A nemzetgazdasági miniszter azért döntött így, mert az általa hivatalból indított vizsgálat megállapította: Szikora adóhatósági elnökként jogszerűtlenül avatkozott bele a kiemelt adózók igazgatóságának hatáskörébe, ezen belül a Malév több mint egymilliárd forintos köztartozásának átmeneti felfüggesztésébe. Azonban nemcsak az APEH, hanem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének élén is várható személyi változás. Lapértesülés szerint Farkas Ádám jelenlegi elnök ugyanis - a kormánnyal való egyeztetést követően - rövid időn belül lemond tisztségéről, s helyét Szász Károly korábbi elnök veheti át. A Fideszben a jegybank és a PSZÁF elnökének lecserélése rég eldöntött kérdés, a kormánypárt vezetői szerint a két intézménynek nagy szerepe volt a magyar gazdaság megroppanásában. Az állami vállalatok közül a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt. esetében történtek személycserék. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága múlt csütörtöki első ülésén menesztette a Magyar Posta vezérigazgatóját és az igazgatóság elnökét: Szűts Ildikót és Csáki Györgyöt Schmidt Pál Péter és Kalmár István váltja fel. A Szerencsejáték Zrt. elnöki székében pedig Szentpétery Kálmán lesz Székely Gábor utódja. Személycsere valószínűsíthető a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft., illetve a Magyar Villamos Művek vezetésében is.


Új munkahelyek Miskolcon

Bővíti miskolci gyáregységét a Bosch-csoport: a hat és fél milliárd forintból megvalósuló beruházás már az év vége előtt 400 új munkahelyet teremt a borsodi városban. Miskolcon jelenleg több mint kétezren dolgoznak a Bosch elektromos kéziszerszám-üzletágának gyártó és termékfejlesztő vállalatánál, a Robert Bosch Power Tool Kft.-nél, valamint az autóipari alkatrészek - egyebek mellett indítómotorok, generátorok, törlőrendszerek, fúvómotorok és indítószerkezetek - gyártásával foglalkozó Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél. A bővítés ez utóbbi egységhez kapcsolódik, az építkezés befejezését 2011 májusára tervezik. A városi fejlesztő cég, a Miskolc Holding Zrt. 140 millió forinttal járult hozzá a gyártócsarnok létesítéséhez. A bővítés régiós jelentőségét mutatja, hogy az Észak-magyarországi Operatív Program 981 millió forinttal támogatta a beruházás megvalósítását a hozzá tartozó irodákkal, szociális helyiségekkel, logisztikai területekkel és egyéb kiszolgálólétesítményekkel együtt.


Nyit az áramtőzsde

Hosszú előkészületek után július elsején megnyílik a Budapesti Áramtőzsde, megkezdődik a kereskedés a HUPX-en. A Magyar Villamos Művek csoporthoz tartozó villamosenergia-rendszert irányító Mavir még 2007 májusában hozta létre leányvállalatát, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergiapiac Zrt.-t 20 millió forint alaptőkével. A projekttársaság legfőbb feladata az előkészítő munkák elvégzése volt a szervezett villamosenergia-piac létrehozása érdekében. A HUPX félmilliárd forint értékű beruházása öt éven belül térül meg. A tőzsdetársaság 2009 áprilisában kapott 10 évre engedélyt a Magyar Energia Hivataltól a tőzsde működtetésére. A kereskedés lényegében reggel történik, de a korábban 9.30-ra tervezett zárást a kereskedők kérésére eltolták 10.45-re. Az üzleteket euróban számolva megawattórában kötik a tőzsdén, de lehetőség lesz forintban történő elszámolásra is.


A magyar csoda: teljes adó- és költségvetési reform

A "képmutató élősködés" a legnagyobb baja a hazai gazdaságnak - állítja Papp József, a Corvinus Egyetem docense. Nemrég megjelent könyvében elsőként pontos, átfogó képet rajzol a magyar gazdaság és a társadalom alapvető bajairól. A szerző által felvázolt "gazdasági csoda" fő feltétele egy olyan új adórendszer bevezetése volna, amely révén olcsóbb lenne az adót megfizetni, mint elcsalni. Ehhez 15 százalékos, valamennyi adó- és járuléknemre kiterjesztett, egykulcsos rendszerre van szükség. Az új szisztéma kezdeti bevételkiesését - az annak nyomán jelentős mértékben kifehéredő gazdaságból származó adótöbblet mellett - egy ideig lenes jellegű, a társadalom felső harmadára kivetett, háztartásonkénti évi 500 ezer forint körüli vagyonadó, illetve a megszigorított ellenőrzés hálóján fennakadók "büntetéskiváltó" befizetései pótolnák. Utóbbiak összege megegyezne a mindenkori egy főre eső államadóssággal. Emellett csökkentené a költségvetés kiadásait is: ez főként a jóléti kiadások szigorúan rászorultsági alapon való kifizetéséből, a vállalati támogatások és a társadalombiztosítás kiadásainak 300-300 milliárd forintos csökkentéséből állna. E változások nyomán az állam dolga csupán a szociális háló mintájára létrehozott "kapitális háló" kifeszítése lenne, míg a döntéseket polgáraira hagyná.


Aggályos a bankadó?

A bankok tavalyi mérlegfőösszege lehet az idei banki különadó alapja. A legutóbbi információk szerint három helyett már csak két évre szól az adó, tervezett mértéke 0,4-0,5 százalék lesz. Végleges döntés lapzártánk után várható. A biztosítóknál más - a nettó díjvagy árbevétel - lehet a pénzintézeti különadó alapja. Éves szinten továbbra is összesen 200 milliárd forintot kívánnak beszedni a pénzintézeti szektorból. Az Európai Bankszövetség, illetve a Magyar Bankszövetség is jelezte, aggályosnak tartják a bankadó előzetesen bejelentett módon történő bevezetését, mert visszafogja az amúgy is mérsékelt hitelezési kedvet. Számításaik szerint a hitelek teljes befagyasztása hétszázalékos GDP-visszaesést eredményezne. Alkotmányossági szempontból is aggályos lehet az adó, mivel egy múltbéli állapot, a 2009 végi mérlegfőösszeg alapján vetnék ki, holott maga a törvény csak most lép majd életbe. Márpedig visszamenőleg nem lehet adókötelezettséget megállapítani.


IMF-hitelből segítenének a devizahiteleseken

A húszmilliárd eurós IMF-csomag fennmaradó hatmilliárd eurós részletéből finanszírozná a kormány a lakáshiteleseken segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság tevékenységét. A kormány már a héten megbeszéléseket kezd ez ügyben a Nemzetközi Valutaalappal. A vonatkozó jogszabályt ősszel fogadhatják el, s vélhetően ekkor fog kiderülni, mely adósok ingatlanjait veszi át a bankoktól diszkontáron a Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Becslések szerint mára közel 90 ezer jelzáloghiteles esett legalább 90 napos fizetési késedelembe, tehát ők lehetnek a társaság potenciális "ügyfelei", akiket nem lehetne többé kirakni az utcára, hanem bérlőként maradhatnának korábbi ingatlanukban.