Világraszóló siker: Magyarországon oldhatják meg a problémát

Szoftverlabort nyitott az ELTE-n az Ericsson

L. Z.
- itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:
2011.11.24. - 08:03
Létrehozás:
2011.06.23. - 20:30
2011.06.23. - 20:30
 

Átadták az ELTE Informatikai Kara és az Ericsson közös szoftvertechnológiai laboratóriumát. Az ország legnagyobb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, lassan 1200 mérnöknek munkát adó cégének ez az ötödik laboratóriuma magyar egyetemeken.

hirdetés
 

Tökéletes összhangban áll a kormány oktatáspolitikai koncepciójával - jellemezte a szerdán átadott Ericsson Szoftvertechnológiai Laboratóriumot Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Karán.

A magyarországi jelenlétének századik évfordulóját ünneplő svéd vállalatnak ez az ötödik laboratóriuma hazai felsőoktatási intézményekben és a második az ország legnagyobb múltú egyetemén. (A másik kettő a Műegyetemen működik.) Az ELTE és az Ericsson kooperációja 2000-ben indult a Kommunikációs Hálózatok Laboratóriumának megalapításával.

„Több vezető nyugat-európai egyetemet is megelőztünk azzal, hogy már mesterképzésünkben megjelennek az ipari szereplők, jelenleg 60 hallgatónk vesz részt az Ericsson projektjeiben - mutatott rá Horváth Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes. - Közülük többen jelentős tudományos cikkek társszerzői voltak, 1. és 2. hellyel büszkélkednek az OTDK-n. Ez az együttműködés igazi értéke, nem a laboratóriumban lévő számítógépek."

A laborokban a hallgatók ipari feladatok megoldásával olyan készségeket sajátíthatnak el, mint a dokumentációk elkészítése és a határidők betartása, és sokukra biztos állás vár az Ericsson budapesti kutató-fejlesztő központjában, ahol az év végén már 1200 mérnök - köztük száz PhD végzettségű - dolgozik majd. Ez az ország legnagyobb k+f létesítménye.

„Miért hozunk létre új munkahelyeket a kutatás-fejlesztés területén? - tette fel a kérdést Siniša Krajnović, az Ericsson Magyarország k+f igazgatója. - A válasz a magyar oktatók és diákok felkészültsége és találékonysága. Az új labor létrehozásával nemcsak az Ericsson, hanem az ELTE versenyképessége is nő a többi egyetemmel vívott versenyben."

A labor első kutatási témái a C/C++ és Erlang programnyelvek elemzéséhez kötődnek, de a jövőben a nagy szoftverrendszerek fejlesztésére és a bonyolult ipari szoftverek megértésére is kiterjednek majd. Olyan program megalkotása a cél, amely képes komplex, régen telepített, rosszul dokumentált szoftverek feltérképezésére a forráskód visszafejtésével.

„Ez nehéz feladat, sokak szerint lehetetlen. De biztos vagyok benne, hogy ha van megoldás, akkor az itt fog megszületni - szögezte le Bengt Amnehagen, az Ericsson szoftvertechnológiai vezetője. - Ismert, hogy az Ericsson világelső a mobil és vezetékes távközlési berendezések gyártásában, de azt kevesen tudják, hogy a vállalat a világ ötödik legnagyobb szoftvercége."

Mezey Barna, az ELTE rektora hangsúlyozta: a programtervező informatikusok fele választja 376 éves egyetem fiatal Informatikai Karát, ami a labor révén még népszerűbb lehet.

Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára hozzátette: „A laboratórium átadása szép összhangban áll a felsőoktatás megújítását célzó kormányzati politikával, aminek keretében erősíteni kívánjuk a diplomák munkaerő-piaci értékét. Itt a jók közül a legjobbak kiválasztása valós problémák megoldása közben történhet."

 
Megosztom:
0
cikk értékelése
/itthon/nohet-a-versenykepesseg-38905/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
13

Kapcsolódó hozzászólások

További hozzászólások

Összesen 4 db -

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
  1. #4
    CharlieBrown
    2011.06.24. - 15:40
    Én szeretnék iparilag kevésbé hasznosítható képzéseket támogatni. Pl. Kommunikáció diplomásból még olyan kevés van Magyarországon, és olyan nagy szükség lenne rájuk.
     
  2. #3
    room_101
    2011.06.24. - 09:21

    Előzmény:
    #1 szocimalac
    Például az itt említett laborból kikerülő, jó fizetéssel alkalmazott szakemberek adójából, járulékaiból, meg ha nem bántod őket, akkor az általuk felajánlott adó1%-ból, esetleg adományaikból.
     
  3. #2
    room_101
    2011.06.24. - 09:16

    Előzmény:
    #0 Pelikánelvtárs
    Ja, Pelikánkám, nem kell ide semmiféle labor, akkor a felkészült mérnökök még majd elmennek külföldre pénzt keresni, és még szerencse, ha megszedve magukat hazajönnek kőgazdagként pöffeszkedni. Mi itthon maradók meg megcélozzuk Albánia utolérését, ahol a nemzeti jövedelem nagy része a külföldről hazautalt keresetekből áll.
    Biztosan valami kommunikációs szakra készülhetsz, és gyakorolod, hogyan lehet lényegtelen részleteket a szövegkörnyezetből kiragadva bármit lefikázni.
     
  4. #1
    szocimalac
    2011.06.23. - 21:00
    szép, szép, de ki fogja az iparilag kevésbé hasznosítható, pl. kulturális képzéseket támogatni? vagy olyan szakokon nem lehet olcsón dolgoztatni az egyetemi ifjúságot, azért nem tolonganak a vállalatok? abból nem lesz közvetlen haszon, így a profitéhes ipar és a természettudomány-mániákus MTA-lobbi sem fogja támogatni.
     
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
További hozzászólások

Összesen 4 db -

hirdetés

HETILAP

hirdetés