Szívszorító: Cseh Tamás szólt hozzánk

Michnai Attila
- itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:
2010.08.12. - 21:58
Létrehozás:
2010.01.23. - 20:06
2010.01.23. - 20:06
 

Szívszorítóan őszinte, csak a legnagyobbakat jellemző tehetséggel válogatott, színre vitt produkciókkal remekelt a Bárka Színház Cseh Tamás születésnapján, Bérczes László rendezésében.

hirdetés
 

Felfokozott érdeklődés, a színház falait szó szerint szétfeszítő számú (az eseményeket részben a kamarateremben, sőt, a fagyos éjszakában az udvaron felállított sátorban, kivetítőkön követő) közönség várta a hihetetlen mutatványt, túlélheti-e az eredetileg egyetlen személyre kitalált műfaj az alkotó halálát?

Kardélen táncolt az összes produkció, alattuk az olcsó imitátorság és a csehtamásság élményét visszaadni képtelen áttételezés mélysége tátongott innen és onnan. Apróbb megingások ha akadtak is, azokat bár vérprofi mutatványosok trükkjeinek gondolhatnánk: látjátok, majdnem, hogy azután persze mégse...

Cseh Tamás képét, hangját, a technikának hála, mégsem kellett teljesen nélkülöznünk, ritkán, vagy tán sohasem hallott film- és hangfelvételekről szólt hozzánk, vallomásaival keretbe foglalva, kiemelve, megőriztetve a róla, bennünk élő képet. A kezdeteket idéző szavaira Bereményi Géza riposztozott az általa már a temetői búcsúztatóban sikerrel vitt párbeszéd-monológgal, úgyszintén vetített képről, merthogy vidéki színházi próbái miatt személyesen, úgymond jelen nem lehetett, hangzott az alig hihető, ám annál is inkább megérthető magyarázat.

Következtek azután hosszú sorban, az este héttől éjfél utánig tartó, maratoni hosszúságúra nyúlt, ám élvezetességéből végig semmit sem vesztő műsor előadói a már ismert és szívesen újrahallgatott, avagy kellemes meglepetéssel szolgáló, a tárgyhoz kapcsolódó produkciói.

Az egykor a nagyközönség előtt a 25. Színházban debütáló Cseh Tamás hajdani kísérő zenekara, az Ad Libitum kezdett, hogy majd egy Kolibri produkció, a 101 kiskutya betétdala következzen felvételről a múlandó, ám mégis szép életről, Cseh Tamás hangján.  

A Jancsó filmbéli Petőfi dal bejátszása után előbb az egészségi okok miatt távolmaradt filmes mágus legkedvesebb dalát, a Lee Van Cliff-et hallhattuk egészen különös, megragadó előadásban Víg Mihálytól, azután a Vízöntők jegyét. - Az melyik is?  - hallom máris a kérdést, a szokásosat a Cseh-Bereményi daloknál, amelyek címei az utánuk következő részektől teljesen elkülönült életet látszanak élni, és a jelek szerint ez már örökre így is marad.

Azután jött az est első, igazán frenetikus meglepetése, sikere, a bizonyíték, hogy Cseh Tamás már nem lesz tán soha feledve, hisz lám, gyermekink népe, korosztálya is magáénak tudja.  A csupa huszonéves alkotta Soharóza kórus „levele" 2010-ből egyszerre idézte és vitte tovább az ifjúság örök bájával felvértezve a régi, ama nővérnek írt levelekben foglaltakat.

Kátai Zoltán lantos dalai után vetítővásznon és személyesen is következett Törőcsik Mari, a szavai szerint „zengő tehetségű" énekes örök méltatója kedves dalával, a Micsoda útjaimmal. Könnyeink, szomszédink mintáján, itt már alig győztük nyelni, hisz mintha egyenesen onnan túlról jött volna személyes küldetéssel a törékeny csontú hírnök.

Dresch Mihály már megint csodát tett, a Cseh féle Csokonai ének szívbe markolóan tiszta, azt a klasszikus dzsessz standardok rangjára, szépségére emelő átdolgozásával, szaxofonos, cimbalmos, bőgős triójával.

A Bárka színház előadóinak blokkjában házi zeneszerzőjük, Dinnyés Dániel kétzongorás darabja után Spolarics Andrea markotányos nőbe oltott stílusú Tarpai grófnője következett, majd Seres Zoltán igazgató Horváth Annáját hallhattuk, és valami óriási csörömpölést: nem a kulissza hasadt szét, csak egy reflektor zuhant alá a magasból valahol hátul, tudhattuk meg hamarosan.

És azután megint egy csoda, Juhász Gábor egy szál elektromos gitárra írt, előadott feldolgozásai az ismert, ám általunk cím szerint a már említett okból pontosan meg nem határozható, kedves dalokból.

 

És akkor jöttek az indiánok... A Bakonyból, többségükben Füst a Szemében Főnök népe, a sziúk, élükön vér szerinti András fia és a játékban fogadott másik. Dobszó kísérte a fájdalmas, a kőtipik közül az Örök Vadászmezőkre távozotthoz címzett dalokat.

Sebestyén Mártát a Szent Efrém Kórus kísérte, utóbbi önálló előadásában egy Cseh-Bereményi féle és egy „eredeti" imát hallhattunk, hiányolva kissé a megjelenésükhöz gondolt erőteljesebb férfikórus hangzást.

Hobó a Tamásék által egyenesen neki írt Batthyányi tér blues-al hozta legjobb formáját, szemben a Csík együttessel, amely ez alkalommal valahogy elkeveredni látszott az egyszerre prezentálni gondolt sokféle stílus és műfaj közötti útvesztőkben.

Kiss Tibor a Quimby-ből felvételről énekelte az annak idején Tamás halálának hírét véve előadott „Az én jobbik részem" című (?) dalt, majd az éjféli fáradságba, az emlékezésbe süppedt közönséget talán kicsit váratlanul érve következett a Nádor Quartet, Tamás kedves prímásának, Ökrös Csabának és Zombola Péternek vonós négyesre írt darabjaival.

Azután Lovasi András énekelt előbb egy szál elektromos gitár, majd a Budapest Bár kíséretében Cseh-Bereményi dalokat.

Berecz András az ő különös stílusában elregélt mesével csalt még a késői időpontban is mosolyt hallgatósága arcára, hogy majd még két, eredeti észak-amerikai indián dallal is meglepje őket.

A sort az örökös, újra és újra eltávozó, majd ismét visszatérő előadótárs, Másik János argentin harmonikával kísért, az alkalomból lassított tempóra fogott, valahová, az ismeretlen távolba révedőn előadott két dala zárta. Illetve mégsem, mert legutoljára, rossz minőségű hangfelvételről, harsány tavaszi madárfüttytől övezve még Cseh Tamás szavait hallhattuk az élet szépségéről, az övéről, az elmúlásról, hogy azután istenhozzáddal búcsúzhassunk, bízvást mondom, nem egyszer, s mindenkorra.

 
0
cikk értékelése
/itthon/szivszorito-cseh-tamas-szolt-hozzank-26722/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
28

Kapcsolódó hozzászólások

További hozzászólások

Összesen 17 db -

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
  1. #17
    Nyx...
    2010.01.24. - 17:23
    Suttogó dal

    http://www.youtube.com/watch?v=A2_s5bpImEU&feature=related
     
  2. #16
    Ymma
    2010.01.24. - 13:49
    http://www.youtube.com/watch?v=gMJuN9zqe1Y&NR=1

    http://www.youtube.com/watch?v=uADQ4OX-ygg
     
  3. #15
    michnai
    2010.01.24. - 09:24

    Előzmény:
    #14 csendor
    Na, amire ezt neki elmondtad volna...:-)))
     
  4. #14
    csendor
    2010.01.24. - 09:17

    Előzmény:
    #13 michnai
    Nem a politikai fogalmat értem ebben a kifejezésben.

    kozmopolita (a gör. kozmosz és polisz szavakból):

    a filozófiában a →kozmosz alapvető rendjével harmóniában élő ember. A →sztoikusok (Kr. e. 300-Kr. u. 500) szerint a ~ a tökéletes ember, aki saját életét a világ egészének rendjében éli: tudja, hogy az egész kozmoszt benne rejlő törvény és forma vezérli, s e rendező erőnek szabad akarattal aláveti magát.
     
  5. #13
    michnai
    2010.01.24. - 06:38

    Előzmény:
    #11 csendor
    Tudod, kedves Csendőr Barátom, nem szerettem volna tanú sem lenni az alkalomkor, mikor Te Tamást, mondjuk fehér asztalnál "világpolgárnak" nevezted volna, csak úgy, a szemébe, függetlenül attól, hogy mit is értesz pontosan a kifejezés alatt...!

    Az írásod szép, a fordítás nem különben, Joan Baez előadásában ismerem régről az eredetit, el nem tudom képzelni, kinek mi baja lehetett vele.
    (Vagy inkább mégis?).
     
  6. #12
    michnai
    2010.01.24. - 06:29

    Előzmény:
    #1 borso
    Kedves Borsó, ugyan még mit mondhatnék az idézeten túl:

    "Könnyeink, szomszédink mintáján, itt már alig győztük nyelni..."

    És ez így is marad.

     
  7. #11
    csendor
    2010.01.23. - 23:24
    Tisztelt Michnai Úr!

    A szavak önmagukban semmitmondóak. Minden ember mást gondol mögéjük.
    Cseh Tamás kozmopolita volt. Igazi világnagyság, de nem globalista.
    Firkáltam róla (neki) pár sort:

    Megvan

    Rátalálni mi bennünk közös
    megkeresni a liánok között
    az őserdei orchideát
    elnézni egymásnak sok-sok hibát
    vigasztalni a sértődöttet
    leemelni bogárról egy követ
    nézni csókolni mintha gyűlölnél
    hinni megfogni mintha szeretnél
    rágondolva élni ővele
    látni csodavilágot nélküle
    töprengeni vaj’h miért vagyok.
    Csoda hogy ilyenkor meghalok?

    Kedves Attila!

    Bereményi pedig vándor kálmán hithű folytatása, vagyis...
    Ezek "itten" irkálták a szövegeket, hamarjában; jó pénzért, a külföldi slágereket is "lefordították", de hogyan?
    Annak idején hatvanezer forintot adtak (soroljam, hogy kik?), hogy kussoljak ezzel a dalfordítással:

    Ohájó-part

    Óh, kisleány, velem sétálj.
    Hallgass rám: úgy szeretlek én!
    Csak engem láss és senki mást,
    az enyém légy - elveszlek én.

    Refr.:
    Azt hittem én, enyém a lány
    és ő már nem hagy el tán,
    mint gátjai a nagy hullámzó
    folyam vizét, a szép Ohájót.

    Megkérdtem én, feleségem
    lesz-e hát most már nékem.
    Így válaszolt és a fejét
    lehajtotta - ő semmiért!

    Refr.

    Megfogtam hát a késemet,
    mellbe szúrva elpihentettem.
    "Ne ölj meg Vili, élnem kell még,
    a halálra nem vagyok még kész!"

    Refr.

    Néztem a lány arany haját,
    amint úszott a nagy folyón át.
    Láttam, ahogy megfulladt ott,
    mer' a hab testén általcsapott.

    Refr.

    Éjfél után hazaértem.
    Sírtam: "Uram, én elvesztem!"
    Az döfte át, ki szereti,
    mert szerelme nem kell neki.

    Refr.

    Isten nyugosztalja Cseh Tamást!
     
  8. #10
    margetan
    2010.01.23. - 22:48
    Kedves érdeklődő!
    A Civil Rádió élőben közvetítette az eseményt, így az az archívumából még 13 napig letölthető.
    http://www.civilradio.hu/archivum.php
     
  9. #9
    olvaso9
    2010.01.23. - 21:34
    Most, szombat este lévén, hogy mindenféle (zömmel amerikai) filmek mennek a tévékben, arra gondolok, hogy ezt a Cseh Tamás emlék-estet is lehetne felvételről közvetíteni 4-6-8 részletben, ha valaki felvállalná.
    Mert lennénk néhányan (szerintem sokan), akik szívesen megnéznénk és hálásak lennénk az érzésért, élményért.
    Köszönet a belső hangvételű tudósításért.
     
  10. #8
    tunde04
    2010.01.23. - 21:21

    Előzmény:
    #6 Obulus
    obulus!
    viszont nem bereményi, hanem cseh tamás énekelte.
    uh, igen tudom, h mit idéztem. általában tudatomnál vagyok. :)

    de én meg azt remélem a cikket elolvastad. mert ez a dal van benne megemlítve.
    "Kiss Tibor a Quimby-ből felvételről énekelte az annak idején Tamás halálának hírét véve előadott „Az én jobbik részem" című......"
     
  11. #7
    Honfitárs
    2010.01.23. - 21:07

    Előzmény:
    #3 borso
    http://www.youtube.com/watch?v=CG6INjVFWdM&feature=related
     
  12. #6
    Obulus
    2010.01.23. - 21:06

    Előzmény:
    #2 tunde04
    Gondolom azt tudod, hogy amit idéztél, az Bereményi.
     
  13. #5
    Honfitárs
    2010.01.23. - 21:02

    Előzmény:
    #1 borso
    Pénz szűkében, próbálkozz itt.


    http://www.youtube.com/watch?v=Vm6gnUvMF3Y

    http://www.youtube.com/watch?v=spLFql2QYEc&feature=related
     
  14. #4
    Silcon
    2010.01.23. - 20:37
    "a csehtamásság élményét visszaadni képtelen áttételezés mélysége tátongott innen és onnan"

    Minden embertársunk egyedi és megismételhetetlen. Nem szabad pontosan ugyanaz elvárni az emlékezőktől, ők kicsit saját személyükhöz alakítják a dalok előadását. Az eredeti cél, a szándék a lényeg.
     
  15. #3
    borso
    2010.01.23. - 20:30
    Tünde, köszönöm, hogy leírtad.
     
  16. #2
    tunde04
    2010.01.23. - 20:24
    Tamás!
    "szólj"csak hozzánk máskor is!! köszönjük!

    Belőlem valaki útra vált
    Útra a jobbik részem
    Kiment belőlem, itt hagyott
    Csak úgy észrevétlen

    Félre se néztem, annyi volt
    Csak annyi volt, egy szót se szólt
    Hirtelen elment, itt hagyott
    Valaki útra vált, a jobbik részem

    Belőlem valaki útra vált
    És én utána néztem
    Jól van hát, menjen, tűnjön el
    Az én jobbik részem

    Először úgy tűnt, semmi sem
    Változott azzal, hogy hirtelen
    Fogta magát a hűtelen
    S útra vált belőlem a jobbik részem
    Az én jobbik részem

    Azóta járom nélküle
    A végtelen világot
    S valahogy mindent nélküle
    Más színben látok

    Hosszasan nyújtózik minden út
    Valahogy nincsen semmi úgy
    Minden szó mástól eltanult
    Mióta útra vált a jobbik részem

    Győzni sincs kedvem nélküle
    Énekelni sincsen
    Szórakozottan szórom el
    Sok nagy régi kincsem

    Talán egy nő volt, tán gyerek
    Aki belőlem elveszett
    Elvitte minden kedvemet
    Magával hűtlen, ringyó jobbik részem
    Az én jobbik részem

    Arcomba vág, úgy ébredek
    A fény az izzadt ágyban
    Ténfergek, csavargok nélküle
    Tán erre vártam

    Mit se kell már itt féltenem
    Tán erre vártam, ez jó nekem
    Kicsusszant belőlem hirtelen
    A kígyó-hűtlen, kígyó jobbik részem
    Az én jobbik részem

    Keshedt, vigyorgó arc tekint
    Rám a rossz tükörből
    Tompák a szagok, máz a szín
    És a csend csörömpöl

    Félre se néztem, annyi volt
    Elment belőlem, itt hagyott
    Magával vitte, nincs titok
    Nincs titok, útra vált a jobbik részem
    Nincs titok, útra vált a jobbik részem
    Nincs titkom, mióta útra vált a jobbik részem

    Én már úgy vagyok jó, ahogy így vagyok
    Én már nem leszek másik
    Matatni szeretek, álmodok
    Egész kipusztulásig

    Azért van csak, mert itt hagyott
    Mit is mondhatnék, nincs titok
    Magával vitte itt hagyott
    Valaki útra vált a jobbik részem

    Az én jobbik részem

    http://www.youtube.com/watch?v=I_k6kKSBiRA
     
  17. #1
    borso
    2010.01.23. - 20:23
    Kedves Michani Úr!
    Sírva olvastam a cikkét. A távolság meghatározó az életemben és persze a pénz is, ezért nem tudok mostanában színházba járni. Sajnos.
    Nagy rajongója voltam, vagyok Cseh Tamásnak, hátborzongatóan szép lehetett az emlékest.
    Most megint gyertyát gyújtottam érte - pótolhatatlan.
    Ugye látja ő, hogy szeretjük?! Nagyon bízom ebben, mert akiket szerettem, már odafent élhetik tiszta, könnyű létüket.
     
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
További hozzászólások

Összesen 17 db -

hirdetés
hirdetés
hirdetés