Az Önök intézete készítette-e már felmérést az idén először szavazók politikai aktivitásával kapcsolatban?

Speciális kutatást nem végeztünk velük kapcsolatban. Ők egy viszonylag kis része a magyar társadalomnak, a 8 millió összes választópolgárhoz képest egy kis alcsoport, legfeljebb 400 ezer emberről van szó. Ebbe mindenki beletartozik, nem csak az egyetemisták. Sokszor az ifjúságról az a képünk, hogy ők az egyetemisták. Valójában ennek a korcsoportnak legalább a fele nem kerül egyetem vagy főiskola közelébe. Ha 50-60%-os választási részvétellel számolunk, akkor legfeljebb 200 ezer fiatal járul majd az urnákhoz.

Megítélése szerint mi befolyásolja őket döntő mértékben: a média, az internet, vagy inkább az otthonról hozott érvrendszer, a család és a barátok véleménye?

Magyarországon nagy befolyása van a családi véleményalkotásnak, különösen politikai tekintetben, még akkor is, ha fent említett számba beleértjük azokat is, akik család nélkül élnek, vagy már fiatalon elhagyták a családjukat. Ennek ellenére bizonyára egy alapvető és nagyon meghatározó szempont a családi párt-preferencia. A család szerepe azonban nem az automatikus követést jelenti, inkább viszonyítási pont. Lehet, hogy éppen az „atyai örökséggel" szemben foglal állást egy lázadó fiatal. Amíg duális pártrendszer volt, addig a fekete-fehér gondolkodás, a lázadás, az ellentétes oldalhoz való csatlakozás valószínűleg elterjedtebb volt, mint a jelenlegi nagyon furcsa választási szituációban, amelyben a győztes kiléte sejthető.

Idén nálunk is feltűntek a pártok a közösségi oldalakon. Az internetes kampány nyilván egy trend, de Ön szerint van-e tényleges hatása a fiatal szavazókra?

Mivel önmagában az, hogy a politikusok megjelentek a közösségi oldalakon, hírt generált, foglalkoznak vele, ezeknek van hatása, ezt kár tagadni. De nem becsülném túl a jelentőségét. Materiálisabb világban élünk ennél, és sokkal jelentősebb szempont, hogy ki az, aki perspektívát tud nyújtani, vagy az első szavazók problémáira valamilyen választ tud adni. Márpedig e válaszok egyelőre hiányoznak, senki sem foglalkozik az első szavazókkal. Hogy egy statisztikai adatot említsek, majdnem 30 ezer friss diplomás munkanélküli van Magyarországon. A közösségi oldalakra is kiterjesztett kampány ugyan felfrissítheti egy-egy politikus imázsát, de a fiatal szavazók elérésére csak korlátozottan alkalmas jelenlegi formájában. Ezzel szemben Obama mintakampányában a közösségi oldalnak nemcsak imázs-szerepe volt, hanem az aktivisták szervezésben, mozgósításában és a választók elérésében is sokat segített.

Nem érzékelek most olyan hangulatot, hogy a fiatalok meg akarják változtatni a világot, vagy hogy az első szavazók generációja majd rendbe teszi, és jobban csinálja azt, amit az idősebbek elszúrtak. A Fidesz átlagszavazója 30 és 50 év közötti. A szocialista párt szavazói legalább egy évtizeddel idősebbek. Szerintem inkább ezek között a generációk között folyik egyfajta küzdelem, nem a huszonévesek és mások között.

A Jobbik egy protest párt. A fennálló rend elleni tiltakozásra építi minden üzenetét. Ennek a hozzáállásnak az ifjúság körében magasabb a támogatottsága. Ugyanakkor a Jobbik nem ifjúsági párt, ami a fiatalok nagy tömegét maga köré tudná szervezni.