Gazdasági mozaik - 2010.09.02.

Utolsó módosítás:
2011.01.12. - 03:46
Létrehozás:
2010.09.01. - 18:21
2010.09.01. - 18:21
 

Mégsem kell újabb IMF-hitel - Zavart keltett a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium két üzenete a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokról.

hirdetés
 
A Bloomberg hírügynökség a minisztériumra hivatkozva azt írta, hogy ősszel folytatódnak az IMF-fel a tárgyalások, és valószínűleg megállapodást is kötnek. Ezt az értelmezést azonban cáfolta a tárca. Mint közölte: a Nemzetközi Valutaalappal őszre tervezett tárgyalások célja nem egy újabb hitelmegállapodás megkötése, Magyarország álláspontja ugyanis változatlan. Az őszi tárgyalások kizárólag a nemzetközi pénzügyi szervezet alapokmánya szerinti szokásos, minden országgal bekövetkező gazdaságpolitikai konzultáció keretében történnek majd. Orbán Viktor miniszterelnök a Külügyminisztériumban tartott misszióvezetői értekezleten megerősítette: a magyar érdek továbbra is az, hogy a valutaalappal együtt kell működni, de mindezt a kormány kölcsönszerződésként értelmezi, és nem gazdaságpolitikai megállapodásként, ahogy azt az IMF teszi. A kommunikációs zűrzavar alaposan meghintáztatta a forint árfolyamát, a svájci frank új csúccsal alulról súrolta a 220-as szintet.




Képlékeny pályát jósol a jegybank

Sem az inflációs, sem az államháztartási hiányra kitűzött célt nem teljesítjük a jegybank legfrissebb prognózisa alapján. Az augusztusi inflációs jelentés szerint az áremelkedés üteme a következő két évben sem süllyed három százalék alá. A kedvezőtlenebb pénzromlási pályát a gyengébb forintárfolyam (283 Ft/euró), illetve a magasabb olaj- és élelmiszerárak okozzák. A vártnál magasabb infláció előbb-utóbb kamatemelést indokol. A GDP-növekedés mértéke idén az egy százalékot súrolja, alulról. A jegybank 2,8 százalékosra vette vissza 2011-es bővülési jóslatát a májusban vázolt 3,2-ről, 2012-re pedig közel négyszázalékos teljesítményjavulást vetít előre.




Szállodai csődhullám fenyeget, miután 20-25 százalékkal csökkent a szektor árbevétele. Bő 15 százalékkal, alig 139 milliárd forintra csökkent a hazai bankszektor adózott eredménye az első félévben. Két új cég, a Járai-féle CIG Pannónia Életbiztosító és az Őrmester Zrt. is bejelentette, hogy hamarosan belépnek a tőzsdére. Három százalékkal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyi és kozmetikai árut adtak el a kiskereskedők a második negyedévben, mint egy éve.




Csődvédelem alatt a Vértesi Erőmű

Csődvédelmet kért a Vértesi Erőmű Zrt.-re a társaság közgyűlése. Az intézkedésre azért volt szükség, hogy ki tudják fizetni a munkavállalók bérét, ne legyen fennakadás a térség távhőellátásában, és vissza tudják fizetni az államilag garantált hiteleket. A csődvédelem 90 napos fizetési haladékot jelent az erőmű számára. A helyzet kialakulásának legfőbb oka a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamosenergiaszállítási szerződésekből származó kár. Az erőműnek augusztus 30-ig több mint hatmillió eurót kellett volna kifizetnie azoknak az áramkereskedőknek, amelyeknél a System Consulting Zrt. megrendelésére kapacitásokat kötött le. Amikor a System visszalépett, a kereskedők a Vértesi Erőmű ellen indítottak kártérítési pert.



Spórolhatunk a számlavezetésen

A bankszámlához köthető leggyakoribb díjak néhány száz forintos tételeiből könnyen összejön akár 25 és 50 ezer forint közötti összeg is: ezt mind megspórolhatjuk, ha megfelelő bankszámlát választunk - hívta fel az ügyfelek figyelmét új, DíjNullázó számlacsomagja bemutatásakor Soós Csaba, a Raiffeisen lakossági üzletágáért felelős vezérigazgató-helyettese. A Raiffeisen Bank e csomagban a legnépszerűbb banki tranzakciókat - számlavezetés, saját ATM-használat, internetes átutalás, csoportos beszedési megbízás - díjmentessé teszi, amennyiben havonta legalább 120 ezer forintnyi utalás érkezik a számlára. Az új számlacsomag a bank meglévő ügyfélköréből 90 ezer főnek nyújthat kedvezőbb feltételeket, de reményeik szerint új klienseket is talál ezzel a bank.



Lesz német bankadó

Bankadót kell fizetniük a németországi székhelyű bankoknak, hitelintézeteknek - az erről szóló tervezetet a múlt héten fogadta el a berlini kormány. Az intézkedéssel a pénzügyi szektor stabilitását kívánják javítani, a bevételből pedig egy biztonsági alapot töltenének fel: a szorult helyzetbe került hitelintézetek ebből juthatnának támogatáshoz. A befizetett összeg - a tervek szerint évi 1,2-1,3 milliárd euró - tehát nem az államháztartás forrásait növelné. Az adó alapja a bankok saját tőkével és ügyfél-betétállományával módosított mérlegfőösszege lesz. Mértékét több tényező alapján, köztük az adózó társaság ügyleteinek kockázatossága függvényében kellene meghatározni. A biztosítók és a hitelezéssel nem foglalkozó vállalkozások mentesülnének a teher alól. A pénzintézetek tiltakoznak, a hitelezési képesség romlását jósolják. Attól is lehet tartani, hogy a terhet a bankok az ügyfelekre hárítják.



Bűnös pazarlás egy cseh minisztériumban

Hihetetlen pazarlás folyt az elmúlt években a cseh közlekedési minisztériumban - derítette ki az új tárcavezető, Vít Bárta által elrendelt ellenőrzés. A tárca például több száz plüssmacit vett, amelyek nyakában egy sál lógott a minisztérium nevével. Egy gépkocsimosásért vagy virágöntözésért a reális árak sokszorosát fizették ki. A szolgálati gépkocsikat például a kimutatás szerint 30-40-szer mosták le havonta. Az épület egyik folyosójának kifestéséért 197 ezer koronát fizettek ki, miközben a mai átlagárak szerint ezért 5500 négyzetméternyi falat lehetett volna kifesteni. A második félévben ezeket a kiadásokat eltörölték, így a tárca 20-30 millió koronát takarít meg. Az intézmény három legfelsőbb gazdasági vezetőjét már menesztették.
 
Megosztom:
0
cikk értékelése
/gazdasagimozaik/gazdasagi-mozaik-20100902-31597/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
112

Kapcsolódó hozzászólások

További hozzászólások

Összesen 0 db -

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
További hozzászólások

Összesen 0 db -

hirdetés

HETILAP