A legrangosabb fesztiválok közül a 41. Magyar Filmszemle résztvevői voltak: a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programját válogató bizottság tanácsadója, a Rendezők Két Hete (Quinzaine des Réalisateurs) és a Kritikusok Hete (Semaine de la Critique) küldöttei, valamint a karlovy vary-i, a locarnói, a moszkvai, san sebastián-i és a varsói mustra válogatói. Jelen voltak a chicagói, cottbus-i, koppenhágai, londoni, seattle-i, szarajevói, torinói, wiesbadeni és vancouveri fesztiválok munkatársai is.

A nemzetközi szaksajtót többek közt a Variety, a Screen International és a Hollywood Reporter újságírói, jelentős filmművészeti folyóiratok (mint a francia Positif vagy a lengyel KINO) kritikusai, a nagyobb külföldi napilapok (így Berliner Zeitung vagy a Libération), valamint az Euronews televízió tudósítói képviselték. Szomszédos országaink közönségének a romániai Filmtett és Helikon, a szerbiai Magyar Szó, a szlovákiai Új Szó, illetve az Újvidéki TV és Rádió munkatársai számolnak be az elmúlt év filmterméséről.

1986 óta a külföldiek minden évben odaítélik a játékfilmes versenyprogramban szereplő, általuk legjobbnak tartott alkotásnak a Gene Moskowitz-díjat, melynek névadója a Variety 1982-ben elhunyt neves filmkritikusa. Az eddigi évek díjazottjai olyan, nemzetközi elismeréseket és fesztiválsikereket elért filmek, mint például Mundruczó Kornél Deltája, Pálfi György Taxidermia című filmje, vagy Antall Nimród első játékfilmje, a Kontroll. A Gene Moskowitz-díjat - a Fehér tenyér után immár másodszor - Hajdu Szabolcs vehette át Bibiliothèque Pascal című filmjéért.

A fesztiválválogató munkájáról, az idei versenyprogramról Karin Fritzschével, a németországi Cottbus nemzetközi filmfesztiváljának képviselőjével - aki 30. alkalommal vett részt a Filmszemlén - magyarul beszélgettünk.

- 1961-ben jött először Magyarországra, 1980-tól pedig évről-évre ellátogat a Szemlére. Hogyan kezdődött ez a szerelem a magyar filmek iránt?

- Az egyetem elvégzése után kezdtem filmekkel foglalkozni, többször jártam az Egri Filmes Nyári Egyetemen, ahol szép és érdekes, művészi filmeket láttam. Tetszettek, érdekeltek, kíváncsi lettem az újabb alkotásokra, ez vitt tovább. 1980-ban vettem részt először, kedvtelésből a filmszemlén, amit akkor még Pécsett rendeztek, majd '89-től hivatalosan is ez lett a feladatom.

- Az évek során rengeteg filmet látott. Kialakult egy egységes szempontrendszer, ami alapján válogat? Mire figyel, mit keres egy filmben?

- Többféle szemszögből vizsgálom a filmeket. Miután végignéztem egyet, elgondolkodom a rám tett hatásán, megfontolom, mi benne a jó, mi a rossz. Aztán sorra kell vennem a különböző követelményeket, amelyeket egy film fesztiválon való bemutatása támaszt: illeszkedik-e a profilunkba, a programba, a témája érthető-e nemzetközileg, mert ha olyan jelzéseket, utalásokat tartalmaz, melyek csak az itt élő emberek számára világosak, azt nem választhatom ki. Fontos megkülönböztetni, hogy mi az, ami érdekessé tesz egy filmet a szakmai, illetve az általános közönségnek.

- Akkor tehát a technikai újítások, megoldások nem is számítanak?

- Persze a technika is beleszól valamennyire, de én inkább a témára, esztétikára, új művészeti megoldásokra figyelek. Számunkra nagyon fontos, hogy az új kezdeményezéseket fel tudják mérni. A szakmai színvonal a legfontosabb: filmművészetileg mennyire érdekes az alkotás, érdemes-e odafigyelni rá, és ha igen, akkor meg kell mutatni a közönségnek, még ha nekem személy szerint nem tetszik is - ami azért előfordul.

- Mitől válik nemzetközileg érthetővé egy magyar film? Milyen plusz élményt tud nyújtani egy külföldi néző számára?

- Ha a mai, itteni életről igaz képet mutat, ha bepillantást tud adni saját nemzetének életébe. Valamint, úgy érzem, Magyarországon mindig születtek és születnek modern, művészileg érdekes alkotások, amiket látni kell.

- Mi a véleménye az idei versenyprogramról?

- Az utóbbi idők magyar filmjei általában véve egészen jók, a filmtermés egészét tekintve voltak ennél rosszabb évek is. Idén nekem hiányzik, hogy Hajdu Szabolcs filmje mellett, ami érdekes és jó film, nem találtam más igazán kiemelkedő alkotást. Sok filmet középszerűnek éreztem. A kisfilmek zöme emberileg nem stimmelt, amit láttam, az kimódoltnak, mesterkéltnek hatott.

- Hajdu Szabolcs filmjét, a Bibliothèque Pascalt beválogattak a Berlinale Forum szekciójába. Ön szerint számíthat további nemzetközi sikerekre?

- Biztos. Ezzel a filmmel Hajdu tovább tudott lépni a Fehér tenyérrel megkezdett úton. A Bibliothèque Pascal beleillik a nemzetközi élvonalba, figyelni fognak rá.