Christoph Rosenberg, az IMF „misszióvezetője”

Rosenberg elismerte, hogy a gazdasági stabilitás fenntartása terén Magyarországon tett „néhány pozitív lépést” és „nagyon ambiciózusnak” nevezte az idei költségvetést is. Rámutatott, hogy az ebben foglalt strukturális költségvetési kiigazítás „bármely ország szabványai szerint nagynak számít”.

A kiigazítás Rosenberg szerint úgymond „prociklikus”: a kormány emeli az adókat és csökkenti a kiadásokat egy olyan időszakban, amikor a gazdaság lassul. Ám két év strukturális lazítása után erre azért van szükség, hogy az adósság GDP-hez viszonyított aránya tovább csökkenjen, és ne terhelje továbbra is a gazdaságot. Mint mondta, ez a befektetői bizalom megtartása miatt is fontos. 

Túlságosan nagy teher az egykulcsos adó

Rosenberg értékelése szerint a forint további destabilizáló leértékelődésének megakadályozása érdekében a magyar monetáris politika megfelelően szigorú. Szerinte a magyar gazdaság előtt álló kihívások kezelése érdekében szükség van a költségvetési politika tervezésének javítására és növekedésbaráttá alakítására.

Az egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban Rosenberg úgy fogalmazott, hogy annak konkrét magyar változata és az egyes hozzá kapcsolódó rendelkezések az „optimálisnál kedvezőtlenebb gazdasági eredményeket hoztak, növelték bürokráciát, és túlságosan nagy terhet jelentettek a leginkább veszélyeztetettek számára”.

Rosenberg Bokros Lajos társaságában

Össztűz alatt a kormány majd' összes gazdasági lépése

A misszióvezető az általa kifogásolt rendelkezések közé sorolta az alapvető adókedvezmény megszüntetését, a minimálbér meredek, 18 százalékos emelését, a munkaadók számára megfogalmazott bérrendszeri és kompenzációs ajánlásokat, valamint a jövedéki adó növelését és a normál áfa-kulcs 27 százalékra történő emelését.

Az IMF aggálya az, hogy mindez csökkenti a reálbevételt és az alacsonyabb képzettségű munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségeit is. Egyúttal bonyolultabbá, és kevésbé vonzóvá teszi az üzleti tevékenységet Magyarországon – tette hozzá.

Rosenberg szerint negatívan hatnak az üzleti környezetre a túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelemre, valamint az energetikai, a kommunikációs, és a banki ágazatra kivetett „válságadók”, valamint azok az intézkedéseket, amelyek beavatkoztak a már meglévő hitelszerződésekbe. Rámutatott, hogy Magyarországnak sürgősen új beruházásokra, köztük külföldi befektetésekre van szüksége, s hogy ezen a téren az ország a szomszédjaihoz és korábbi saját teljesítményéhez képest is lemaradt.

Rosenberg megvédi az MNB-t

A misszióvezető hangsúlyozta, hogy a gazdasági kormányzás javítása szintén növeli a politikai intézkedések kiszámíthatóságát. Christoph Rosenberg a leglátványosabb példaként a központi bank függetlenségéről folytatott vitát említette. Mint mondta, a „2011 végén elfogadott jogszabály azt a benyomást keltette, hogy a kormány megpróbálja befolyásolni a központi bankot a döntéshozatalban”. Hozzátette: a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy egy, a legjobb nemzetközi gyakorlattal összhangban álló törvénymódosítással eloszlassa ezt a benyomást.

„Világossá kell tenni: a monetáris politikát azok irányítják, akiket megbíztak ezzel, és nem a kormány” – fogalmazott Christoph Rosenberg. Mint mondta, a fékeket és ellensúlyokat a 2010-ben meggyengített Költségvetési Tanács esetében is helyre kell állítani. Rosenberg az IMF aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a testület a jelenlegi formájában nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal és függetlenséggel ahhoz, hogy egy külső és objektív képet szolgáltasson a költségvetési fejleményekről.

A misszióvezető szerint Magyarországra, amely még nem tért magához az előző válságból, hosszú távon pozitív hatással lehetnek a Széll Kálmán Terv kínálati oldalon bevezetett intézkedései, de időt vesz igénybe, amíg azok hatni kezdenek.