Orbán Viktor egyúttal feladta a leckét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és az uniós források felett őrködő nemzeti fejlesztési miniszternek, Fellegi Tamásnak, hiszen a zsugorodó világpiacon kell kimozdítani az egy helyben topogó Magyarországot a holtpontról. Igaz, ez a feladat nem egyedül az államra hárulna, a nemzetgazdasági tárca a terv végső formájának kialakításába bevonja a vállalkozói szektort és az önkormányzati szférát is, hiszen a beruházások és fejlesztések nagy részét ők generálják.

Orbánék hangsúlyozták: a Gyurcsány- és Bajnai-kabinet szívügyének tartott Új Magyarország Fejlesztési Terv a nagy projekteket preferálta, ráadásul a gombhoz varrta a kabátot, vagyis mindenféle hosszú távú terv nélkül arra költöttek, amire az Európai Unió pénzt adott. A 8000 milliárd forint elköltése, illetve az elköltésére készített tervek ugyanakkor szerintük azt bizonyították, hogy a szocialista kormányok koncepció nélkül igyekeztek lendületbe hozni a gazdaságot, ráadásul úgy, hogy gyakran még az önrészre sem volt meg a fedezet.

A 2011 januárjában induló mostani tervről Matolcsy György leszögezte: Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet és életszínvonalat. Ezen időszak első felét öleli fel a most bemutatott dokumentum. A program hét kiemelt területet határoz meg, amely kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak: az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány-innovációnövekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést. Sarkalatos pontja a tervnek a kis- és középvállalkozói szektor erősítése. Ennek érdekében Fellegi Tamás szerint az európai uniós források felét - jövőre 300 milliárd forintot - kell a szektor felé irányítani; idén 155 milliárd forint áll rendelkezésre e célra. A kormány a ciklus végéig ezermilliárd forintot biztosítana a kkv-k számára.

Az új terv másik fontos elemeként évente ötvenezer új lakás építését szeretnék elérni. Matolcsy György a program mögé még egy pályázati rendszert és egy pályázati intézményrendszert is készítene. A vitairatban rendre visszaköszön a munkahelyek teremtése, ami elsődleges feladat, hiszen a kormány egymillió új munkahely létrehozásával számol. A Széchenyi-tervet vegyesen fogadta a parlamenti ellenzék: az MSZP a konkrét intézkedéseket, az LMP a zöld gondolatot hiányolta belőle. A Jobbik biztatónak ítélte meg, és mezőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari célkitűzéssel javasolná kiegészíteni. A munkaadói szervezetek kedvezően fogadták a vitaanyagot.


Nem tetszik a jegybanki középárfolyam a bankoknak

Nem fogadták lelkesedéssel a hazai bankok Szász Károly PSZÁF-elnök javaslatát, miszerint a jövőben a tárgynapot megelőző jegybanki középárfolyamot kellene használniuk a devizahitelek törlesztőrészletének meghatározásához. Az OTP például azzal érvelt az ötlet ellen, hogy a jegybanki középárfolyam alacsonyabb a bankközi eladási árfolyamnál - amelyen a pénzintézet beszerzi a devizát -, ezért a banknak vesztesége keletkezne. Az UniCredit pedig azt kifogásolta, hogy az egynapos különbség beiktatása újabb árfolyamkockázatot eredményezne a piacon.


Új vezető az MVM élén

Mártha Imrét Baji Csaba váltotta az MVM igazgatói székében. Baji az első Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőművet vezette, majd egy áram- és gázkereskedő társaság vezérigazgatójaként dolgozott. A társaság rendkívüli közgyűlésén a teljes igazgatóságot és a felügyelőbizottságot is leváltották. A nemzeti fejlesztési miniszter az új menedzsmenttől hatékonyabb működést, az ügyfelek színvonalas kiszolgálását és az energiabiztonság erősítését várja.


Őszre lesz kész az ipari park

Átadták a Fényeslitke és Komoró között épülő ipari-logisztikai park első létesítményét, a dögei szennyvíztelepet. A bővítés által új levegőztető és ülepítő medencét építettek az immár 800 köbméter kapacitású szennyvíztisztítóba. A 160 hektáros ipari parkban augusztus végére tervezik az ivóvíz- és szennyvízhálózat, a belső utak, a csapadékelvezető, a gáz- és vasúti hálózat átadását. Ezt követően vehetik birtokba a területet a termeléssel, feldolgozással és szállítmányozással foglalkozó vállalatok, illetve a beszállítói kisvállalatok. A beruházás 3,5 milliárd forintos költségének fele európai uniós támogatásból, illetve a magyar állam hozzájárulásából származik.


Leminősítették Ferihegyet

Elbukott a repülésbiztonsági felülvizsgálaton a Ferihegyi repülőtér: az unió illetékesei a budapesti légikikötőt az úgynevezett unclear, nem tiszta kategóriába sorolták. Az ellenőrök több biztonsági hiányosságot is találtak, az utasellenőrzésen például még álbombát is át tudtak juttatni. A leminősítés azzal jár, hogy a Budapestről induló járatok utasait másik schengeni országban történő átszálláskor úgy kell kezelni, mintha unión kívüli országból érkeznének, teljes személyi és poggyászellenőrzésen, motozáson kell átesniük. Márton Attila légügyi biztos közölte: már felállítottak a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal egy munkacsoportot, mely azokat a feladatokat fogja koordinálni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a reptér újra - legkorábban másfél-három hónap múlva - biztonságos besorolást kapjon.


Görögország újraindul

Egy hét után, hétfőn befejeződött a görögországi fuvarozók sztrájkja, amely az idegenforgalmi szezon közepén jóformán megbénította az országot. A munkabeszüntetés miatt napokig szinte sehol nem lehetett tankolni, és az élelmiszer-ellátással is problémák akadtak. Turisták tízezrei - köztük magyarok - rekedtek az országban, napokig vesztegeltek a kikötőkben a szigetek és külvilág közötti összeköttetést jelentő kompok. Rengeteg turista az út mentén hagyta bérelt autóját, amikor kifogyott a benzin. A hétvégén az athéni vezetés a hadsereget is bevetette, hogy biztosítsa a kórházak, repülőterek és a kikötők üzemanyag-ellátását, a rendőrség közreműködésével pedig a töltőállomások közel felében sikerült helyreállítani a megszokott életet a fővárosban és Szalonikiben. A kormány és a szakszervezet között egy törvénytervezet miatt alakult ki konfliktus, amely minden teherautóra érvényes jogosítvánnyal rendelkező előtt megnyitotta volna a közúti fuvarozási engedély megszerzését. Az engedélyt az ötvenes évek görög kormányai kvázi jutalomként osztották híveiknek, 1971 óta pedig egyetlen új engedélyt sem adtak ki a hatóságok. A vállalkozók így egymás között kezdtek el kereskedni az engedélyekkel. A liberalizálásból - amely az unió és a valutaalap nyomására született meg - továbbra sem enged a kormány.


Dőlnek a csontvázak Szlovákiában

"Akármelyik minisztérium akármelyik szekrényét nyitjuk ki, pénzügyi csontvázak hullnak ki belőle. Ilyen helyzetben felelőtlenség azt állítani, hogy Szlovákia idén tartani tudja a GDP 5,5 százalékos államháztartási hiánycélját" - jelentette ki Ivan Mikloš. A Radicová-kormány pénzügyminisztere szerint a deficit 2010 egészében megközelítheti a hét százalékot. Északi szomszédunk azt tervezi, hogy az államháztartási hiányát csak 2013-ra szorítaná le a bruttó hazai termék három százaléka alá. Ennek érdekében jövőre 1,7 milliárd eurós megtakarítást vezetne be a kormány: 10 százalékkal visszafogná az állami intézmények és a minisztériumok kiadásait, s ugyancsak 10 százalékkal csökkentené a közszférában a béreket.