Egy harmadik magyar hegymászó is a Himalájában van!

Eltűnt a jégomlásban

H. Cs.
- itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:
2010.06.17. - 04:32
Létrehozás:
2010.04.27. - 20:48
2010.04.27. - 20:48
 

A két magyar egyike után még kutatnak, közben kiderült: rajtuk kívül még egy honfitársunk próbálkozik a csúcshódítással.

hirdetés
 

Április 26-án a Himalájában eltűnt Várkonyi László hegymászó. A hír egy nappal később, április 27-én ért el Budapestre. Várkonyi László Klein Dáviddal együtt indult el még március 25-én Budapestről, hogy oxigénpalack nélkül másszák meg a Mount Everestet.

A tervek szerint május 15-én indították volna a csúcstámadást. Várkonyi László és Klein Dávid a terveknek megfelelően haladtak, körülbelül hétezer méter magasra jutottak. Hétfőn azonban szerencsétlenül jártak. Sárközy Péter pekingi magyar főkonzul MTI-nek adott tájékoztatása szerint lavina sodorta el őket, Várkonyi László eltűnt, Klein Dávid pedig megsérült.

Azóta Klein Dávid nyilatkozata is eljutott Budapestre:azt állította: jégomlás okozta a balesetet, és nem látta, hogy mi történt a mögötte haladó Várkonyival. Klein nyilatkozata megjelent az expeditions.hu honlapon.

Várkonyi László 1996-ban tagja volt a Magyar Csomolungma Expedíciónak, 2001-ben az Everest-Lhotse Expedíciónak, 2002-ben pedig a Millenniumi Mount Everest Expedíciónak - amikor Erőss Zsolt feljutott a csúcsra. Hazaérkezésük után a csapat valamennyi tagját kitüntették, Várkonyi László a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét kapta meg.

Ezenkívül Várkonyi kétszer is megpróbálta egyéni szervezésben elérni az Everest tetejét.

Eddig három magyar hegymászó járt az Everest csúcsán - a januárban a Tátrában szerencsétlenül jár Erőss Zsolt, akinek emiatt a lábát amputálni kellett, Ugyan Anita és Jelinkó Attila  -, de valamennyien oxigénpalackkal jutottak fel a csúcsra.

Jelenleg Ugyan Anita szintén a Himalájában van, ő egy másik csapat tagjaként próbál feljutni a Mount Everestre - ugyancsak oxigénpalack nélkül.

Az Everesten 1996-ban egy magyar expedíxió tagjaként vesztette életét Reinhardt Wlasich  osztrák hegymászó,  2001-ben Dr. Gárdos Sándor nem tért haza, 2009-ben pedig Dr. Szabó Levente halt meg.

 
Megosztom:
0
cikk értékelése
/itthon/eltunt-a-jegomlasban-28945/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
38

Kapcsolódó cimkék

Kapcsolódó hozzászólások

További hozzászólások

Összesen 7 db -

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
  1. #7
    Ember82
    2010.05.02. - 08:04

    Előzmény:
    #6 Zokni
    Kedves Zokni!

    Már bocsánat, de pont erről írtam, hogy sokan még ezután sem kapnak észbe, hogy az életük talán többet ér. Plusz ha tudni akarja, én magam is megtaláltam amit kerestem, ami éltet, ami az életem, a szenvedélyem, csak miközben azt űzöm nem kockáztatom direkt az életem a szeretteim kárára. Kérem ne értékeljen alul se engem, és ha kérhetem saját magát se. Attól mert őket a tévé mutogatja, attól még nem szuper emberek, nem vagyok értéktelenebb ember mert én nem mászom meg a legmagasabb csúcsokat és szerintem ön sem.
     
  2. #6
    Zokni
    2010.04.28. - 13:45

    Előzmény:
    #4 Ember82
    Kedves Ember2!
    Pont 99 %, hogy nem fog visszatérni... De, ha mégis, eszébe sem jut átértékelni a dolgokat, csak annyira, hogy legközelebb majd elérje a célját.

    Igen, "talán ez volt az élete", - az élete értelme. Kétségtelen, hogy ő legalább talált valamit, amiért érdemes megszületni, majd kisvártatva ebbe bele is halni, szemben velünk, többiekkel, akik csalfa reményeken kívül nem tudjuk, hogy mi végre...
     
  3. #5
    őzgidácska
    2010.04.28. - 12:17
    Tavaly ősszel négy, természettudományban jártas fiatal hegymászó tűnt el a hegyen, nyilván tudatában voltak a természet hatalmának és a saját korlátaiknak, mégis nekiindultak. Na szóval tőlem az összes nyavalyás hegy megmászatlan maradhatna az idők végezetéig, csak emberek ne vesznének oda! Ráadásul a Csomolungma már egy sokszor megmászott hegy.
     
  4. #4
    Ember82
    2010.04.28. - 09:40
    Az az igazság, hogy dicséretes a kitartása azoknak akik neki vágnak egy ilyen útnak, másrészt viszont elmebetegek, mert úgy látszik számukra más kihívás már nincs az életben, úgy látszik ha van család, van pénz, meg van minden az életben akkor kell valami ami ezt egy csapásra elintézi. Persze nekik valószínűleg ez szerelem, de azért mégis, megéri? Ha tragédia történik, mondjuk meghal egy hegymászó, attól a családnak, barátoknak nem vigasz hogy azt csinálta amit szeret és hogy ez volt az élete. Igen, talán ez volt az élete, de ez lett a vége is, és ez nem jó, ellentétben azzal ahogy mások gondolják.
    És most lehet mondani, hogy az ember akkor is meghalhat ha otthon marad, vagy ha a pályán focizik, elmegy futni, ez is igaz, de a felsoroltak nem keresik a halált. Vegyük észre, vannak korlátaink, és ott a természet, aminek az erejéhez és szeszélyéhez képest mi még porszemek SEM vagyunk. Megéri?
    Ezektől függetlenül remélem a most eltűnt hegymászó épségben előkerül, ha így lesz kívánom értékelje át a dolgokat, ha jól tudom tapasztalt idősebb hegymászó sok mászással és szép emlékkel a háta mögött, érdemes lenne elgondolkozni meddig lehet még mászni. Lehet, hogy érdemes lenne már visszavonulni, nem hinném, hogy szégyellnie kell amit eddig elért.
     
  5. #3
    szocimalac
    2010.04.27. - 23:42
    marhára sajnálom azokat, akik tudatosan és rendszeresen nagyfokú életveszélynek teszik ki magukat...
     
  6. #2
    ego60
    2010.04.27. - 23:07
    Nagyon remélem, hogy a harmadik hegymászó, nem a Himalájában, hanem a Himaláján van.
     
  7. #1
    obsitos
    2010.04.27. - 22:39
    A pekingi magyar nagykövet mellé már időszerű egy HIMALÁJA ATTASÉ-t kinevezni, mert a sok balesetes miatt az országos ügyekre nincs ideje !!!
     
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
További hozzászólások

Összesen 7 db -

hirdetés

HETILAP

hirdetés