Az OTP elnök-vezérigazgatója kijelentette: a bajba került adósoknak segíteni kell, és ebben a kormány, valamint a bankok együtt tudnak működni. Szerinte az elmúlt évek kormányzati gazdaságpolitikája hibáztatható a hitellel rendelkezők nehéz helyzetéért.


Lemondana a vagyongazdálkodási tanács

Lemond a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács az új kormány megalakulása után. Az NVT szerint a testület akkor jár el felelősen, ha valamennyi tagjának távozásával lehetőséget biztosít az új kormánynak, hogy mérlegelhesse: milyen keretek között és kikkel kívánja megvalósítani vagyonpolitikáját. Az NVT tagjainak tiszteletdíja havi 850 ezertől 1,8 millió forintig terjed. A tanács a következő időben már csak a törvényben számára előírt, illetve halaszthatatlan döntéseket hoz.


A Mol árazását vizsgálja a GVH

Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal a Mol ellen, mert azt gyanítja: a magyar olajcég visszaélt erőfölényével, s 2006 óta indokolatlanul emelte árait. Tény: idén már többször drágult történelmi csúcsra a benzin, aminek literenkénti átlagára már 343 forintnál jár, a gázolaj literjéért pedig 324 forintot kell fizetni. A hivatal már korábban is vizsgálta a Mol árazását, és akkor kimondta, hogy erőfölényben van a cég, de nem állapított meg visszaélést.


A Századvég is bírálja a jegybankot

Szeptembertől konjunktúraelemzésekkel jelentkezik negyedévenként a Századvég Gazdaságkutató. Az új szellemi műhely első elemzésében helyzetfelmérést készített a magyar gazdaság állapotáról. Mellár Tamás kutatási igazgató szerint hazánk lemaradása minden területen érzékelhető: ha Magyarország 2005 és 2009 között a visegrádi államok növekedési ütemével tudta volna bővíteni a bruttó hazai termékét, akkor ma 21-22 százalékkal lenne nagyobb a GDP-nk. Hazánk potenciális növekedési üteme 1,5-2 százalék körül van, ezt kellene növelni ahhoz, hogy a magyar gazdaság újra fenntartható pályára álljon. Heim Péter, az intézet vezérigazgatója a jegybank monetáris politikáját bírálta, mely az elmúlt években kényszerpályára került: az ország és a lakosság nagy devizaadóssága ugyanis kikényszerítette az árfolyam védelmét. Kapitális hibának tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem tartotta kordában a devizahitel-felvétel folyamatát, s az MNB pénzügyi stabilitási területe sem figyelmeztetett a veszélyekre. Heim szerint a jegybank csak a kamatpolitikát használja eszköztárából, ez pedig válság idején nem elegendő. A szakember úgy látja: a devizahitelesek helyzetét rendezni kell; ő a bajba jutott, közel százezer devizaadós lakáshitelállományát kivenné a bankok mérlegéből.


Uniórekorder magyar infláció

Mérséklődött az infláció áprilisban az egy hónappal korábbihoz képest: a fogyasztói árak 0,5 százalékkal nőttek márciushoz viszonyítva, és 5,7 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisi szintet. Ez a legmagasabb pénzromlási ütem az Európai Unióban. Közben a KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 0,1 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez azért meglepetés, mert az év első felében minimum kétszázalékos visszaeséssel számoltak a szakértők. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék.


Csomagolnak délen

Nem lehet felelőtlenül költekezni - a görög adósságválság nyomán erre ébrednek rá a leginkább veszélyeztetett dél-európai országok. Közülük először Spanyolország jelentett be megszorító csomagot. José Luis Rodriguez Zapatéro (képünkön) kormányfő a költségvetés kiadási oldalára összpontosítja a deficitlefaragást. Júniustól átlagosan öt százalékkal csökkentik és befagyasztják a közalkalmazottak bérét, és a nyugdíjak sem nőhetnek. Az újszülöttek után járó 2500 eurós babakötvényt is eltörlik. Hatmilliárd euróval csökkentik az állami beruházásokat, és 1,2 milliárdot kell félretenniük a tartományi kormányoknak. A 15 milliárd eurós megtakarítási program a GDP egy százalékának felel meg. Jövőre további 1,5 százalékkal csökkentik a hiányt. Portugáliában a tavalyi 9,3 százalékos GDP-arányos hiányt jövőre 5,1 százalékra vágják. Az általános forgalmi és a társasági nyereségadót egy, illetve 2,5 százalékkal emelik meg. A 2375 eurónál többet keresők személyi jövedelemadóját 1,5 százalékkal növelik. Számos nagyobb beruházást elhalasztanak, és ötszázalékos bércsökkentés és -befagyasztás várható a közszférában. Olaszország kétmilliárd eurót kíván lefaragni a kiadásokból a közalkalmazotti fizetések csökkentésével. Az államháztartási hiány ott nem olyan magas, az olaszok számára a GDP 118 százalékára rúgó államadósság jelenti a legnagyobb veszélyt. Elemzők azonban figyelmeztetnek: mindez csak átmeneti megoldás, hosszabb távon a versenyképesség növelését célzó intézkedéseket kellene hozni.


Athén Amerika ellen

Görögország pert fontolgat olyan amerikai bankok ellen, amelyeknek szerepük lehetett az ország pénzügyi helyzetének romlásában, és hozzájárulhattak az adósságválság kialakulásához - közölte Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő. Szerinte a görögöket bűnbakká tette a nemzetközi közösség. Mások a felelősség áthárításáról beszélnek Papandreu közlése kapcsán. Ugyanakkor elképzelhető, hogy spekulánsok valóban ki akarták használni a helyzetet, és nyerészkedni próbáltak a görög költségvetési válságon. A manipuláció - ha valóban történt ilyen - minden bizonnyal az államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek, a CDS-ek szabályozatlan piacán fordult elő.