A bankok szigorítottak a lakáshiteleknél is. Eltűntek kínálatukból az önerő nélküli vagy alacsony önrészt igénylő konstrukciók, de befagyasztották a svájcifrank-alapú hitelezést is. Közben a forint mélyrepülésével párhuzamosan nőtt a nem fizető ügyfelek száma. (Csak az első félévben százezer ember került BAR-listára. Számuk az év közepén már a 716 ezret is meghaladta.) Bár a kormány kezességvállalással és áthidaló kölcsönnel sietett az adósok segítségére, a kísérletei kudarcot vallottak. Botrányba fulladt az a törekvése is, hogy jogszabályok közé szorítsa a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatát.

A bankok az új törvényeknek megfelelően ugyanis még a munkanélküliség növekedését vagy a banki fizetések emelkedését is felsorolták azon okok között, amelyekre hivatkozva bármikor szerződést módosíthattak volna.

A felháborodás nyomán Bajnai Gordon miniszterelnök két hónapos moratóriumban állapodott meg a bankszövetséggel, melynek tagjai vállalták: magatartáskódexet hoznak létre a hitelek szabályozására. Közben a szövetségen belüli nézeteltérések miatt lemondott elnöki posztjáról Felcsuti Péter.

Ő azzal verte ki a biztosítékot a lakáshitelesek körében, hogy kijelentette: a devizahitelek törlesztő részletei még egy év múlva sem állnak vissza a korábbi szintre. Az MNB - látva, hogy a bankokkal való egyezkedés nem vezet eredményre - szigorú elképzeléssel állt elő a devizahitelekre vonatkozóan.


Államcsőd közelében

Február végére kiderült: csak átmeneti megoldást hozott a Nemzetközi Valutaalap által szervezett, 20 milliárd eurós hitelcsomag. Miután a Gyurcsány-kormány képtelen volt egy hiteles, válságból kivezető programot összekalapálni, az ország adósságspirálba zuhant. Néhány hónap alatt rosszabbá vált a helyzet, mint 2008 októberében, a válság kirobbanása elején. Az államcsőd bekövetkeztét valószínűsítő mutató az októberben elért szintre, 600 bázispont fölé kúszott, a nemzetközi hitelminősítők pedig sorban rontották hazánk adósságainak osztályzatát.

Politikusok és üzletemberek jelentették be, hogy bármely pillanatban bekövetkezhet az államcsőd, Barack Obama amerikai elnök pedig az ukrán mellett a magyar problémáktól féltette országát. Közben a londoni bankházak is a forint jelentős gyengülésére spekuláltak, ami be is következett: március elején az euró árfolyama történelmi szintre, 317 forint fölé kúszott, és a hónap közepén elterjedt a rémhír, hogy befagyasztják a bankbetéteket. Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos elutasította Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök segélykérelmét, amely az egész régióra kiterjedt volna. A térségbeli bankfelügyeletek közleményben tették közzé: a világ ne tekintse ezt a régiót egységes blokknak, mert itt nem minden állam olyan ingatag, mint Magyarország. A Sme című szlovák liberális lap karikatúrája könyörgő koldusként ábrázolta a magyar kormányfőt, aki a lap szerint a térség többi országa mögé bújva akarta hazai politikai céljaira felhasználni az Európai Uniót.


Hullámhegyek és -völgyek a tőzsdén

Február végén ötéves mélypontra jutott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT): volt olyan kereskedési nap, amikor tízezer pont alá is zuhant a BUX index. A nyáron magukhoz tért pénzpiacok aztán folyamatos emelkedést produkáltak a pesti börzén is, amelynek mutatója - éppen egy évvel a válság kitörését jelentő amerikai Lehman Brothers csődje után - szeptember közepén lépte át újra a húszezres határt. A BÉT áruszekciójából október végén azonban éppen akkor törölték az aranykontraktusokat, amikor a nemzetközi árupiacokon sorra döntötte a rekordokat az arany ára.



Simor dossziéja

Március első hetében - a legrosszabbkor, amikor 317 forintot adtak egy euróért - ment síelni Simor András jegybankelnök. Ez végképp kiverte a biztosítékot szakmai és politikai körökben. Egyre erősebbé vált a vélekedés, hogy Simor - aki nyolcmillió forintos havi fizetésével az egyik legtöbbet kereső állami topmenedzser - nem tett eleget a magyar valuta mélyrepülésének megakadályozásáért. Sokak szerint a válságos idők felszínre hozták a 2007 óta regnáló jegybankelnök hibáit: zavarosan, a piac számára nem egyértelműen nyilatkozott a kívánatos forintárfolyamról, a követendő monetáris politikáról. Mindez rontotta a jegybank hitelességét. Ráadásul a monetáris tanács ide-oda rángatta az alapkamatot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke privát pénzügyei kapcsán is reflektorfénybe került. Éves vagyonbevallásaiból kiderült: 800 millió forintot elérő megtakarításai egy kedvezőbb adózású ciprusi "onshore" cégnél landoltak. Az össztűz hatására Simor megígérte: értékesíti a társaságban meglévő befektetéseket, a céget megszünteti, a befolyó pénzt pedig hazautalja.

A jegybankvezér a mai napig nem nyilatkozott arról, hogy a ciprusi adóparadicsomban fialó millióit már hazautalta volna. Pedig Oszkó Péter pénzügyminiszter a jegybank elnökére szabta azt a törvényt, melynek köszönhetően az offshore cégekből származó teljes ez évi osztalékot kedvezményesen, 10 százalékos osztalékadóval lehet hazahozni.


Botrányok a PSZÁF körül

Májusban robbant a hír: a kormány a jegybankba olvasztaná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Az összeolvadást a PSZÁF elutasította, az önállóság megtartásáért cserébe viszont le kellett mondania elnökének, Farkas Istvánnak. A pénzügyi tárca erőteljes kritikával illette a PSZÁF-et, s többen is hibaként rótták fel, hogy szinte semmit sem tett a felfutó devizahitelezés megakadályozása érdekében, s túl elnéző volt a pénzintézetekkel szemben. A banki etikai kódex premierjét azonban már az új elnök, Farkas Ádám vezényelte le, akinek júliusi kinevezésekor a Fidesz megüzente: már ne tervezzen hosszabb távra. Farkas Ádám elmozdítása ugyanakkor nem fog könnyen menni. A kormány jogszabályokkal igyekszik bebetonozni tisztségébe az elnököt, akit ha felállít székéből az új kabinet, akkor a néhány hónapos munkaviszony ellenére közel 50 millió forinttal kell végkielégítenie. Közben kiderült: Farkas Ádám stratégiai tanácsadóként visszafoglalkoztatja elődjét a nyugdíjjogosultság eléréséig. A 60. életévét 2010. január 28-án betöltő Farkas Istvánnak köztisztviselői jogviszonya 2010. január 31-én szűnik meg közös megegyezéssel, addig viszont havi 426 ezer forintos fizetés jár neki, amiért még csak be se kell tennie a lábát a PSZÁF-be.


Jól fizetett alkalmazottak

Ősszel a BKV milliárdokba kerülő botrányos végkielégítési gyakorlata nyomán a kormány rendeletben kötelezte az állami vállalatok vezetőit, hogy hozzák nyilvánosságra fizetésüket. Ugyanez a rendelet 2010 januárjától kétmillió forintban maximálta az újonnan belépő állami cégvezetők havi bérét.