nehézségeit. A területen 2005 óta már jelen van az osztrák Akron cég. Mi 2007-ben kapcsolódtunk be fele-fele arányban. Belépésünkkor a kerületi szabályozási terv (KSZT) előkészítő munkarészei készen voltak. A terület már a sűrűbb beépítési övezethez tartozott. A volt főépítész nem a mi projektünk miatt mondott le: a fejlesztési ügyeket a bürokratikus közegben nem tudta előrevinni.

- Állítólag önök különösen jó kapcsolatokat ápolnak szocialista képviselőkkel.

- A mi projektjeink ciklusokon átívelő, hosszú távú gondolkodást igénylő projektek, tehát a mindenkori helyi vezetőkkel kell jó viszonyt ápolnunk. A projektjeinkkel kapcsolatos önkormányzati döntéseket szinte mindig négypárti egyetértéssel hozták meg.

- Miként vennék ki a részüket az infrastrukturális beruházásokból?

- Vállaltuk a Somogyi út kiépítését, a névtelen utca bővítését, három lámpás csomópont és egy gyalogos-aluljáró létrehozását. A Péterhegyi út hosszabbítása és a buszpályaudvar nem a mi hatáskörünk, ezeket az EU finanszírozza a metróépítés keretében.

- Mikor kezdődik az építkezés?

- A legoptimistább forgatókönyv szerint 2012-ben történhet meg az első kapavágás, a beruházás minimum 7-8 évet vehet igénybe.


Görög sziget eladó?

Jóváhagyta a görög parlament a kormány költségvetési csökkentéseket tartalmazó csomagját, amely 4,8 milliárd eurós megszorítást ír elő a közszférában, ahol a bérek jelenleg 26 milliárd eurót tesznek ki. Befagyasztják a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, tíz százalékkal megnyirbálják a közszolgálati bónuszkifizetéseket, és megszüntetnek néhány kedvezményes adókulcsot. A szakszervezetek erre tüntetésekkel és sztrájkkal válaszoltak. Több tucat belügyminisztériumi alkalmazott elfoglalta az állami nyomdát, hogy meg akadályozza a törvényt nyilvánosságra hozó közlöny kinyomtatását. Közben a Berlinben tárgyaló Jeórjiosz Papandreu görög kormányfőnek azt javasolták német parlamenti képviselők, hogy tegyen pénzzé mindent, amit tud, akár lakatlan szigeteket is. A mediterrán ország területének csaknem ötöde szigetekből áll; több mint kétezer égei- és jóntengeri szárazföld tartozik hozzá. A szigetek eladását azonban nem tartja jó megoldásnak a válságra Papandreu. Hogy számíthat-e német pénzügyi segítségre, még nem tudni: a pártok arra szólították föl Angela Merkel kancellárt, hogy ne ígérjen támogatást Athénnak a német adófizetők pénzéből.