Tavasszal sorra érkeztek a hírek, hogy az önkormányzatok átadják iskoláikat az egyházaknak; nemcsak kisebb falvak, ahol a gyerekhiány miatt az intézmény léte állandó veszélyben forog, hanem vidéki városok is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága szerint országosan 83 iskolát vettek át az egyházak. Hivatalos adatok szeptemberben lesznek, de addig is megpróbáltunk utánajárni, hogy mely intézményekről van szó. Az államtitkárság nem rendelkezik tételes listával; a 83-as szám úgy keletkezett, hogy májusban a minisztérium megkereste az egyházakat, és azok elmondták, terveik szerint hány iskolát vesznek át. A Pedagógusok Szakszervezete megyei bontásban rendelkezik adatokkal, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy az átadási hullám csak az alföldi és az észak-magyarországi megyéket érintette, a Dunántúlon szinte alig jelentkezik.

Sok és kevés

A Heti Válasz a megyék és az egyházak adatai, az önkormányzatok határozatai és sajtóinformációk alapján megpróbálta összeállítani a listát. A bűvös 83-as számot nem értük el, de országszerte 63 olyan általános iskolát, középiskolát és óvodát találtunk, amelyet az idén adtak át az egyházaknak. A honlapunkon közzétett lista nem az intézmények, hanem a „feladatellátási helyek", vagyis a tényleges iskolák nevét tartalmazza. (Feladatellátási helyek szerint vizsgálva a végleges szám valószínűleg felkúszik majd száz fölé.) Ez egyszerre megdöbbentően sok és nagyon kevés. Sok, mert az egyházi iskolák száma fél év alatt legalább negyedével gyarapodott, miközben az előző években legfeljebb hét-nyolc új egyházi fenntartású általános iskola jött létre. És kevés, mert Magyarországon kétezer állami fenntartású általános iskola van - ehhez képest még mindig alig tíz százalék körüli az egyházi iskolák száma.

A megugrás azt jelzi, hogy alapvető változás történik az iskolarendszerben. Ugyanakkor kár bedőlni azoknak a szirénhangoknak, amelyek azt susogják, hogy a kormány „átjátszotta" a közoktatást az egyházaknak. Az állami intézményrendszer nincs végveszélyben, de valóban repedezik - és helyenként olyan egyházi túlsúly alakulhat ki, amilyenre legfeljebb 1948 előtt volt példa.

Az átadási folyamat felgyorsulása két tényezőre vezethető vissza. Az egyik az önkormányzatok kivérzett állapota, és egyfajta reményvesztettség - 2010-ig a legtöbb jobboldali polgármester bízott abban, hogy a választási győzelem után több pénz áll a házhoz, amelyből konszolidálni lehet az előző nyolc évben az elvonások ellensúlyozására felvett hiteleket. Ehelyett a takarékosság korszaka köszöntött be, amelynek ráadásul nem látszik a vége. Így nem maradt más megoldás, mint megválni a legnagyobb pénznyelőktől, az önkormányzati intézményektől. Ezért van ismét iskolabezárási hullám az országban (lásd Tan-csapda, Heti Válasz, 2011. június 9.), és ezért kínálják fel sorra iskoláikat az egyházaknak olyan települések is, mint Miskolc, Kazincbarcika vagy Sátoraljaújhely. Másrészt tavaly tavasszal egy Semjén Zsolt és Szászfalvi László KDNP-s képviselők által benyújtott törvénymódosítás kivette a fékeket a rendszerből. Míg korábban az önkormányzat öt (az első Fidesz-kormány időszakában két) évig továbbra is köteles volt fizetni az átadott iskolák utáni kiegészítő hozzájárulást, tavaly óta ilyen kötelezettség nem terheli.

Nem spórol az állam

Az egyházi iskolák finanszírozása kedvezőbb a világiakénál, mivel az államtól garantáltan megkapják a fejkvóta mellé a költségvetésük másik felét kitevő kiegészítő hozzájárulást. Az önkormányzati intézmények esetében ez utóbbi mértéke az adott helyhatóság pénzügyi helyzetétől függ, s az általában a rossz és a még rosszabb között ingadozik. Ez az oka annak, hogy az átadási hullám sokba fog kerülni a költségvetésnek. Becslések szerint évente ötmilliárd forint lehet a többletköltség, ugyanis az iskolákkal 23 ezer diák került át az egyházakhoz, és a kiegészítő hozzájárulás fejenként átlagosan évi 230 ezer forint. Ezzel egybevág az oktatási államtitkárság számítása, szerintük ugyanis 1,7 milliárd forint többletköltség jelentkezik idén szeptembertől decemberig.

Kiss-Rigó László

Iskolát fenntartani persze az egyház számára sem nagy üzlet. A legtöbb felekezet az önkormányzatok által felajánlott iskolák közül csak az életképeseket vette át, illetve azokat, amelyek pasztorációs szempontból ígéretes helyen vannak. Kákay István, az evangélikus egyház országos irodájának igazgatója a Heti Válasznak elmondta: tavaly december óta 25 önkormányzat kereste meg őket, de csak hat iskola esetében született megállapodás. „Összetett szempontrendszer szerint mérlegeltünk minden kérést. Ahol gyenge az evangélikus gyülekezet vagy nem létezik, ott nem vettünk át iskolát, mivel az egyházi oktatás célja gyülekezeteink építése, megerősítése. A falvak elöregedésének problémáját sem vehettük a nyakunkba, mivel az alacsony lélekszámú iskolákat hosszú távon nem lehet fenntartani. A legtöbb helyen arra törekedtünk, hogy pótoljuk intézményrendszerünk hiányosságait, például létrehozzunk egy új óvodát a működő iskola mellett, vagy intézményt alapítsunk azokon a településeken, ahol erős az evangélikus jelenlét" - mondja lapunknak. Hangsúlyozza: az egyházak szívesen vesznek át közfeladatot, de erre az elmúlt években nem volt lehetőségük.

Hasonló szempontok szerint jártak el a reformátusok is, a katolikus egyházban viszont nincs egységes irányelv. Információink szerint Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a terjeszkedés fő szorgalmazója (a Dél-Alföldön csúcsot dönt az egyház által átvett intézmények száma), Erdő Péter esztergomi érsek viszont az óvatosság híve.

Az intézményeikkel kétségbeesetten házaló kistelepülési polgármesterek ritkán érnek el eredményt. Sokan közülük a kisegyházakhoz menekültek, például Iványi Gábor metodistáihoz vagy a baptistákhoz. Mivel azonban az új egyházi törvény első körben ezeket nem ismerte el egyházként, az iskolák finanszírozása egyelőre kérdésessé vált.

Világnézeti konfliktusok

Az átadás-átvétel meglepően kevés helyen okozott konfliktust. Az érintett tanárok többsége inkább beletörődve vette tudomásul a döntést, és örült annak, hogy megtarthatta az állását - bár a kirúgás elől biztos menedéket jelentő közalkalmazotti státus a fenntartóváltással elveszett. A szeged-csanádi egyházmegye területén két iskola ügye keltett országos feltűnést: a zsombói és a keceli. Mindkettő a település egyetlen általános iskolája, ahol a tanárok és a szülők jelentős kisebbsége ellenezte az egyháznak történő átadást, de végül nem tudtak elég támogatót gyűjteni ahhoz, hogy a lépést megakadályozzák.

A felekezetek mindenhol ugyanazokat az irányelveket követik: a kötelező hitoktatást felmenő rendszerben vezetik be, és lehetőséget adnak a mostani diákoknak, hogy helyette a semleges etikaórát válasszák. Általában hangsúlyozzák az új iskola nyitottságát, igyekeznek megnyugtatni a pedagógusokat és a szülőket, hogy kevés változás várható. A tanároknak és a diákoknak ugyanakkor kötelező részt venniük a nagyobb iskolai ünnepségek alkalmával rendezett misén vagy istentiszteleten, sok helyen lecserélik az igazgatót, és a tanárok egy része is távozik. A közoktatási törvény alapján a világnézetileg semleges oktatáshoz mindenkinek joga van, az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy e jog gyakorlása nem okozhat aránytalan terhet a tanulónak és a szülőnek.

A pestszentlőrinci Hunyadi Mátyás Gimnázium átadása kapcsán Aáry- Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa által lefolytatott vizsgálat szerint ha egy kerületben, településen több iskola működik, ezek egyikének átadása az egyháznak nem sérti ezt a jogot. Egyelőre nincs válasz arra a kérdésre, hogy aránytalan teher-e világnézetileg semleges iskolába járatni a gyereket akkor, ha a településen csak egyetlen - egyházi kézbe került - iskola van, és 20-30 kilométert kell buszozni a legközelebbi állami intézményig.

A mostani átadási döntések mögött a legtöbb helyen nem társadalmi igény, hanem financiális kényszer, az önkormányzatok válsága áll. Ha pedig az önkormányzatok finanszírozása nem változik - márpedig erre nem utalnak jelek -, vagy nem történik meg az iskolák részleges államosítása, amit Orbán Viktor miniszterelnök felvetett, de a kormányon belül egyelőre még viták tárgya, akkor az intézményátadási hullám nem fog megállni, egyre nagyobb terhet róva a központi költségvetésre.

Borsodi buddhisták?

A borsodi Sáta iskoláját a bevallottan intézményfenntartásra létrejött Dzsaj Bhím cigány buddhista közösség fogja működtetni. Nem halódó intézményt vesznek át: a tantestület tagjai többdiplomás pedagógusok nemzetközi kapcsolatrendszerrel, emelt szintű nyelvoktatást és valódi felzárkóztatást folytatnak. Csakhogy az elmúlt télen már adományokból kellett összegyűjteni a tüzelőre valót, mert a település másodszor is csődbe ment. „Nem volt más választásunk: vagy iskola nélkül marad a falu, vagy csatlakozunk a Dzsaj Bhím közösséghez. A gyülekezet tavaly szeptember óta működtet egy délutáni tanodát a faluban, amit szeretnek a gyerekek, de persze marad a katolikus hitoktatás - magyarázza Bakai Vilmosné igazgató. - Levélben kértünk segítséget Hoffmann Rózsától az iskola megmentéséhez. Azt tanácsolták, tartsunk ki az új közoktatási törvény elfogadásáig, és az állam fizetni fogja a tanárok bérét. Valóban ez lenne az ideális, de nem tudunk tovább várni. A jövő héten megkezdjük a leltár szerinti átadást. Még egy ilyen telet nem lehet átvészelni."

Átbeszélt történet

Orosházán az önkormányzat két iskolát és egy óvodát adott át a református és a katolikus egyháznak. A város az átadás előtt végrehajtott egy minimális létszámleépítést, és közoktatási megállapodást kötött az egyházakkal arról, hogy minden maradó tanárt továbbfoglalkoztatnak. „Végigkísérte a folyamatot a Pedagógus Szakszervezet munkajogásza, és vigyázott arra, hogy a tanárok érdekei ne sérüljenek. Sok félelem volt a kollégákban és a szülőkben, de az egyház korrekt módon járt el, és megnyugodtak a kedélyek" - magyarázza Verba Attiláné szakszervezeti titkár. Orosházán a belvárosban egy önkormányzati iskola maradt a három egyházi mellett (az evangélikusoknak régóta volt iskolájuk). „Az elmúlt években sikerült elkerülni az iskolabezárást, de olyan sok üres férőhely volt, hogy nem lehetett tovább halogatni a döntést. Abból a pénzből, amit a Gyurcsány-kormány éveiben elvontak a várostól, fenn lehetett volna tartani az egész intézményrendszert" - fejtegeti Zalai Mihály alpolgármester. A mezővárosban az átszervezés után a diákok 53 százaléka egyházi oktatást kap. Kérdésünkre, hogy nem tartja-e ezt aránytalannak, így válaszol: „1948 előtt egyetlen polgári iskola volt a városban, ugyanaz, amelyik most is megmaradt, két külvárosi tagiskolával kiegészítve. A feladataink ellátásához ennyi elég lesz."

Két nézőpontból

A pestszentlőrinci Hunyadi Mátyás Gimnázium tanárainak alig felét vette át az evangélikus egyház. Az iskola egyik népszerű pedagógusa, Ágoston Krisztina érdekében a szülők közössége is hiába emelt szót. „Ágoston Krisztina kiváló pedagógus, de világossá tette, hogy hosszú távon nem kíván velünk dolgozni, ezért nem vettük át" - magyarázza Kalina Katalin, az új igazgatóhelyettes. „A szakmai minőség volt a döntő szempont, valamint a pedagógus emberi minősége és nevelési elvei. Mindenkivel együtt tudunk dolgozni, aki lojális az értékrendünkhöz." Kalina szerint az iskola erkölcsi és szakmai szempontból szétesett, a diákokat túlzottan szabadjára engedték.

Házmán Noémi angoltanárnő szerint az evangélikusok az első perctől kezdve sokszor ridegen, személytelenül bántak a pedagógusokkal, a tantestületet kész tények elé állították. „Az új vezetés nem kezdett órákat látogatni, nem volt kíváncsi a munkánkra. Különösen szomorúnak tartom, hogy kevéssel nyugdíj előtt állókat, gyesen lévő kismamákat és háromgyerekes anyukát is elküldtek, ami számomra nem fér össze a keresztény értékrenddel. A gyerekek által kifestett osztálytermeket fehérre meszelték, anélkül, hogy erről szóltak volna nekik." Házmán Noémi szerint az iskola felvételi eredményei már javuló tendenciát mutattak.

Az egyházaknak átadott iskolák listája

Evangélikusok

Hunyadi Mátyás Gimnázium, Pestszentlőrinc (Bp.)

Pitagorasz Általános Iskola, Pestszentlőrinc (Bp.)

4. Sz. Istvánffy Gyula Általános Iskola, Miskolc

Hétszínvirág Tagóvoda, Szentendre

Árpád Utcai Tagóvoda, Kiskőrös

Széchenyi István Német Nemzetiségi Tagóvoda, Mezőberény

Reformátusok

Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde, Fehérgyarmat

Jókai Mór Általános Iskola, Rákoscsaba (Bp.)

Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Mezőcsát

Kálvária Utcai Óvoda, Tata

Dózsa György Általános Iskola, Magyarcsanád

Hétszínvirág Óvoda, Magyarcsanád

Újvárosi Óvoda Vásárhely utcai telephelye, Makó

József Attila Általános Iskola, Orosháza

Karacs Teréz Tagiskola, Békés

Jantyik Utcai Tagóvoda, Békés

Mátyás Király Úti Óvoda, Túrkeve

Petőfi Úti Eszterlánc Tagóvoda, Törökszentmiklós

Iskola Utcai Óvoda, Hajdúnánás

Báthori Utcai Óvoda, Cegléd

Posta Utcai Óvoda, Cegléd

Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény, Püspökladány

Katolikusok

Széchenyi István Általános Iskola, Mátészalka

V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Sátoraljaújhely

Ságvári Endre Gimnázium, Kazincbarcika

Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Miskolc

Weöres Sándor Óvoda, Miskolc

Árvay József Gyakorló Általános Iskola, Sárospatak

Bem Úti Általános Iskola, Ózd

Tiszaparti Gimnázium, Szolnok

Városi Óvoda, Kunszentmárton

Bercsényi Miklós Gimnázium és Kollégium, Törökszentmiklós

Kós Károly Általános Iskola és Óvoda, Zsombó

Arany János Általános Iskola, Kecel

Baross Gábor Általános Iskola, Hatvan

Általános Iskola, Kömpöc

Általános Iskola, Harkakötöny

Általános Iskola és Óvoda, Baks

Kossuth Lajos Általános Iskola, Csongrád

Eötvös József Téri Általános Iskola, Orosháza

Előd utcai Óvoda, Orosháza

Kistérségi Általános Iskola és Óvoda, Pusztaföldvár

Mikes Kelemen Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Battonya

Általános Iskola, Kamut

Általános Iskola, Gerendás

Magyar László Általános Iskola, Öttömös

Általános Iskola, Pusztamérges

Gy. Szabó Béla Általános Iskola, Szank

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Gyöngyös

Erkel Ferenc Általános Iskola, Bátonyterenye

Görögkatolikusok

Weiner Leó Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola, Kisvárda

Várday István Általános Iskola, Kisvárda

Zrinyi téri Tagóvoda, Kisvárda

Edelényi Gimnázium és Szakképző Iskola, Edelény

1-es számú Általános iskola, Edelény

Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc

Móra Ferenc Általános Iskola és Óvoda, Homrogd

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

Bárczay Gábor Általános Iskola, Felsődobsza

Általános Iskola, Újkenéz

Napköziotthonos Óvoda, Hernádszentandrás

Dzsaj Bhím Közösség

Általános Iskola, Sáta

Baptisták

Fazola Henrik Általános Iskola, Miskolc

Berzsenyi Dániel Általános Iskola és Óvoda, Nikla

*a listában az eredeti nevekkel szerepelnek az intézmények, többségük az átadással új nevet kapott