A budai Várhegy geológiai kutatása hosszú időre tekint vissza (bár - érdekes módon - kevesebb adat áll rendelkezésre, mint mondjuk az egri üregekről a város alatt); a BME Mérnöki kutatások a budai Várhegyen című, most megjelent kiadványa az utóbbi évek munkájának eredményeit foglalja össze.

Az elmúlt hónapokban felgyorsultak a Várnegyed fejlesztésével kapcsolatos események. A 1375/2011. (XI. 8.) kormányhatározat rendelkezik a Várbazár rekonstrukciójáról, a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, a budavári királyi kertek revitalizációjáról, továbbá a budai Várnegyed és környéke közlekedési problémáinak rendezéséről. Ezután a kormány 311/2011. (XII. 23.) rendelete nyilvánította kiemelt beruházássá a Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukcióját. A híradások szerint ehhez 6,5 milliárd forintos uniós pályázati forrás már rendelkezésre áll, ezt további 2 milliárd forintos - szintén uniós, korábban meghiúsult fejlesztésekből megmaradt - összeggel egészíti ki a kormány. A rendelet megszületése után a Várgondnokság Nonprofit Kft. közzé is tette a komplex tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési kiírást.

Hajnal Géza a Fehérvári rondella függőlegesen végigrepedt oldalánál (fotó:Todoroff Lázár)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folyó kutatások eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak, hogy ezek a tervek költséghatékony és biztonságos megoldásokat javasoljanak, és új, kreatív lehetőségeket nyissanak meg - például a föld alatti üregek turisztikai hasznosítása terén.

 Jelenleg ugyanis - mint arra az egyetem kutatói rámutatnak - a veszélyessé vált üregek megerősítése hagyományos módszerekkel történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy üreg esetében a szakértők a repedések és a szerkezeti állapot szemrevételezésével, mérnöki szemléletükre, tapasztalataikra hagyatkozva határozzák meg a megerősítés módját, ami általában vasbeton pillérek, gerendák beépítését jelenti. Ha újabb repedés keletkezik, erre újabb pillérek és gerendák beépítése a válasz - így azonban nemegyszer végül túlbiztosított, indokolatlanul nagy méretű megerősítések keletkeznek, amelyek egyrészt szétszabdalják, hasznosíthatatlanná teszik ezeket a felszín alatti tereket, másrészt az itt található természeti-geológiai értékeket is károsítják.

A vár labirintusában

Hasonló a helyzet a Várhegy támfalainak megerősítésével is: az azonnali veszélyelhárítás érdekében bevetett helyi megerősítések például azt eredményezhetik, hogy a felszín alatti vízáramlás iránya megváltozik, ami aztán más támfalszakaszokon okozhat elmozdulást, repedést.

Mind a megcsúszásoknak, mind az üregrendszer problémáinak egyik fő okozója a víz, nemigen lehet tehát tartós és biztonságos műszaki megoldást találni anélkül, hogy a felszín alatti vízviszonyokról átfogó ismeretünk lenne.

Mindezekből következően a BME kutatói úgy látják: átgondolt, mérnöki kutatásokkal megalapozott megoldások kellenek, és nem ad hoc helyi műszaki beavatkozások, amelyek egyrészt indokolatlan többletköltséget okoznak (miközben az elhárított veszélyek helyett újabbak keletkeznek), másrészt korlátozhatják a későbbi hasznosíthatóságot, és így a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét, gazdaságos megvalósíthatóságát is megkérdőjelezhetik.