Augusztus 20-a után indul az államilag szervezett újjáépítés java része a nyár eleji nagy árvíz sújtotta településeken. A kormány döntése értelmében az elemi lakhatási feltételeket október 31-ig, vagyis a téli hideg beálltáig mindenki számára biztosítani kell, aki a katasztrófában elvesztette otthonát.

Valójában jelenleg is folyik a munka: sokan önerőből vagy a biztosító által fizetett kártérítésből hozzákezdtek a kisebb károk helyreállításához, az összedőlt vályogházak javát már elbontották, egy-két helyen vadonatúj épületeket is látni. A legtöbb kárt szenvedett település, a Miskolc melletti Felsőzsolca egy nagy építési területre hasonlít. Az állam főként azoknak segít, akik önerőből nem tudják újrakezdeni az életet.

Megint Bakondi

Az árvízi újjáépítés műfajában az első Orbán-kormány által 2001-ben levezényelt beregi helyreállítás az etalon, amihez viszonyítani érdemes. A felújítási programot ezúttal is Bakondi György kormánybiztos, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője irányítja, az árvízi típusházak terveit ismét a Makovecz Imre által létrehozott Kós Károly Egyesüléstől rendelték meg. Mégis több a különbség, mint a hasonlóság a két program között.

A tetőbe faragott dátum árulkodik

Az árvízben összedőlt vagy menthetetlenül megsérült magánházak újjáépítésére 3,1 milliárd forintot különített el a kormány. A keretösszeg több mint felét, 1,8 milliárdot Felsőzsolca kapja, mivel az érintett ingatlanok nagy többsége (319 házból 201 darab) a Miskolc melletti kisvárosban található. A többi településen jellemzően egy-két ház omlott össze, a munka itt olyan kis léptékű, hogy az önkormányzatok maguk is le tudják vezényelni az újjáépítést, nincs szükség központi irányításra, mint annak idején a Beregben.

Felsőzsolcát szoros közigazgatási felügyelet alá helyezték, de elképzelhető, hogy ebben az esetben szükség lesz állami beavatkozásra, mivel a helyi önkormányzat nehezen tud megbirkózni a feladattal. Felsőzsolca főleg botrányokkal szerepel a hírekben az árvíz óta. Fehér Attila polgármester minden tekintélyét elveszítette, egészségi gondokkal küszködik, és az októberi önkormányzati választásokon már nem jelölteti magát, mégis neki kellene megszerveznie az újjáépítést. A közhangulatot jól jellemzi, hogy két alkalommal csak a rendőrség tudta megvédeni a városvezetőt a feldühödött emberektől.

Márpedig a borsodi helyreállításban kulcsszerep jut az önkormányzatoknak. A támogatásra szorulók listáját a polgármesteri hivatalokban állítják össze, és ők határozzák meg a támogatások összegét is. Erről helyi rendeletet kell hozniuk, amelyhez központi mintát és útmutatót kaptak. Ezután támogatási szerződést kötnek a kedvezményezett magánszeméllyel, aki ingyenes típustervet kérhet a Kós Károly Egyesüléstől. Az építkezést gyorsított eljárásban, illetékmentesen engedélyezik.

Egy-egy károsultnak átlagosan kilencmillió forint jut, de a tényleges támogatási összeg ennél sokkal kevesebb és több is lehet. Az állam azért nem vállalkozott a támogatások szétosztására, mert az önkormányzatok jobban ismerik a helyi viszonyokat, és - ideális esetben - képesek kezelni a szociális feszültségeket. A módszerrel nem mindenki ért egyet, a Kós Károly Egyesülés például azt javasolta a kormánynak, térjen vissza a Beregnél alkalmazott központosított modellhez.

Nagyításért kattintson a képre!

Az újjáépítés állásáról a leghasznosabb mutató a megalkotott helyi rendeletek száma. Az érintett 44 település közül 27 végezte el eddig a feladatot, köztük hosszas késlekedés után Felsőzsolca is.

Kecske és polgármester

A kormány komolyabb összetűzésbe egyedül Szikszó szocialista polgármesterével, Füzesséri Józseffel került, aki azt követeli, hogy a városkát ért teljes kárt, legalább négyszázmillió forintot térítsen meg az állam. Érvelése szerint a Vadász-patak állami tulajdon, ezért minden kárért a tulajdonos felelős, éppen úgy, mint akkor, ha egy elszabadult kecske lelegeli a szomszéd kertjét. Füzesséri egy tiltakozó akció keretében kecskét hozott Budapestre. A magánházakra szánt keretösszegből Szikszónak csak 36 millió forint jár négy összedőlt ház után.

A városkára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi településre. Az állam több karitatív szervezettel megállapodást kötött, hogy segítséget nyújtanak az árvízkárt szenvedett, de nem végzetesen megsérült házak lakóinak festésre, parkettázásra, ingóságok vásárlására. Az önkormányzat a védekezés költségeire támogatást igényelhet az országos vis maior alapból. Erre ötmilliárd forintot különítettek el, melynek szétosztása a hiányosan benyújtott kérelmek miatt elhúzódik (többek közt Szikszót is hiánypótlásra utasították).

Külön alapból finanszírozzák a megsérült önkormányzati létesítmények, elsősorban az iskolák és óvodák kijavítását - erre hárommilliárd forint jut. Ezen a területen fejlesztés is lehet, korszerűsítik például a fűtési rendszereket, a szigetelést, és a Kós Károly Egyesülés tervei alapján egységes arculatot kapnak a közintézmények.

Szintén állami forrásból kell újjáépíteni a megsérült utakat, hidakat - az infrastruktúrát ért kárt 31 milliárd forintra teszik. Ha ehhez hozzávesszük az állami szerveknek a védekezés költségeire kiutalt 14 milliárd forintot, a borsodi helyreállításra szánt végösszeg 56 milliárd forint fölé kúszik. Külön tétel a gátak, csatornák, záportározók létesítése, hogy az idei tragédia ne ismétlődhessen meg. Ezt a kormány uniós forrásból szeretné fedezni. A magyar igényt a Szolidaritási Alap már befogadta, innen 3-4 milliárd forintnyi támogatásra lehet számítani, a maradék 6-7 milliárdot pályázati úton tudja megszerezni Magyarország.

A legtöbb emberi konfliktust a magánházak ügye okozza. A biztosított házak esetében a biztosító többnyire csak a kár egy részét fedezi, ezért az állam kipótolja a maradékot a keretösszegből. "Nem adhatunk támogatást a nyaralók felépítésére, és az engedély nélkül épített ingatlanok tulajdonosainak sem. Azt sem szeretnénk, ha a közpénzen felépített otthonokat a tulajdonosok azonnal eladnák. Már a beregi rekonstrukció során vigyáztunk arra, hogy senki ne tegyen szert anyagi haszonra a katasztrófából. Az új házakra 7 évre elidegenítési tilalom lesz bejegyezve" - mondja Bakondi György.

A zsolcaiak maradnak

A kormány ezúttal arra ösztökéli a károsultakat, hogy aki teheti, vásároljon a támogatásból lakást az érintett településen, vagy akár Miskolcon. Az eddigi adatok szerint 35 ember jelezte, hogy eredeti helyén szeretné újjáépíteni az otthonát, 92-en viszont lakást vennének. Településenként is nagyok a különbségek: a felsőzsolcaiak többsége valószínűleg az újjáépítés mellett voksol, Ónodon viszont a 11 összedőlt házból csak egyet szeretne a gazdája felépíttetni. A lakást vásárlók esetében az üresen maradt eredeti házhelyre jegyzik be az elidegenítési tilalmat.

"A pusztulás mértéke egyedül Felsőzsolcán akkora, hogy az újjáépítés hatással lehet a település arculatára, de a pusztulás még ebben az esetben is mozaikos. Egy-egy utcában két-három házat vitt el a víz, az újabb építésű épületek megmaradtak. Ezért nem lehet olyan látványos eredményeket várni az újjáépítéstől, mint a Beregben, ahol egész falvak mentek tönkre. Ettől függetlenül tervezőink ezúttal is a helyi népi építészet stílusát követő mintaterveket készítettek" - magyarázza Csernyus Lőrinc, a Kós Károly Egyesülés egyik vezetője.

"Alapvetően kisméretű téglaházakról van szó, megemelt padlószinttel, négyzetméterenként nettó 130-140 ezer forint kivitelezési áron. A jellemző lakásnagyság átlagosan 60 négyzetméter - a rendelkezésre álló összegből ennyire futja. A tervek lehetőséget adnak arra, hogy a családok néhány év múlva, önerőből bővítsék az épületeket egy-két szobával."

A szervezet két építészt küld a helyszínre, akik október végéig segítik a felsőzsolcaiakat a nekik megfelelő mintaterv kiválasztásában, a család igényeire szabják a lakás elrendezését, és az építkezés során is segítséget nyújtanak. Az egyesülés terveit nem kötelező elfogadni, sem az általuk ajánlott kivitelezőt igénybe venni - de ha a tulajdonos másféle tervet kér, azzal lemond a gyorsított ügyintézésről.