A tópart beépítése ugyanis környezet-, élőhely- és tájképvédelmi szempontból egyaránt katasztrofális hatású, és ellentmond mind a megyei területrendezési tervnek, mind a zöldjogszabályoknak. A Fejér Megyei Önkormányzat április 30-án úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróságig viszi az ügyet.

A hetvenhektáros sukorói partszakasz első ránézésre „üres" terület: az M7-es autópálya és a vízpart között csalitos legelő terül el, az egyik oldalról a vízisport-egyesület telepe, a másikról kis csónakkikötő határolja. Valójában az egész területet tudatos tervezés eredményeként alakították ki az 1970-es évektől a mocsaras part feltöltésével. Balsay István, a megyegyűlés alelnöke szerint a füvesített részen 83 műtárgy található, a beépített érték 600 millió forint körül lehet. Többségükben átereszek, szivárgók és árkok, mivel az északi part kétharmadának csapadékvize erről az oldalról ömlik a tóba, és a vízminőség védelme miatt szűrésre szorul. Annak idején a tómederből kikotort iszapot zagytároló kazettákban helyezték el, melyek egy része üresen maradt: itt lehetett volna elhelyezni a következő mederkotrás földmennyiségét. Az állam négy kiépített feltáró utat, két vadvédelmi célú árkot és az autópályát szegélyező véderdőket is átadta Joav Blumnak - az erdősáv környezetvédelmi szerepe különösen fontos, mivel óvja a tavat az erős zajszennyezéstől, az iszapot felverő és ezáltal a nádasokat tönkretevő északnyugati széltől, valamint a szél által szállított szeméttől és portól.

A kis kikötő túlsó oldalán elterülő nádast 15 éve a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület bővítésére szánják. Európa egyik jelentős madárrezervátumának határait anno vonalzóval rajzolták meg, és elvileg mindenki egyetért azzal, hogy ki kellene terjeszteni a természetes határokig - politikai akarat hiányában azonban elakadt a folyamat. A nádasban tucatnyi szigorúan védett, veszélyeztetett madárfaj fészkel, többek közt nagy kócsag, bölömbika, kis kárókatona, cigányréce és újabban a Magyarországon egyedül a Hortobágyon megtalálható batla is. A területet ismerők szerint a felsorolt fajok nagy része érzékeny az erős zajokra, s emberi mozgás esetében elmenekül fészkelőhelyéről.

A part beépítését nem csak a madarak szenvednék meg: a tóban élő kétéltűek jelentős része a Velencei-hegység erdős területein telel át. A sztráda és a vasút miatt ezek a fajok - például a barna varangy, erdei béka - már most is megtizedelve jutnak át a parti sávon, de még tudják használni a Blumnak átadott vadvédelmi árkokat. A természetvédelmi jogszabályok a környéket körülbástyázzák tiltásokkal: a tó „ex lege" oltalom alatt áll (mint minden természetes víz), a Velencei-hegység egésze európai uniós védelemben részesített Natura2000 terület, a partszakasz pedig az országos ökológiai hálózat övezetéhez tartozik mint magterület. Az Országos Területrendezési Törvény kimondja, hogy az ilyen területek nem (illetve csak kivételes esetben) építhetők be. Csakhogy Sukoró 2003-ban elfogadott helyi szabályzata a part menti sávot beépítésre szánt területnek jelölte ki - igaz, akkor még csak valamilyen természetkímélő hasznosításra gondoltak, például strandra vagy sportpályára, nem egy óriáskaszinóra, ami harmincszázalékos beépítéssel számolva is körülbelül 25 hektár fedett, burkolt területet jelent. A megye 2008 végén a készülő területrendezési tervében a sukorói partsávot beépítetlen területként szabályozta volna, de a Bajnai Gordon vezette fejlesztési tárca tiltakozott. 2009. február 24-i levelében Szaló Péter szakállamtitkár azt állította, nem lehet visszamenőleges hatállyal szigorúbb szabályokat kényszeríteni Sukoróra. A megye tudomásul vette a választ, és az elfogadott jogszabályban beépítésre szánt, de „hagyományosan vidéki települési térség" kategóriába sorolt területként jelenítette meg a telkeket. Márpedig a King City vagy például egy lakópark minden, csak nem hagyományos vidéki beépítés.



Sukoró önkormányzata tavaly nemcsak a part menti sávot jelölte ki fejlesztésre, hanem egy sor más területet is a község körüli hegyoldalakon. A zöldhatóság nem lelkesedett az ötletért: az átsorolások többségét elutasították; a King Cityről és a kaszinóhoz tervezett autópálya-csomópontról a Duna-Ipoly Nemzeti Park kimondta, hogy a „minimális beépítési százalékok megnövelése a természeti értékek hosszú távú megőrzését veszélyezteti". A Blummal végrehajtott területcsere során az állam még a vízparti sáv egy részét is átpasszolta a befektetőnek, noha a természetes vizek partjait legalább hatméteres szélességben köztulajdonban kell tartani. A Fejér Megyei Főügyészség emiatt megóvta a területcsere egy részét, igaz, a hiba egy új eljárás során kijavítható, ha megvan rá a szándék.

Az óriáskaszinó vagy más fejlesztés leginkább a tájképre gyakorolna negatív hatást. Ez nemcsak esztétikai kategória, hanem jogi is: a Velencei-tó országos jelentőségű tájképvédelmi terület. A víz környékének átalakítása során az 1960-as évek óta arra törekedtek, hogy az üdülőterületi fejlesztéseket a lapos déli partra koncentrálják. Az északi rész megőrizte természetes állapotát; ez volna a pannon táj, dombokkal, templomtornyokkal, nádasokkal. A King City-projekt szerint e terület közepére telepítenék az amerikai stílusú kaszinót. Emellett azt ígérik, hogy „a vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát (...). A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai Császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is. Mindenek fölött a King City célja Magyarország ezeréves kultúrájának, történelmének és gazdag múltjának bemutatása."

Hacsak úgy nem.