Ily módon az export 23, az import 20 százalékkal bővült az előző év ugyanezen időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. Tovább tart tehát a 2009 eleje óta tartó folyamat: a hazai kereslet visszaesése a mélybe rántja az importot, a külpiacokon tapasztalható konjunktúra és a gyengébb forintárfolyam viszont segíti az exportot. Mindezeknek köszönhetően az első féléves külkereskedelmi aktívum meghaladta a 2,8 milliárd eurót, ami a tavalyi azonos időszakinál bő egymilliárddal több. Így nem elképzelhetetlen, hogy teljesül a szakértők által ötmilliárd euró körülire tett idei prognózis. Az egyenleg további javulása segítene az ország külső finanszírozási helyzetének rendezésében, és közvetve a forint árfolyamát is stabilizálja a növekvő devizakínálat révén. Nem lehet tudni azonban, hogy például a magyar kivitel szempontjából kulcsfontosságú Németország milyen mértékben fogja majd vissza keresletét államháztartása egyensúlyának helyreállítása érdekében.



Inog a Volánbusz-vezérek széke

A jövő évtől összehangolják a Volán-buszok és a vonatok menetrendjét, és más lépések is várhatóak a hatékonyabb működés érdekében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója, Horváth Gergely szerint leépítésekkel, a párhuzamos tevékenységek megszüntetésével, a vezetői testületek létszámának csökkentésével jelentős megtakarítás érhető el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ennek ellenére leállította a Volánbusz Zrt. járatkiszervezésre vonatkozó pályázatát. A tárcánál három olyan alvállalkozói szerződést is vizsgálnak, amelyek mögött ugyanaz a luxemburgi bejegyzésű cégbirodalom áll. Az ügy a Gazdasági Versenyhivatal látókörébe is bekerült, s személyi következményekkel is járhat a Volánbusz Zrt. felső vezetésében. Az uniós előírások szerint 2016-ig a távolsági közösségi közlekedés viszonylatainak 5-30 százalékát alvállalkozókkal kell végeztetni. Ezt a magyar állam kész betartani, de nem az eddigi gyakorlat szerint.


Ezermilliárdos az államháztartás hiánya

Az államháztartás hiánya az első hét hónapban meghaladta a 997 milliárd forintot. Ez az egész évre Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere által tervezett, több mint 870 milliárd forintos deficitnek a 115 százaléka. Jó hír viszont, hogy júliusban az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli egyenlege - 36,1 milliárd forintos szufficitet ért el. (Júniusban 297,4 milliárd forintos hiány alakult ki, hasonló mértékű havi deficitre utoljára négy éve volt példa. Az Orbán-kabinet ezzel a hagyatékkal vehette át a kormányrudat.) Az egyenlegjavulás a költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál következett be, ami feszes költségvetési gazdálkodásra utal. Ugyanakkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország nem fog mindenáron ragaszkodni ahhoz, hogy már jövőre három százalék alá csökkentse államháztartási hiányát.


Problémás a versenyhivatal leendő elnöke

Egy óbudai ügyvédi irodából érkezhet az új elnök a Gazdasági Versenyhivatal élére: Juhász Miklóst a múlt héten jelölte a tisztségre Orbán Viktor kormányfő, miután a jelenlegi GVH-elnöknek, Nagy Zoltánnak novemberben lejár a megbízatása. A jelölt eddig ismeretlen volt a versenyjogi szakmában: nincs ismert versenyjogi munkássága, s versenyhivatali ügyekben sem képviselt egyetlen céget vagy magánszemélyt sem, személye ezért meglepetés szakmai berkekben. Az üzleti életben viszont nem ismeretlen az elnökjelölt: több olyan vállalkozásban is feltűnik a neve, amelyek Schmidt Máriához (Orbán Viktor 1998 és 2002 közti főtanácsadójához) köthetők. A Népszabadság kiderítette: Juhászt tíz éve 300 ezer forintra bírságolta a pénzügyi felügyelet bennfentes kereskedelem miatt, mivel olyan cég - a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. - részvényeiből vásárolt, melynek felügyelőbizottsági elnöke is volt egyben.


Ősszel tárgyalhat a kormány az IMF-fel

Az őszi önkormányzati választások után az Orbán-kormány tárgyalóasztalhoz ülhet az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - értesült a Népszabadság. Orbán Viktor miniszterelnök július második felében még azt mondta, október után nem folytatódik az együttműködés, illetve nem lesz új hitelprogram, de számos elemzés mutatott rá arra, hogy Magyarországnak szüksége lenne pénzügyi hálóra. Varga Mihály a Hír tévében azt nyilatkozta: a kormány ez évben tartja magát a GDP arányában 3,8 százalékos hiánycélhoz, miközben számára a függetlenség kérdése alapvető. "Nem vagyunk hajlandóak engedni, de azon vagyunk, hogy az IMF-fel maradjon egyfajta párbeszéd" - erősítette meg a miniszterelnökségi államtitkár. Idén a gazdaság képes lehet finanszírozni az államadósságot, az államkötvényeket erős kereslet mellett értékesíti az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A szervezet módosította is az erre az évre szóló finanszírozási tervet, és az eredetileg 568 milliárd forintra rúgó nettó kibocsátást 429 milliárd forintra csökkentette.


Stop az orosz gabonának

Bár korábban cáfolta, két nappal később az orosz kormány mégis bejelentette: az ötven éve nem látott mértékű aszály és a kiterjedt tüzek miatt Oroszország augusztus 15-étől december 31-ig felfüggeszti a gabona kivitelét. Az Egyesült Államok, az EU és Kanada után a világ negyedik legjelentősebb búzaexportőrének számító Oroszországban ugyanis hatalmas károkat okozott a szárazság és a nyomában tomboló tűzvész. A természeti csapás pontos mérlege még nem ismert, az viszont biztos: 1975 óta ez a legsúlyosabb katasztrófa, ami a szektort érte. Az oroszok kérésére Kazahsztán, a közép-ázsiai térség legnagyobb gabonatermelője is exporttilalmat vezethet be. Kazahsztán nem küzd akkora nehézségekkel, mint Oroszország, a mostoha időjárás miatt viszont ott is 35 százalékkal kevesebb gabonát takarítanak be, mint a tavalyi rekordévben. A világ árupiacain 23 havi csúcson áll a búza árfolyama, s az ár kitartóan emelkedik. A párizsi gabonatőzsdén például 28 havi csúcsra, 233 euróra drágult a malmi búza tonnája novemberi szállításra. A párizsi tőzsdén július eleje óta 58 százalékkal ment fel a búza ára. Ellátási nehézségektől ugyanakkor nem tartanak a szakértők, mivel a világ búzatartaléka régen volt ilyen magas: jelenleg megközelíti a 192 millió tonnát.


Elbocsátják a szlovák állami alkalmazottakat

Jövőre 20 ezer szlovák állami alkalmazottnak mondhatnak fel a 230 ezerből. Mint korábban Pozsonyban bejelentették, 2011-ben minden állami főhivatal és minisztérium bérkeretét és kiadásait 10-10 százalékkal nyirbálják meg, egyedül a pedagógusok béréhez nem nyúlnak. A pénzügyminisztérium szerint a hivatalnokréteg szűkítése évente 300 millió euró megtakarítást hoz, ugyanakkor a végkielégítések egyszeri, közel 100 millió eurós kiadást jelentenek. A Radicová-kormány jövőre 1,7 milliárd eurót szeretne megspórolni: ebből 380 milliót az elbocsátások és a kiadások visszafogása ad, és 300 millió eurót hoz a járulékok megadóztatása. További 40 millió euró a nyugdíjszámítás módszerének megváltoztatása - a svájci indexálás helyett csak az infláció mértékét veszik figyelembe - révén folyhat be a költségvetésbe. Bevételnövelés céljából privatizálni kívánják a vasúti fuvarozó társaságot, a pozsonyi repülőteret és a regionális autóbusz-társaságokat is.


Egyre több a jótékony milliárdos

Már negyven amerikai milliárdos ígérte meg a Bill Gates-Warren Buffett-párosnak, hogy életükben vagy haláluk után vagyonuk legalább felét jótékony célra adományozzák. Gatesék a jövőben kínai, indiai és orosz milliárdosokat akarnak rábírni a csatlakozásra. Sokak szerint az egész píárfogás, és a gazdagok csak megkopott presztízsüket kívánják fényezni. Olykor ugyanazok jótékonykodnak, akik igyekeznek kibújni az adóterhek alól, ráadásul az adományok után is adókedvezményre jogosultak. Mégsem haszontalan a gesztus - érvelnek mások -, hiszen a felajánlott dollártízmilliárdokat akár haszontalan dolgokra is el lehetett volna pazarolni.