Információink szerint nemcsak a kínai Hainan légitársasághoz fűztek nagy reményeket, hanem – amikor minden veszni látszott – bevetették a Berlusconi-modellt. Az olasz exkormányfő tíz hazai befektetővel összefogva mentette meg az évtizedek óta súlyosan veszteséges és két privatizációs kísérletet is elbukó Alitáliát.

Az olasz Főnix-terv mintájára idehaza hat üzletembert kért fel az Orbán-kormány arra, hogy szálljanak be a Malév finanszírozásába – más területeken várható előnyökért cserébe. Ám hiába: nem akadt olyan potentát, aki ne borzadt volna el a Malév súlyos terhei – a 60 milliárd forintos adósság, a drága működés, a saját tőke szinte teljes hiánya, vagy a vétójoggal rendelkező, ötszázalékos orosz tulajdonos, a Vnyesekonombank – láttán.

Mindennek tetejébe Brüsszel január 9-én bejelentette: mintegy 88 milliárd forintos büntetést ró ki a Malévra a 2007-2010 között adott tiltott állami támogatások miatt. A bírságról régóta tudott az Orbán-kabinet, amely minden diplomáciai eszközt bevetett, hogy ne a magyar uniós elnökség vagy a kínai befektetővel folytatott alkudozások idején jelentse be azt az unió. A büntetésből az is következett, hogy az állam januárban már nem tölthette fel a Malév kasszáját, ami egyenes utat jelentett a fizetésképtelenséghez.

Hogy a múltbeli események milyen láncolata vezetett a csődhelyzet kialakulásához, s milyen távolba mutató következményekkel járhat a Malév bedőlése, arról további részletek a február 9-én megjelenő Heti Válaszban olvashatók, amely digitalizált formában csütörtöktől a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.