- Az állam vagy a piac szabályozzon?

- A gazdasági liberalizmus a győztesek ideológiája, mondtam régebben, ma pedig hozzáteszem: amíg nyerésre állnak. Sosem voltam híve a piaci önszabályozásnak. Vannak területek - ide sorolom az olyan iparágat, amely az emberek létszükségleteit érinti -, ahol van szerepe a szabályozásnak. A legfontosabb cél a jólét és a biztonság megteremtése. Ma az energetikai ellátásbiztonságot nem lehet tisztán gazdasági kérdésként kezelni és a piacra bízni. De említhetek egy másik területet: a távközlési szektorban, ahol valódi verseny működik, csak határozott, sok esetben agresszív intézkedésekkel sikerült csökkenteni a roamingdíjakat. Ma olcsóbban telefonálok haza a külföldi nyaralásomból, de ezt nem a szolgáltatók ádáz küzdelme, hanem az uniós szabályozó hatóság kényszerítette ki.

- Mikor jó egy szabályozás?

- Ha úgy teremt rendet, hogy nem akadályozza feleslegesen a szereplőket. Olyan, mint a jó bíró a sportpályán: észrevétlen, de fenntartja a rendet. A szabályozás és a túlzott állami szerepvállalás összemosása gyakori csúsztatás, amely nyilvánvaló érdekeket szolgál, de ezek messze nem az össznépi jólét irányába mutatnak.

- Milyen területeket vizsgál a kutatóintézet?

- Alapvetően a hálózatos iparágakat. Ide tartoznak például az energetika, a távközlés, a kötöttpályás közlekedés közgazdasági vetületű kérdései. A világgazdasági válság azonban megmutatta, hogy a szabályozás fontossága olyan területeken is felmerült, amelyek korábban nem tartoztak a hagyományos értelemben szabályozott iparágak közé. Ilyen a pénzintézetek világa, ahol a szabályozás elégtelensége katasztrófát okozott.

- Milyen kutatásokat végeznek?

- Egyrészt a szabályozott iparágak működését elemezzük, másrészt a közgazdasági modelleket alkalmazzuk ezen iparágak szabályozási mechanizmusaiban. Egyik kutatásunkkal például a vízközmű-szektort térképeztük fel. Az volt a cél, hogy a hatóságok - a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Számvevőszék - a piac ismerete alapján tudjanak javaslatot tenni a szabályozásra. Egy másik kutatásunkban az energetikai liberalizáció utólagos hatásvizsgálatát végeztük el. Ez az elemzés abban nyújthat segítséget a döntéshozóknak, hogy a magyar fogyasztók számára a szabályozói lépések pozitív vagy negatív hatással jártak-e. Ebben az esetben a versenyélénkítő intézkedések hatásai nem jutottak el a fogyasztókhoz, miközben a piac egyes szereplőit előnyösebb, másokat hátrányosabb helyzetbe hozták, ami a piaci szerkezet torzulását idézte elő. A torzuló piaci szerkezet pedig újabb problémákat fog okozni, és ez ördögi kör. Nem elég a hangzatos cél, körültekintő hatásvizsgálat nélkül könnyen visszájára fordulhat az intézkedés.

- Kik a megrendelők?

- A legjelentősebb szabályozó szervekkel - például a Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével vagy az Állami Számvevőszékkel - működünk együtt. Folyamatosan kötünk együttműködési megállapodásokat és indítunk kutatásokat. Az év végére nem lesz olyan szabályozott iparág, melynek illetékes hatóságával ne kezdenénk meg a munkát. Azok a nagyvállalatok, amelyek a szabályozás hatásait mindennap érzik, fontosnak tartják a munkánkat, így már az első hónapokban több jelentős vállalkozással írtunk alá támogatási szerződést.

- Központjuk együtt kíván működni az egyetem Védelemgazdaságtan tanszékével és a Társadalomtudományi Kar Politikatudományi Intézetével is. A szabályozás kérdése ilyen széles, tudományközi vizsgálatra szorul, vagy akár beszélhetünk egy új diszciplináról is?

- Fontosnak tartjuk, hogy képesek legyünk ugyanazokra a kihívásokra más-más szektorokból vett példákkal válaszolni. Mivel az általunk vizsgált terület egyszerre gazdasági és politikai probléma, fontos az együttműködés a gazdaságpolitika, a politikatudomány és a biztonságpolitika képviselőivel. Egyetemünk érdeme, hogy ehhez csak néhány szobával kell arrébb menni.