Fotók: MTI, Illyés Tibor

Magyarország bajban van, nagyobb bajban, mint húsz éve bármikor - rögzítette nyolcvanperces beszédében Gyurcsány, hozzátéve, sokan mondják, hogy ezért Orbán a hibás, de ennyivel nem szabad megelégedni.

Kifejtette: két évtizede a politikusi közösség osztozott a társadalom szabadságvágyában, abban, hogy nyugatos, polgári Magyarországot, demokratikus parlamentarizmust akar, bal- és jobboldal akkor egyetértett a szociális gondolat, az elesettek támogatásának fontosságában és abban is, hogy nincsenek jó és rossz magyarok.

A kilencvenes évek elején Csurka István mutatta meg, hogy a republikanizmussal szemben létezik egy másik hagyomány, ami a nemzetre hivatkozik, de ezzel csak „vad és őrült" eszméit takarja el - mondta a volt kormányfő. Hozzáfűzte, amíg Antall József még tudta, hogy nem egyezhet ki Csurkával és „a magyar felsőbbrendűség" gondolatával, mára a rendszerváltás tartópillérei összedőltek, a köztársaságpártival szemben, sokak támogatásával, kiépült egy „ellen-Magyarország".

Véleménye szerint az „ellen-Magyarország" - amelyet ez a kormány képvisel - bezárkózik, szabadság helyett alávetettséget, rendet és alázatot akar, nem hisz az Európai Unió szellemiségében, Brüsszel és Párizs helyett keleti, autokratikus-despotikus rendszerekre tekintget, fél a piaci versenytől, a szegénységet nem átoknak, hanem bűnnek gondolja.

Orbán Viktor rendszerváltást akart és ez mára megtörtént - jelentette ki, azzal együtt, hogy a köztársaságpártiak ma kisebbségben vannak. Ezért véleménye szerint a demokratikus ellenzék feladata nem egyszerűen a kormányváltás, hanem a többség meggyőzése, bizonyítva, hogy lehet békét teremteni köztársaságiak és nemzetiek között.

„A republikánus közösségnek nem lehet más célja, mint visszaállítani a '89-es alkotmányosságra épülő viszonyokat" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc egy budapesti szálloda konferenciatermében tartott értékelőjében.

Beszédében - amelyet nem pulpitus mögül, hanem minden oldalról székekkel körülvett porondon mondott el - hosszan szólt arról, hogy a kormány külpolitikai stratégiája megbukott. Hangsúlyozta, hogy miközben a kormányfő folyton a szuverenitásról beszél, a nemzetközi politika kulcsfogalma ma nem ez, hanem a nemzeti mozgástér bővítése. Mint mondta: bár Észak-Korea szuverénebb, mint Dél-Korea, mégis az előbbiből menekülnek az emberek az utóbbiba. Hozzátette: a kormány politikája miatt az ország mára „rosszkedvű barakká" vált.

Azt is mondta, hogy a jelenlegi kabinet „utálja a pedagógusok szabadságát", betanított munkásként tekint a tanárokra, úgy véli, a minisztériumból kell megmondani nekik, mit és hogyan tanítsanak. Szerinte a kormány „a rezsim" szolgálatába akarja állítani az iskolarendszert.

Gyurcsány Ferenc a cigányság helyzetéről kijelentette, az ország „az erkölcsi romlás útjára lép", ha a legelesettebbeket bűnbakká teszi. Mint mondta, nem menteget senkit, de amíg számtalan roma család dolgozik a jobb életért, addig nem lehet a cigányságot a bűnözéssel azonosítani, engedni „a fasisztáknak, hogy cigányozzanak". Szerinte ezért is érthetetlen, hogy a Fidesz a Jobbikkal „parolázik".

Kiemelte azt is, hogy ha a kormány nem változtat az önzésén alapuló szociálpolitikáján, az szociális elégedetlenséget szül, aminek „súlyos vége lehet". Azt mondta, szegénység mindig, így az ő kormányzása alatt is volt, de mértéke most nagyobb, mint korábban bármikor.

Évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc bírálta az egyházakat - elsősorban a történelmieket -, mondván, az a kép alakulhatott ki, hogy fontosabb nekik egyházi státuszuk megőrzése, mint az elesettekért viselt felelősség. Vannak azonban - folytatta - olyan vallási közösségek is, amelyek sokat tesznek a szegényekért, mégsem működhetnek egyházként, mert vezetőjük kritikus a miniszterelnökkel szemben.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét hozta példaként, emlékeztetve arra, hogy korábban Iványi Gábor keresztelte meg Orbán Viktor első két gyermekét, most viszont, hiába nyújt menedéket százaknak, „néhány kritikus mondata miatt" szervezete nem kaphat egyházi jogállást. „Sokkal több Iványi Gábort és sokkal kevesebb Orbán Viktort kívánok az országnak" - mondta a DK elnöke.

Az októberben megalakult Demokratikus Koalícióról szólva elmondta, a megszervezendő demokratikus közép meghatározó ereje, a baloldal legnagyobb pártja akar lenni, célja, hogy összekösse a szabadság és a szolidaritás ügyét, mert elvész a szabadság, ha az ország többsége nem részesül biztonságban, jólétben. Mint mondta, a nemzet szociális közösség is, ezért érvelt a többkulcsos adórendszer mellett.

Az MSZP-ből való távozásáról úgy fogalmazott, nem volt fájdalommentes, de miután a szocialista párton belüli vitákat nem sikerült lezárni, nem látta értelmét annak, hogy tovább „marják egymást", ezzel is a jobboldal malmára hajtva a vizet.

„Fogadják el, hogy legyőzni nem elsősorban Orbán Viktort kell - őt majd le fogjuk -, hanem meggyőzni kell Magyarország sok-sok polgárát, hogy ez egy jobb, élhetőbb, mindőnket befogadó hely legyen" - mondta a volt miniszterelnök.

A rendezvényen ott volt például Czeizel Endre orvos-genetikus, Kovács Kálmán volt válogatott labdarúgó, Beregi Péter színész, Sz. Bíró Zoltán történész, valamint a DK vezetőin kívül több, a Gyurcsány-pártban tisztséget nem viselő egykori szocialista politikus, így Schiffer János korábbi főpolgármester-helyettes és Gy. Németh Erzsébet, aki 2002-ben az MSZP főpolgármester-jelöltje volt.