A Nyelv és Beszédtechnológiai Platform rendezvényén részt vevők ugyanakkor bepillantást nyerhettek a számítógépes nyelvi alkalmazások révén megvalósult álmokba is. Ilyen a hanggal megállítható teherlift, vagy az a mobiltelefon, amely a gyengén látók számára felmondja az sms-eket. Ez utóbbit már jó tizenöt évvel ezelőtt fejlesztették ki, ám a piac mindeddig nem harapott rá erre az esélyegyenlőséget növelő lehetőségre.

A Platform tagjai többek között az ilyen jelenségek miatt hangoztatják az állami jelenlét szükségességét. Hangsúlyozzák: a magyar nyelvű fejlesztéseknek előnyt kellene élvezniük a külföldiekkel szemben, hiszen minden nemzet nyelvében él és gondolkodik. Nyelvromláshoz, a nyelv elszegényedéséhez vezet, ha magyar nyelvi alkalmazások helyett külföldieket használunk. A közkedvelt és ingyenes fordítóprogramok pedig több nyelvi szabályszerűséget is figyelmen kívül hagynak.

Magyarország akár még piacvezető is lehet a számítógépes nyelvi alkalmazások terén, hiszen a magyar nyelv összetettsége miatt az alkalmazott megoldások más nyelvi környezetben - például az arab világban - is bevethetők. A profi fordítók szaktudását persze fölösleges számon kérni a számítógépes programokon, ám az európai emberek többségének e programok nélkül esélye sincs eligazodni például egy kínai írásjelektől hemzsegő szövegben. Aki pedig azt szeretné tudni, hogy mit exportáljon Tajvanra, a fordítóprogramok összekapcsolása révén viszonylag könnyen hozzájuthat a keresett információhoz. És ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy nemzetközi jogszabály vonatkozik-e ránk vagy sem, megint csak a gépi fordítóknál puhatolózunk először.

Megnyugtató vagy elkeserítő, de az embert utánzó technikák egyelőre még nem érik utol az emberi teljesítőképességet, bár közelítik azt. Fáradhatatlanságuk, gyorsaságuk viszont sokszor megkerülhetetlen előnyt jelent, például a személytelen call-centerek esetében, melyek 24 órán át folyamatosan üzemelnek, akárhányszor elismétlik a kért információt, és nem lehet őket kihozni a sodrukból.

A számítógépes alkalmazások egyébként a kémszolgálatoknak köszönhetik fellendülésüket, a hatvanas években ugyanis sokan és gyorsan akarták megfejteni az elcsípett orosz és kínai szövegeket. A „haditechnika" most már békeidőben is alig nélkülözhető, tömegek várják például a navigációs rendszerek beszédfelismerésének megoldását. Hiszen GPS-t nyomogatni százharmincas sebességnél finoman szólva nem életbiztosítás.

Az ilyen földhözragadt vágyak mellett könnyen elszáll a képzelet, és az emberek olykor képtelenségek megvalósítását követelik a tudományon. „A jövő már itt van, csak nem egyenletes eloszlásban", tudni kell, hogy hol - idézett az idei Gartner-jelentésből Prószéky Gábor.

A Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform tavaly július 1-én jött létre nyolc kutatás-fejlesztéssel foglalkozó műhely stratégiai szövetségeként, melynek működéséhez az NKTH-tól nyertek két éves támogatást. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete vezetésével létrejött Platform működésének első évében megkétszerezte tagságának számát. A mostani konferencia célja az volt, hogy az innovációs politika képet kapjon a kutatócsoportok által megfogalmazott célokról. Kérdés, mi lesz, ha elfogy az NKTH-tól nyert összeg - a kutatás-fejlesztésnek ugyanis jelenleg nincs kormányzati szintű képviselete.