S hogy mi volt Fischer számára az utolsó csepp a pohárban?
 
„Talán az a Sunday Times-cikk, amely Magyarország és Észak-Korea között vont párhuzamot." Dobogós volt az Observer és a Times is, amely lapok képesek voltak
tényként közölni, hogy Magyarországon betiltották az abortuszt. „Azért érzem ezt rendkívül méltatlannak, mert ilyen ténybeli ügyeket nagyon könnyű ellenőrizni. Egy profi újságíró számára a legegyszerűbb rutinfeladat. Mégsem teszik meg."
 
A BBC sem mindig. Múlt héten a brit közszolgálati tévé is készített egy budapesti riportot, amelyben például „milíciaként" írták le a Magyar Gárdát. „Elfelejtve, hogy vicces kosztümjeik vannak ugyan, fegyvereik viszont nincsenek. Ez tehát nem milícia."

A január eleji Telegraphban megjelent cikkében Tibor Fischer az 1989-es időkre is emlékezett, amikor a Ladáját sebesen hajtó Orbán Viktorral együtt ment vissza Budapestre egy vidéki gyűlésről. A sötét út közepén egy orosz katona lóbáló lámpással próbálta őket megállítani. Orbán még erősebben rálépett a gázpedálra. A katona ijedtében beugrott a bokorba. Orbán szerint csak vodkát akart tőlük szerezni. A magyar vidék abban az időben tele volt orosz katonával, akik felszerelésüket italra kívánták cserélni. Orbán nemcsak, hogy nem állt meg, de nem is lassított. És ez a magatartása azóta sem változott - véli Tibor Fischer.

Fischer, aki 1988-tól két éven át tudósította Budapestről az angol sajtót, úgy látja: az SZDSZ és holdudvara mindig is óriási befolyással volt az európai balosok információira, márpedig ők sosem bocsátották meg Orbánnak, hogy a saját útját kezdte járni 1993-ban. "Emlékszem, az SZDSZ már akkoriban azt terjesztette róla Nyugaton, hogy zűrös figura, megbízhatatlan, és persze az antiszemitizmus vádja is előkerült." - mondta.
 
Tibor Fischerrel készített interjúnkat a Heti Válasz január 19-i számában olvashatják, amely digitalizált formában Digitalstandon keresztül is elérhető.