A Heti Válasz és a CEMI (Central European Management Intelligence) együttműködésében immár ötödik alkalommal jelent meg a magyar egyetemek és főiskolák rangsora. A 2005 óta minden ősszel közreadott összehasonlításban a felsőoktatási intézményeket nemcsak az oktatás színvonalát és a diákok preferenciáit jól jellemző, nyilvánosan elérhető statisztikák alapján értékelik, hanem kiemelt szerepet kap az egyes intézmények munkaerő-piaci megítélése is, melyet a foglalkoztatók és a munkaerő-közvetítők véleménye reprezentál.

A 2009-es rangsor így a jogi, közgazdasági, idegenforgalmi, kommunikációs, gépészmérnöki és informatikusi képzéseket vizsgálja, és ismét röviden elemzi az orvosi egyetemek mutatószámait is. Legnagyobb értéke a munkaadói vélemények felméréséhez szükséges, több száz interjú során összegyűjtött információ. Ezekben a munkaadók és munkaerő-közvetítők általában nem csak az érintett intézményeket értékelik, hanem egyéb, nehezen számszerűsítő adatokkal jellemzik a frissen munkaerőpiacra lépő végzősöket.

A válaszadók az elmúlt évek során többször kiemelték a nyelvismeret és a gyakorlati képzés fontosságát, és sok esetben ezek hiányára hívták fel a képzőhelyek figyelmét. Az idei, 2009-es rangsor elkészítésénél egy korábban jóval ritkábban említett tényezőt emeltek ki meglepően sokan: a megkérdezettek közel fele panaszkodott arra, hogy a végzős hallgatók nem motiváltak, és teljesítményük megítélését is a munkához való nem megfelelő hozzáállás rontja le leggyakrabban.

Sokan kiemelték, hogy a munkáltatói felvételi beszélgetések során ma már a jelentkező motiváltságának, szorgalmának felmérése lett az egyik legfontosabb feladat. Az egyes képzések rangsoráról szóló írásokban erről is bővebben olvashatnak.

Idén másodszor jelent meg az országban folyó gépészmérnöki képzések rangsora. Az értékelésben a tavaly már megismert 12 intézmény szerepelt. 2008-hoz hasonlóan az idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) végzett az élen. A második helyezett a Pannon Egyetem lett. Pozitív meglepetést okozott a Nyíregyházi Főiskola, valamint a Dunaújvárosi Főiskola, mivel előbbi a tizenkettedik helyről a negyedikre, utóbbi a tizenegyedikről a hatodikra jött fel. Az idei rangsor „vesztese" a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, hisz a 2008-as harmadik helyről a tizedik helyre esett vissza.

A magyar felsőoktatás legnépszerűbb képzésére, a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezők száma az idei évben meghaladta az ötezret, miközben a végzősök egy része várhatóan nem tud majd a szakmában elhelyezkedni. A listát a korábbi évekhez hasonlóan a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) vezeti. A turizmus-vendéglátás képzések rangsorában idén is nyolc intézmény szerepel.

Az informatikusképzések listája idén második alkalommal készült el, változatlanul a tavalyi 17 intézmény szerepeltetésével, amely három képzés, a gazdasági-, a mérnök-, illetve a programtervező informatikusok összesített listáját jelenti. A rangsort a tavalyi összeméréshez hasonlóan idén is a BME vezeti, összesítésbeli pontszámát kimagasló, négyes átlag fölé emelve. A Szegedi Tudományegyetem tavalyhoz képest egyet előre lépve a második helyet foglalja el, a képzeletbeli dobogó harmadik foka idén az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) jutott.

A jogászképzések összehasonlításában az elmúlt évekhez hasonlóan ugyanaz a nyolc intézmény szerepel. Annak ellenére, hogy a szakmában jó néhány éve túlképzés van, a jogi képzésre jelentkezők száma 35 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az intézmények rangsorát a többi szakhoz hasonlóan itt is a tavalyi első, az ELTE vezeti, bár előnye tavalyhoz viszonyítva nagymértékben csökkent. Megőrizte elmúlt évi összetettbeli második helyét a Szegedi Tudományegyetem jogi kara. Nagy előrelépéssel szerezte meg a harmadik helyet az összesített rangsorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

A kommunikációs képzések továbbra is a legnépszerűbbek közé tartoznak, a munkaerőpiacon azonban kevés az ilyen végzettséget kívánó állás. A listán idén 16 intézmény szerepel, új szereplőként a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) képzései jelentek meg. Az összetett lista élén az ELTE áll, ugyanúgy, mint 2007-ben és 2008-ban. A második helyezést idén a tavalyi hetedik Debreceni Egyetem szerezte meg.

A gazdasági képzéseket nyújtó intézmények rangsorában a többi szakhoz hasonlóan a tavalyi első végzett az élen, ezen a területen azonban a képzeletbeli dobogó sorrendje is megmaradt. Így a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem követi a második, illetve a harmadik helyen. A gazdasági képzések idei összehasonlításában a tavalyihoz hasonlóan 26 intézmény szerepel.

Idén második alkalommal készült rövid értékelés a magyarországi általános orvosi képzésekről.

­­