Bajban a magyar szinglik: hol vannak a férfiak?

Élő Anita: - itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2012.04.23. - 21:35
Létrehozás:: 2010.01.13. - 14:43

2010.01.13. - 14:43

A szinglik első korosztálya kiöregszik a gyerekvállalásból, a függetlenségükre egykor büszke nők kétségbeesetten kapkodnak, de az ingatag párkapcsolatok nem teszik lehetővé a családalapítást. Idén tízmillió alá csökkenhet az ország lakossága, terjed a gyermekszegénység, mert a középosztálybeli babák nem születnek meg - a megélhetési célból vállalt utódok viszont igen.

hirdetés

A magyar nők több mint fele de jure hajadonként fogja leélni az életét - Pongrácz Tiborné demográfus 56 százalékosra becsüli ezt az arányt. A 30-34 éves gyermektelenek kétharmadának nincs tartós párkapcsolata, így a szinglik országa lettünk. Csakhogy a független harmincas értelmiségieknek elenyésző része keresi tudatosan ezt az állapotot - 90 százalékuk családról és gyermekekről álmodik.

Kapuzárás előtt

Nem állunk egyedül a volt szocialista országok közül abban a tekintetben, hogy a 90-es években valóságos szexuális forradalom zajlott le nálunk. Eltűntek az erkölcsi gátak, a nők számára is szabaddá vált a házasság nélküli kapcsolat, és a gyakran váltott partnerekért nem szólták meg őket. Valamennyi szocialista országban óriási mértékben visszaesett az esküvők száma. A modern fogamzásgátló módszerek szabadságot adtak, a felsőoktatásban tanulók számának gyors növekedése későbbre tolta a családalapítást.

A kapitalizmus pedig nemcsak a fogyasztói társadalmat hozta el, de a munkahelyi önkizsákmányolást is - védtelenek vagyunk a karrierépítésre ösztönző machinációkkal szemben (gyakori állásváltoztatásból adódó teljesítménykényszer). A házasságkötések ideje először kitolódott, aztán sok esetben végleg el is maradtak. De csak nálunk - a csehek, az észtek, a bolgárok a jelek szerint még időben észbe kaptak, és náluk az utóbbi években emelkedik a gyerekszám. Magyarország utóbbi téren is leszakadt - az unió 27 tagállama közül Romániával holtversenyben a 24-25. helyen állunk.

A húszas éveik elején még büszke magyar szinglik a harmincas éveik közepén "kapuzárási pánikba" kerülnek, és mihamarabb szeretnének családot alapítani. A "házassági piacon" azonban a nők óriási hátrányban vannak: a korban hozzájuk illő férfiak akár tíz évvel fiatalabb partnert is találhatnak maguknak. Ráadásul a nők nagyobb arányban szereznek diplomát, ami ismét nehezíti a dolgukat, mert többségük nem akar "rangon alul" házasodni. S ez még nem elég; a társkereső harmincas nők harmada a fővárosban lakik, miközben itt csak a facér férfiak tizede lelhető fel. Zömük falun él, így a találkozásra minimális az esély.

A bajok egy része abból adódik tehát, hogy ma több mint 40 százalékkal kevesebb házasságot kötnek, mint 1990-ben, és ennek komoly ára van: 21-25 százalékkal visszaesett a szülések száma. Ez pedig már messze túl van azon a mértéken, amelynél azt mondhatnánk, mindenkinek a magánügye, hány gyermeket vállal. Ahogy Kapitány Balázs és Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal kutatói állítják, ma egyharmaddal kevesebben születnek, mint amennyi a népesség újratermeléséhez kellene.

Esküvők és megszűnt házasságok

Feláldozott kapcsolatok

"Nem a szingliség túl gyakori, hanem a magány, amely a magyar társadalom egyharmadára jellemző" - helyesbít Utasi Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének szociológusa. A kutató szerint a fiatalok döntő többsége nem akar független lenni, sőt. Ám a bizalmatlanság, atomizáltság megnehezíti a kapcsolatteremtést. A társadalmon eluralkodott az anyagias szemlélet, nem teljesült vágyak nyomasztják az embereket.

A javak megszerzéséért, a karrierért feláldozzák kapcsolataikat. Az átlagos magyar szingli társat és gyermeket akar, harmincas évei végére már számos együttélésen van túl, de hiányzik az a tudása, hogyan kell az első hónapok lobogása után átformálódó kapcsolat bensőségességét megőrizni. Vagyis a lemondás, a felelősségvállalás. És ugyancsak nincs meg a közösségek, a szülők, barátok, szomszédok támogatása, hogy a nehézségeken úrrá legyenek a párok. Így a magyar szingli "legtöbbször éppen útban van a kérészéletű, bizalomhiányos kapcsolatok egyikéből a következőbe" - fogalmaz Utasi Ágnes.

Szegény újszülöttek

A gyermekvállaláshoz stabil, bizalomra épülő párkapcsolatra van szükség. Svédországban, Franciaországban az élettársi viszony nem akadálya a magas termékenységi adatoknak, ám nálunk igen, mert a papír nélküli együttélések még a házasságoknál is bomlékonyabbak. Magyarországon a tavaly születettek 39 százalékának nem házasodtak össze a szülei. Ám azok a gyermekek, akiknek minden anyagi javat igyekeznek megadni, bizonytalanságban élnek: 15 százalék a veszélye annak, hogy egyéves korukban már csak egy vér szerinti szülő lesz velük. A 14 évesek 31 százaléka, vagyis csaknem harmada olyan családban él, ahonnan az egyik szülő már távozott. (Helyette viszont másodapukák, -anyukák, mostoha- és féltestvérek érkezhetnek.)

A szinglik egy része a jelek szerint észbe kapott, és a fővárosban például az ezredforduló óta 12 százalékkal emelkedett a 30 éven felüli nők körében a szülések száma, és ez a tendencia a nyugati határszélen is. Ám a növekmény korántsem elegendő a húszas éveikben elhalasztott gyermekvállalás pótlására - mondja lapunknak Kamarás Ferenc, a KSH osztályvezetője. Ráadásul országosan továbbra is csökken a születésszám, és ha kisebbek lettek is, még mindig hatalmasak a különbségek: az ország gazdagabb részein (a fővárosban és a nyugati megyékben) negyedével kevesebb gyermek születik, mint a legszegényebb térségekben. Noha pontos adatok nincsenek a legkisebb jövedelműek gyermekvállalási szempontjairól, az adatokból valószínűsíthető, hogy a gyermekek utáni támogatások a legelesettebbeket ösztönzik leghatásosabban arra, hogy megélhetési okból nagycsaládossá váljanak. A stratégiai gyermekek arányának növekedése miatt a gyermekszegénység súlyosbodására számíthatunk, és arra, hogy a társadalom még inkább kettészakad.

Bár szeretünk minden bajt a kormányra fogni, és mindent az államtól várni, ez most aligha segít. A fordulathoz kevés lesz a gyes két évre való leszállításának eltörlése és a családok adókedvezményhez juttatása, amit a Fidesz kormányra kerülése esetére ígér. Utasi Ágnes szerint újra kell építeni a helyi közösségeket, le kell számolni a túlzott anyagias szemlélettel, és lassítani kellene az életünkön. Ne fogadjuk el természetesnek, hogy a párok egy-két hét ismeretség után összeköltöznek - nemcsak a munkára, de a párválasztásra is időt kell áldozni. Egyébként abban a rettenetes helyzetben találhatjuk magunkat, hogy lassan már csak egyetlen kapcsolat tart a sírig - a szülő és gyermek közötti. Már persze azoknak, akiknek legalább ez megadatik.

ÉRDEKSZINGLIK

A magyar szingli korántsem férfigyűlölő amazon: a 30 éven felüli egyedülálló nők negyedének van gyermeke. A 90-es évek második felében a fővárosi nők szültek leggyakrabban házasságon kívül: a gyermekek harmada jött így a világra. Az ezredforduló után azonban különös fordulat történt. Ma 48 olyan vidéki kistérség van az országban, ahol a kisdedek legalább felének nem házasodtak össze a szülei, miközben az ország legmódosabb területein (a főváros I., II. és XII. kerületében és az osztrák határszélen) ez az arány csak 25 százalékos.

Több nemzetközi kutatás is megerősítette, hogy mivel az egyedülálló anyák nagyobb támogatásban részesülnek, a legszegényebb párokat az állam öntudatlanul is abban teszi érdekeltté, hogy "álegyedülállóként" jelenjenek meg. A társadalmi különbségek óriásiak: míg a diplomás nőknek csak 17 százaléka nincs férjnél a gyermeke születésekor, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzett édesanyák kétharmada hajadonként vállal gyermeket.

AKIK JÓL CSINÁLJÁK, ÉS AKIK NEM

Franciák: Ahogy megszületik a harmadik gyermek, a francia hadsereg családi autót biztosít a tisztjeinek. Nagycsaládosnak lenni tisztesség, és a francia állam ezer módon találja meg a módját, hogy ezt kifejezésre is juttassa. Magyar szemmel a legvonzóbbnak a családi adórendszer látszik. Évi 25 ezer eurós (6,7 millió forintos) fizetés esetén az egyedülállók 2200 euró adót fizetnek, a háromgyermekes családok viszont semmit - derült ki az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség minapi konferenciáján. Ám a gallok nemcsak emiatt képesek - bevándorlók nélkül is - megtartani a népességüket. A második gyermek születése után már a francia anyák is három évig otthon maradhatnak, de másként is dönthetnek: magas színvonalú bölcsődei hálózat áll mögöttük. Magyarországon a három év alattiak nyolc, Franciaországban 40 százaléka jár bölcsődébe. Legalább ennyire fontos az is, hogy a nemzeti minimum része: történhet bármilyen politikai váltás, a gyermekellátásokhoz csak pozitív irányban szabad hozzányúlni.

Svédek: Noha nem maradhatnak olyan hosszan otthon a gyermekükkel, mint a magyar anyák, a családbarát svéd munkahelyek nagyban megkönnyítik a szülők helyzetét. Előszeretettel léptetnek elő például nagycsaládos anyákat, akikről - a munkáltatókon kívül - nálunk is mindenki tudja, hogy a szervezés nagymesterei. Emellett anyagi ösztönzőkben is bőkezűek: az első gyermek után 26 ezer forintnyi családi pótlék jár, a negyedikért viszont már 50 ezer forintnak megfelelő támogatást fizetnek.

Hollandok: A magas jövedelmek mellett a részmunkaidős foglalkoztatás könnyíti a holland családok helyzetét. Magyarországon a válság előtt a lakosság négy százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. Hollandiában a nők közel fele, és a férfiak negyede nem tölti ki a nyolc órát. Az állam külön támogatást nyújt az "egy állásra ketten" típusú munkavállaláshoz: az 1980-as évek nagy válsága után így tudták ismét hetven százalék fölé emelni a foglalkoztatás szintjét, s mintegy mellékhatásként növelni a gyermekvállalási kedvet is.

Németek: Gazdag a gyermekellátások rendszere, mégis igen magas a gyermektelen egyedülállók aránya (a német nők 30 százaléka nem szül élete folyamán). A németek a felmérések szerint kevéssé toleránsak a családokkal szemben. Ha a születésszám Magyarországon is ilyen alacsony szinten állandósul, akkor nálunk is fordulat következhet be, és a munkahelyek után a hétköznapokban is megjelenhet a gyermekellenesség.

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 78

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#56

Buurmeisje

2010.07.28. - 14:57

Előzmény:
#55 hoovirag

Íme egy ékes példa, hogy magyar média mindig eléri azt a manipulációs hatást, ami rendszerint lent olvasható társadalmi szétszakítottságot eredményez.
Már a főcím is óriási tévedés, hogy a többiről ne is beszéljek...
Az, hogy valaki akar-e családot alapítani, vagy nem, alapvetően AKARAT kérdése, és semmi köze nincs az illető ún. 'piaci értékéhez'.
A gyereknevelés pedig (tetszik-e az közgazdászoknak, vagy sem) bizony ma már: választható életforma.
Köztudott, hogy a KSH érdeke az ország gazdasági társadalmi állapotának megfelelő adatok feltárása - mindig egyfajta rejtett manipulatív hatást keltve!!!
Az hogy az egyéni célok nem fedik a makrogazdasági célokat (értem itt: demográfiai dráma, nyugdíj- és eü. rendszer veszélye) az is csak egy aspektusa a dolgoknak.
Szerintem nagyon szűk látókörűek még mindig a magyarok és túlságosan végletesek, túldramatizálnak mindent.
Nem hiszek abban, h csak egy igazi van. Sem az első látásra való ostobaságban. Az csak hormonok játéka.
Sok igazi van. De nagyon összetettek az igények. A helyi emberek önismerete, önkritikája, pozitív szemlélete pedig sajnos szerintem nagyon gyenge még itt. Más országokban a személyiség a döntő tényező egy párkapcsolat kialakításánál. Úgy látom itt még mindig a hagyományok: külsőségek, azért, mert a 'társadalom elvárja' stb.... Ez maradi hozzáállás.
Párra találni pedig bármikor és bárhol lehet egy egészséges társadalomban.
Peace!:)
#55

hoovirag

2010.01.30. - 18:48

Kedves syphax,

A szinglik ócsárlását nem rád értettem.
Egyébként sajnos egyedüli megoldásként per pillanat én is a vallást tartom. Nem vallásos emberként is. De vajon mekkora az esély arra, hogy a mai életet nagykanállal evő férfiak még időben vallásosak lesznek? ...
Summa summarum a forgatóköny akkor a következő néhány évtizedre: jó nagy zűrzavar, majd az ettől megrémülő tömegek újra a ( valamilyen) valláshoz fordulnak, és akkor jön a vallási fanatizmus.

Hát szép jövőkép.........:(
#54

syphax

2010.01.28. - 19:51

Előzmény:
#53 hoovirag

Kedves "hoovirag"!
Amikor én "magamról" -magunkról beszélek--az itt fölvetődött problematika összefüggésében--nem öncélú magamutogatás-fecsegés- locsogás okán teszem! Egyszerűen azért, mert:
1.) Úgy érzem az, amit a magunk életének "'megmutatásával" "adunk", az LEUTÁNOZHATÓ, LEMÁSOLHATÓ--tehát "megoldási javaslattal", kvázi példával szolgál; annál is inkább, mert:
2.) Másmilyen megoldási javaslatot nem tudok adni, bár szeretnék, ezt viszont, mint beváltat--tudom.

Hogy a keresztény "gondolatmanetet" "benedikta"-nál hiányolom, az szintén e segítési szándék okán történik, mert keresztény élet és hittudat nélkül a mi életpéldánk sem működik."Az" KELL HOZZÁ! Egyébként NINCS MEGOLDÁS! Én legalábbis így látom.
Egyébiránt nincs tudomásom arról, hogy a szingliket én bárhol is "ócsároltam" volna, ha mégis, "öntudatlanúl" ezt tettem volna--bár semmi ilyen szándékom nem volt és nincs--AKKOR BOCSÁNATOT KÉREK ÉRTE!
Mindazonáltal nagy ostobaság lenne, vagy lett volna a részemről, ha azt vélelmezném, hogy a kedves "benedikta" gondolatmenetében azt gondolnám, hogy ABSZOLÚTE(!!!) HIÁNYZIK BELŐLE A KERESZTÉNYSÉG SZELLEMISÉGE ÉS GONDOLATVILÁGA--MERT EZT EGYSZERŰEN NEM TUDOM, NEM IS TUDHATOM! De azt igenis látom, hogy ennek a problémának a felvetése kapcsán, egyáltalán föl sem vetődik az, hogy van a "megoldás"-nak kvázi ilyen szükséges komponense is. "Itt és most"--hic et nunc! És ez itt "kellene" mert hiányzik.Egyébként az ú.n. "férfitársadalom kritikájával" a legteljesebb mértékben EGYETÉRTEK!
AZ,AMIT ERRŐL IR, NAGYON IGAZ!
syphax
syphax
#53

hoovirag

2010.01.28. - 09:13

azért kedves hozzászólók, azt hiszem jó lenne, ha a szinglik ócsárolása helyett, egy kicsit elővennénk a férfiakat, akikből sajnos nagyrészt hiányzik a felelősségvállalás, és nagyon súlyos elköteleződési problémákkal küzdenek.
Francia modell.... vicc, hogy ezt szajkózzák mindenhol, és nem látják az erdőtől a fát.Franciaországban nem a franciák szülnek gyereket.
syphax, légy szíves ne csak magadból indulj ki. Azért mert te neveltél két házasodásra képes fiút, az még messze nem jelenti azt, hogy a többi is képes arra. Persze az esetek többségében csak nem akarnak...

Az meg hogy benedikta pár soros hozzászólásában nem említi meg a keresztény gondolatmenetet, az nem jelenti azt, hogy nincs meg benne. De ha nincs is... vallásszabadság van. Azért megsúgom, hogy Franciaországban sem a keresztény családokban születik az a sok gyerek.
#52

syphax

2010.01.20. - 21:21

Előzmény:
#51 benedikta

Kedves "benedikta"!
63 éves férfi vagyok, aki feleségemmel 34.éve élek első és egyetlen házasságunkban.Türelemmel érdeklődéssel és szeretettel olvastam el életéről és környezetéről--munkájáról, kapcsolatairól, gondolkodásmódjáról "papírravetett" gondolatait. Házasságunkban 2 fiúgyermek született, mindketten tavaly nősült érett férfiak, feleségeik--mindketten, szinte párhuzamosan--kisbabát várnak, 5, ill. 3 és fél hónapos "terhesen". Mindezt azért mondom el Önnek, talán kissé szemérmetlenűl kitárulkózva, mert nagyon nagy értetlenséggel és nagyon nagy helytelenitéssel olvastam gondolatainak elsöprő özönét. Még annyit a körülményeinkről, hogy egy vidéki nagyvárosban élünk, az egyetemet feleségem Debrecenben és Budapesten végeztem--tehát mindketten egyetemi diplomások vagyunk. Az első, ami számora kommentárt kíván: elképesztő, hogy mennyire hiányzik az Ön gondolatmenetéből az Isten, a keresztény embereszmény és ennek kapcsán a keresztény férfi-nő kapcsolat gyakorlata és elmélete. És egyszersmind mindez, számomra TŐKÉLETESEN RÁVILÁGIT-RÁMUTAT EMBERI PROBLÉMÁINAK GYÖKEREIRE, EZEK OKÁRA--és persze az én, a mi gondolkodásmódunk szerinti lehetséges megoldásaira is.Ami persze az Ön számára nagyon nagy valószínűséggel nem megoldás! Szóval én szimptómatikus tisztasággal, mint egy orvos látom, hogy az Ön életében mi miért van úgy, ahogyan van, és miért van úgy rosszul--Kegyed szerint is(!) rosszul--ahogy van, de ennek ÚGY KELL LENNIE, másképpen nem is lehet(!), olyan "peremföltételek mellett" amiket vázol, abban a gondolati rendszerben, életszisztémában , ami az Öné.
Mindezt azért merem Önnek elmondani--talán némi biztatásul, vígasztalásul--mert fiaim akik mindketten tavaly alapitottak családot, nagyon boldogok--feleségeikkel együtt, és aszerint azok, ami az Ön életfelfogásától gyökersen eltér. Tehát náluk, az ő életük példáján és gyakorlatán látom GONDOLATI RENDSZERÜNK HELYESSÉGÉT, ÉS KÖVETENDŐ, MERT BEVÁLT MIVOLTÁT!
Szumma -szummárum: életének dolgai nem végzetszerűen kell, hogy úgy legyenek, ahogyan leírja, kissé panaszosan, kissé keserűen.
Üdvözlettel:
syphax
#51

benedikta

2010.01.20. - 14:14

Évszázadokig a gyerekszülés gazdasági kényszer volt, erre épültek a kulturális szabályok szépen sorban. És igen, bizony, az emancipációval, a születésszabályozásával ma már sem a nők, sem a férfiak nem kényszerülnek arra, hogy házasodjanak.
Én sajnos ebben a vitában azt nem értem, hogy miért csak a szingli nőkről van szó. Abban az esetben ugyanis, amint ennyi szingli nő van, ez feltételez kb. ennyi szingli férfit is.
Én az érintett korosztályba tartozom, 32 éves vagyok, és már van egy gyerekem, elváltam (a férjem szerette volna visszakapni a "szabadság"-át), két éve élek párkapcsolatban és két év múlva szeretnénk gyerekeket vállalni. De ehhez bizony nekem kompromisszumot kellett kötnöm. A párom pusztán 26 éves és vidéki. Ugyanis, az én korosztályomban Budapesten a férfiak többsége nem potens sem fizikailag sem lélekben, depressziós, alkoholista és súlyos elköteleződési problémákkal rendelkezik. Mielőtt megismerkedtem volna a párommal, három évig próbáltam találni egy olyan férfit, aki mindegy, hogy hogy néz ki (legyen vonzó számomra), mindegy milyen végzettsége van, csak legyen értelmes és a legfőbb elvárásom az volt, hogy vágyjon a boldogságra. Ennyi, ennél többet nem kívántam. Hát, nem sok ilyen van, el lehet hinni.
A baráti körömben a nők többsége bizony szingli, és nem önszántából. Persze, ez ízlés kérdése, de a legtöbb szerintem nem csak szép, de ápolt is, okos, szellemes, vidám, és nagyon vágyik arra, hogy családja, gyereke, párja legyen, már MOST. Nem a ködös végtelenben. És nem találnak párt, mert a korosztályuk férfijai egyrészt már inkább a 20-as pipik felé kacsintgat (azok még simán szédíthetőek a tapasztalatlanságuk miatt), vagy teljesen tönkre ment az életük.

És ameddig a mai gazdasági helyzet olyan, hogy a családmodell kétkeresős, azaz egy férfi nem tudja eltartani a családját, addig egyrészt a nőknek is el kell menni dolgozni, másrészt bizony, már nem lehet azt mondani nekik, hogy a munka mellett második, harmadik műszaknak vállalják be a háztartás összes nyűgjét. Én mázlista vagyok, az én párom magától rájött, hogy ő otthon nem "segít", hanem részt vesz a háztartásban, mert ha mindketten ugyanannyit dolgozunk, akkor nekem pont olyan fárasztó mosogatni és teregetni, mint a páromnak, és szeret annyira, hogy nem vágyik egy ingyen rabszolgára.

Ugyanakkor észre kell venni, hogy az az elvárás (élet végéig együtt), ami még ma is él az emberekben, az a kép, amit ma gondolunk a családról (a hely, ahol oltalmaznak, segítenek, a családomra mindig számíthatok, feltétlen szeretet, kisjézus karácsonyi képét kell elképzelni, amúgy hamisan, hiszen rengeteg az elvált család, a családon belüli erőszak, alkoholista anyuka, apuka, hát ők minden, csak nem a családi eszménykép.), az nem állja meg a helyét, ugyanakkor mégis mindenki erre vágyik. És sajnos a vágyak és a realitás nem találkozik, ami baromi nagy frusztráltsághoz vezet társadalmi szinten.
#50

syphax

2010.01.15. - 18:05

Előzmény:
#45 barna75

Kedves 'barna75"!
Bár ezt a szép és tartalmas #46-ot nem nekem írta, mégis, "kéretlenűl" "válaszolok" rá, mert nagyon fontos gondolatokat fejteget benne.
A "végén" kezdem:
1.) IGEN! "nemzzen nyomorra"! Mert:
2.) Tapasztalataim azt mutatják, hogy úgysem úgy mennek a dolgok, ahogyan azt az ember a "fejével" elgondolja! És mert:
3.) Két fiam nősült tavaly--egyikőjük február 21-én, másikuk április 25-én--és már mindkét menyünknél "úton van" az Élet felé a baba! Tehát ők is--a fiaim--"mertek" nemzeni a nehézségek dacára. És NAGYON BOLDOGOK MÁR MOST, pedig még csak az "áldott állapot"-uk áll fenn.
4.) Mikor én nősültem 1977-ben akkor is ugyanilyen volt "a nyomor"--ha nem mégnagyobb--, nekünk legalábbis. És mégis belevágtunk és megérte!
5.) "Az ÉG MADARAI nem vetnek és nem aratnak, mégis eltartja őket az ÚR!" És ez az emberre is nagyon igaz, fokozottan igaz. Úgyhogy:
6.) Fel a fejjel! Vállaljon asszonyt-feleséget.családot kisbabát--minél hamarabb és minél többet!
Ehhez ad biztatást Önnek egy 63 éves családapa, akinek 2 férfi gyermeke-fia is ugyanilyen dilemmák előtt állt tavalyelőtt-tavaly, mint most Ön. És nekik is ugyanazt mondtam-tanácsoltam, mint most Önnek.És nem bánták meg, és--mellékesen--nem bántam meg én sem, de ez utóbbi már nem olyan lényeges....
syphax
#49

őzgidácska

2010.01.15. - 13:31

Előzmény:
#45 barna75

Kedves Barna!

Kérlek engedd meg, hogy válaszoljak a ?!-jeles kérdésedre: Igen, állj neki, mégpedig késedelem nélkül.

Babakelengyét manapság már fillérekből össze lehet állítani a second hand-boltokból és a hipermarketekből, 2-3 éves kor után már a pelenkára sincs szükség (abból is lehet kapni alacsonyabb árfekvésben is), ha van anyatej, a tápszer se kell.

Szerintem kár lenne megszakítani a családi vérvonaladat.
#48

syphax

2010.01.15. - 13:24

Előzmény:
#47 Zokni

Fölhívnám a szíves figyelmét egynéhány lényeges dologra--mely összefügg a fölemlegetett problematikával..
1.) Az "egyke" intézményét már a XX.sz. 20-as-30-as években nagyon erősen támadta Magyarországon az ú.n. "népi írói" és "falukutatói mozgalom". Jelesül és személy szerint elsősorban Kodolányi János, Németh László és Sinka István, de mások, pl. Erdélyi József is.
2.) Maga az egyke intézménye nem volt "országosan elterjedt", hanem hangsúlyozottan az ország bizonyos tájegységeiben dívó "méregrossz" szokás, pl. az Ormánság-ban.a Viharsarokban, a Fónagyság-ban stb.De például nagyon megvetett sőt, lenézett dolog volt a "népi erkölcs" optikáján szemlélve, teszem azt Erdélyben vagy a Felvidéken.
3.) Az "egykézés" nyilvánvaló vagyonmegmaradási-együttmaradási ill. öröklésügyi gyökerű mételye, mint ezt többen kimutatták alapvetően NEM MAGYAR(!), hanem skandináv gyökerű, ottani "vidéki embervilágokból" mikrotársadalmakból, falvakból, tanyákról ideszármazódott negativum. Erre vonatkozóan Finnországban és Svédországban végeztek többen etnográfiai kutatásokat--többek között éppen Kodolányi de Rácz István is.
syphax
syphax
#47

Zokni

2010.01.15. - 11:45

Kedves Szerző!
A probléma a megoldhatatlan, mindenestre kiemelendő a cikkből, hogy az egyedülállók 10 %-a az, aki tudatos szingli. A többi „csak” magányos. Ez a tény teljesen érthetetlenné teszi az olyan hozzászólásokat, melyek már megint a liberális szingli értékek terjedését okolják, és amúgy egyébként CSAK a NŐKRE hárítják a felelősséget. Hisz a férfiak talán inkább azok, akik a párok egymásra találását a párosodásban vélik kiteljesíteni a leginkább…

Meggondolandónak tűnik a kutató kijelentése, hogy nem a házasság intézményének, hanem egyáltalán, a párkapcsolat értékeinek a válsága uralkodik. S egy ilyen tragikus szemléletváltás, sokkal életszerűbbnek tűnik, mint a „liberális kékharisnya feminista (mazochista pista) propagandának az elterjedése, mely lenézi a Kinder-Kirche-Küche nemzetfenntartó elvét.”

A „stratégiai gyerekvállalás erősödésének” dumájával vigyázni kell, hiszen szinte soha sem jut eszükbe ilyenkor azoknak, akik sima cigányozással egyszerűsítenének, hogy nem is olyan rég keletkezett az „egyke”, tősgyökeres magyar intézménye, mely szintén anyagi okokból, de a nemzethalál vízióját vetítette már akkor is, egyesek elé.
#46

HölgyVálasz

2010.01.15. - 00:14

Előzmény:
#43 Honfitárs

Kezd már megjönni az egészsége? Gyógyszer nem gurult el?
#45

barna75

2010.01.14. - 19:26

zsil fórumtársunk, a 38. hozzászólásában igen jól fogalmazott..
ám most inkább a lentebbi írásokra reagálnék: közvetlen környezetemben él 2 (főiskolás) lány. egyik a mostohahúgom, másik egy barát. 23 évesen ideális lenne a gyermekvállalás részükről. de egyik valahogy nem szeretne kötött kapcsolatot, de szeretne családot. a másik nagyon szeretne gyereket, a fájdalmakat is bevállalná, de első-második esetleges találkozáskor majdnem ellenszenves, 'nagypofájú' nőnek tűnne. de nála jobb anya nem biztos, hogy sok van(lenne) kelet-Mo-n.(mindketten szépek, csinosak- képet nem mutatok, higyjétek el!). mindketten pasi, sőt, udvarló nélkül keresnek olyan férfit, akiről el tudják képzelni, hogy családot alapítsanak vele, s leéljék életüket. félreértés ne essék: nem társkereső hozzászólást írok! hanem hozzá kell fűznöm, hogy az említett lányok válogatnak(és ez csak két átlagos lány): a külső alapján, ketten kétfélén; ám megegyezik a véleményük abban, hogy a gyerekei apjának (azon túl, hogy szerelem legyen a kapcsolatuk alapja), legyen egzisztenciája, legyen jövőképe, s legyen a jelen időben olyan helyzetben, amikor megfelelő anyagiak nélkül, vagy akár nyomorban, ne kelljen a gyermeket rossz körülmények adta rossz nevelésre-életre kárhoztatni. amíg nem találkoznak olyan férfivel, aki biztosítani tudja a család (nagyrészt)eltartását, biztos nem szülnek neki gyereket. persze a férfinak legyen humorérzéke, legyen nyitott, okos, (náluk) magas, szőrtelen,stb. (vannak kritériumok, mitagadás, de valahogy furcsállom, hogy két ilyen nő nem talál párt az ország második legnagyobb városában... )
a férfi felelőssége abban merül ki, hogy próbálja meg(legalább nagyrészt) eltartani a családját, s legyen hű a feleségéhez/élettársához, nevelje fel a gyerekeit tisztességben, becsületben, s erejéhez mérten biztosítsa az anyagi feltételeket. s míg ő ezzel van elfoglalva, a felesége mos-főz-a gyerekre vigyáz.
és itt jön be az állam felelőssége! olyan anyagi feltételek biztosításával, melyek a munkát, vagy, mint most, az egész életet megadóztató rendszerrel szakítana, és (mint egy lentebbi hozzászóló:) befizetett adó (de együtt!:súlyadó,ingatlanadó,iparúzési adó, szja,kifizetett számlák áfája, környezetvédelmi adó, 'füst'adó, eho, kommun.adó,tv-adó, jövedéki adó,stb...) valamely részét személy szerint visszaadná az érintetteknek. ezesetben javulna a gyermekvállalási lehetőség, hisz az 'eltartó' pasi megengedhetné magának, hogy fizessen 40ezres babakocsit, vagy havi 15e pelenkát(pld), vagy nemtommennyiért kiegészítő tápszert, vagy dadát, vagytudomisén, és növekedne a gyermekvállalási kedv..! még az enyém is, pedig direkte nem házasodok, nem nemzek utódot: mindaddig, míg nem tudom közepe vagy jómódban eltartani leendő feleségemet és a leendő gyerekemet, addig nem nősülök- pedig a vérvonalamból nekem van utolsóként ** családnevem... tovább kéne vinni!
de nyomorra nemzzek?!

B.
#44

Honfitárs

2010.01.14. - 18:42

Ez a szingliség, egyébként 1 nagy blöff. Ezt azok találták ki, akik a kutyának se kellettek és megmaradtak magnak. Vagy pedig olyan idelizált és irreális elvárásaik vannak egy leendő kapcsolatot tekintve, ami teljesíthetetlen. Ezért folyton pofára esnek és a másik nemet hibáztatják a kudarcaikért.
#43

Honfitárs

2010.01.14. - 18:33

Előzmény:
#38 HölgyVálasz

"Ön egy vulgáris vénember, aki gyűlöli a női nemet. A saját problémái ide való kivetítése pedig
nem érdembeli."

__________________________________________________

Ha téged olvas, nem is csoda, hogy meggyűlöl titeket.
#42

Honfitárs

2010.01.14. - 18:28

Előzmény:
#31 sulviso

Hát kapd el a mu...ot, aztán világosídsd fel. Mire való.
#41

syphax

2010.01.14. - 15:33

Előzmény:
#38 HölgyVálasz

Kedves "HölgyVálasz"!
Ezerszer elmondtam már: SENKIT NEM GYŰLÖLÖK! A nőket meg különösképpen SZERETEM!
Ha ezt nem tetszik nekem elhinni--nem baj! Mások, sokan mások--ÉS IGAZÁN ÉRTÉKES EMBEREK-- és főleg igazán értékes HÖLGYEK TUDJÁK(!) hogy IGAZAT MONDOK! Szemérmességem tart vissza attól, hogy fölsoroljam a NEVÜKET, az igazi, a valóságos nevüket--mármint azokét a Hölgyekét, akik igazán sokra becsülnek.De befejezném, mert kérkedésnek tűnik, úgyhogy be is fejezem, mert akármit mondok, Kegyed úgyis csak arra használja, hogy minél több rosszat mondjon-írjon rólam. Nem igazán tudom, miért? De ez nem az én dolgom.megigérem, semmilyen rágalmaira, szidalmaira, és becsmérléseire MÁR NEM REAGÁLOK SEHOGY! Mert úgy tetszik Kegyednek öröme telik abban, ha rólam rosszat mond--ám tegye.Majd elszámol vele "illetékes fórumon", ha eljő az ideje.Én--mindenesetre--befejeztem.
syphax
#40

HölgyVálasz

2010.01.14. - 15:02

40-ből lemaradt: ...kellene állnia... Bocs.
#39

HölgyVálasz

2010.01.14. - 15:01

A PÁRkapcsolat azért PÁRkapcsolat, mert nem csak egy nőből, hanem egy férfinek is benne kellene lennie valahol.
Egy FÉRFINEK...
#38

HölgyVálasz

2010.01.14. - 14:59

Előzmény:
#30 syphax

Ön egy vulgáris vénember, aki gyűlöli a női nemet. A saját problémái ide való kivetítése pedig
nem érdembeli.
#37

zsil

2010.01.14. - 14:32

Szerintem , aki tudatosan választja a szingliséget, akár férfi, akár nő, eljutott egy olyan színvonalra, amikor belátja, hogy nem minden bokorban terem értelmes ember, aki társnak és nem fejős tehénnek, vagy ingyen háztartási alkalmazottnak nézi a másik nemű embert.
Ők azok, akiknek óriási szerencséjük van, ha találkoznak, mert a társas életük nem a napi gyűrkőzésben, hanem értelmes együttlétben telik el.

Ha megnézzük a plázacicákat és a net előtt ülő, 100 szavas szókinccsel rendelkező "vőlegényjelölteket", bizony nekik ez magas.