Vajon járt-e bármilyen gyakorlati haszonnal Sólyom László köztársasági elnök két és fél évig tartó országjárása a nemzeti parkokban? Persze szép cél a tudatformálás és lokális értékek népszerűsítése, de egy protokolláris eseményekkel teletűzdelt elnöki vizitben a legutolsó kocsi mélyére bevackolt, magát többnyire holt tehernek érző újságíró első látásra nehezen tud felfedezni bármi értelmet. Konvoj, biztonságiak, fotó viperával, plébánossal és polgármesterekkel.

De tudott-e a ceremoniális funkciójú elnök a személyes tekintélyével bármilyen valós probléma megoldásában segíteni az általa annyira fontosnak tartott természetvédelmi intézményeknek? Az igazgatók által összeállított vezetői összefoglalókból - némiképp meglepő módon - úgy tűnik, hogy igen. Három nemzeti park vezetője számolt be a látogatásnak köszönhető konkrét eredményekről. Zöld esetek egy sikerhiányos időszakból azoknak, akik a jó híreket is elolvassák.

Az Őrségi Nemzeti Parkban tett látogatás kapcsán a következő pozitív lépések történtek:

Sólyom határozottan kiállt amellett, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság korábban megszüntetett önállóságát vissza kell állítani. Ennek hatására 2008. április 1-jén Fodor Gábor akkori környezetvédelmi- és vízügyi miniszter úr az igazgatóság önállóságát visszaállította.

Az ausztriai Rábakeresztúron (Heiligenkreutz), a nemzeti park és a magyar határ tőszomszédságában tervezett nagy kapacitású hulladékégető máig nem kapott környezetvédelmi engedélyt az osztrák hatóságoktól. Az engedélyezési folyamat még tart, biztosítva a lehetőséget a magyar fél részéről sokat kritizált terv újragondolásra

Osztrák szervezésben akciócsoport jött létre a Rába habzásának megállítására. A cselekvési program eredményeként a folyó szennyezése jelentősen mérséklődött, a habzás visszaszorult és megkezdődött a Rába ökológiai rehabilitációs programjának megvalósítása.

A Duna-Dráva Nemzeti Park-beli elnöki vizit után felterjesztették az UNESCO elé a közös horvát-magyar Duna-Dráva-Mura Bioszféra Rezervátum nevezési anyagát. A nemzeti park reményei szerint a határon átnyúló rezervátum kihirdetése 2010-ben megtörténhet, és lehetőség van a szerbiai védett területek csatlakozására is. Ez lehet az első lépése egy háromoldalú, közös nemzeti park kialakításának.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Sólyom látogatása után, 2008 decemberében végre méltó központot kapott a XII. kerületi Jókai kertben lévő - korábban kiürített - irodaépületben. Ezzel a kultúrtörténeti értékű kert is megmenekült a privatizálástól. Tervezett megújulását európai uniós (KMOP) forrásból finanszírozzák.

A nemzeti park és a Pilisi Parkerdő Zrt. által kötött megállapodás keretében a társaság továbbviszi, illetve pénzügyileg is támogatja a Szénások Európa Diplomás Területen sikerrel elvégzett LIFE élőhely-rekonstrukciós és környezeti nevelési munkát. A nemzeti parkban álló erdők egyre nagyobb része kerül folyamatos erdőborítást biztosító kezelésbe.

A Tápiószelei Agrobotanikai Intézetben tett látogatás után a bezárás helyett új távlatok nyíltak, mivel LIFE pályázati forrásból olyan magbank (Pannon Magbank) létesülhet Magyarországon, amelyben mezőgazdasági haszonnövények és vadon élő növények magjait egyaránt tárolják.

Az államfői látogatások arra is rávilágítottak valamelyest, hogy a nemzeti parkok igazgatói sérelmezik a környezetvédelmi tárca súlyának csökkenését, és az is nagyobb nyilvánosságot kapott Sólyom útjainak köszönhetően, hogy a vezetők gátlástalan ingatlanbefektetői nyomulásról panaszkodnak - különösen a Balaton partján (Sávoly) és Budapest körül. Ráadásul állítják: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő válasz nélkül hagyja leveleiket a kétes földvásárlások ügyében. A Sólyom Lászlónak írt igazgatói összefoglalók negatív megjegyzéseiből szemezgettünk:

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

„Félő, hogy a Balaton törvény módosítási kiskaput nyitnak olyan beruházásokhoz, melyek bizonyos befektetői körök érdekeit szolgálják, össztársadalmi köntösbe bújtatva (pl. Sávolyi fejlesztések.). Előttünk álló probléma a Balaton part rehabilitációja és e tervben szereplő vitorlás és horgász kikötők megépítésének problémája."

„Nem sikerült természetvédelmi-környezetvédelmi szempontból megnyugtatóan lezárni a Veszprém Szentkirályszabadja Reptér fejlesztését, mivel az elsőfokú hatóság elutasította a környezeti engedély kiadását a reptéri működéshez. Fellebbezés után a másodfokú hatóság visszaadta és új eljárásra kötelezte az elsőfokú hatóságot. Jelenleg tehát ismételten elindult a reptér engedélyezési eljárása, új vélemények beszerzésével. Magyarország és Igazgatóságunk érdeke a továbbiakban is a reptéren, mint Natura 2000 területen, a jelölő állatfaj (ürge) állományának fenntartása."

„Sajnos nem jutottunk előbbre az elővásárlások során állami tulajdonba kerülő földterületek nemzeti parki vagyonkezelésbe adása ügyében, mivel az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-hez felterjesztett iratokra sok esetben választ sem kapunk."

Duna-Ipoly Nemzeti Park

„Döbbenetes az agglomerációban a fejlesztések koordinálatlansága. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy ezen a téren nem következett be változás. Félő, hogy az agglomerációs törvény felülvizsgálata során sem a térségi érdekek védelmére születik iránymutatás, hanem az egyes települési érdekek jelennek meg az új törvényben. Esetenként az egyéni érdekek agresszív érvényesítési szándéka is veszélyeztetheti a természeti értékeket, mint azt néhány közismert, a sajtóban megjelent példa is bizonyíthatja."

Aggteleki Nemzeti Park

„Az Aggteleki NP Igazgatóság sorsa és mindennapjai továbbra is a szokásos ellentmondásokkal terheltek. Sorra nyeri a fejlesztési pályázatokat, ugyanakkor napi folyó fizetési gondjai állandósultak, általános alulfinanszírozottságát tovább súlyosbítja az idegenforgalom világméretű visszaesése és bevételeinek szezonális aránytalansága."

Hortobágyi Nemzeti Park