Máris itt a következő Sukoró-botrány

Velencéből Beach City?

EU-pénz homokra, plázára, fedett sétálóutcára

Bódis András
- itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:
2011.07.24. - 17:08
Létrehozás:
2010.07.01. - 14:37
2010.07.01. - 14:37
 

Bár a sukorói kaszinóterv megbukott, a Velencei-tó - jelen állás szerint - nem marad tájidegen üdülőkomplexum nélkül. A még a Gyurcsány-kormány által kiemeltté nyilvánított projekt révén EU-pénzből épülne műtengerpart és pláza; ezek működtetését az első kapavágás előtt már privatizálták. Az óriáshomokozó a Fejér megyei MSZP-lobbi egyik alapemberének is hasznot hajthat.

hirdetés
 

Aligha csoda, hogy a Velencei-tó Budapesthez legközelebb eső keleti szegletének szabad partszakaszai rendre megihletik a turizmusgerjesztéssel foglalkozó befektetőket. Noha a Sukoróra tervezett King's City-projekt végül hűtlenkezelés-gyanús földügyletté egyszerűsödött, és leállt - az autópályán ugyancsak megközelíthető szomszéd település, Velence most egy "Beach City-ként" leírható ötlettel kacérkodik.

A Velencei-tó kapujának is nevezett beruházás keretében tengerpartot idéző homokágy, továbbá élelmiszer-áruházat magában foglaló vásárközpont, illetve nyílt és fedett (télen fűtött) korzó épülne. És ha már a helyszín Velence, a tervezői fantázia egy gyaloghidat is szült a nyolchektáros fejlesztési területre - amit a látványstrand támogatói azonnal Sóhajok hídjának kezdtek becézni.

Az Ifi Szálló marad

Egy színtisztán kereskedelmi célú létesítményről van tehát szó, amely azonban nem magántőkéből, hanem a Gyurcsány-kabinet által Velencére "térített" másfél milliárd forintnyi uniós pénzből és a helyhatóság 600 millió forintos saját részéből valósulhat meg.

Az önkormányzat június végére már a kivitelezői tender győztesét is megtalálta (egy zalaegerszegi cég képében), ami azt jelenti: a polgármesteri vezetés nem tart attól, hogy az új kormány esetleg megvonja az európai forrásokat a "luxushomokozótól". A magabiztosság indokoltnak tűnhet, hiszen az állam anno szerződésben vállalta a pénzutalást. A választásokon győztes Fidesz nemzeti fejlesztési minisztere, Fellegi Tamás ugyanakkor több fórumon is leszögezte: a kiemeltté nyilvánított projektek közül a presztízsberuházásokat igyekeznek majd megállítani, és az így összespórolt milliárdokat a kis- és középvállalkozásokhoz csoportosítanák át.

Balra a már lefújt kaszinóberuházás sukorói területe, jobba a mos futó velencei "kapuprojekt" zónája

A tárca egyelőre nem beszél konkrét lefújandó projektekről, de tény, hogy a "kapu" hamisítatlan presztízsfejlesztés. Az EU-pénz ugyanis nem alapinfrastruktúra-kiépítésre (például közútra, vasútra) vagy lepusztult területek rehabilitációjára megy el, hanem egy működő pázsitos strand "újragondolására". A Velencei-tó tényleges kapuját rondító Ifi Szálló kicsinosítása ráadásul nem része a beruházásnak, legfeljebb annyiban, hogy a szocreál épületet is trendi sétányon lehetne körbekorzózni. Arról persze, hogy az előző kormány hajlandó volt ilyesfajta turisztikai attrakciók mellé uniós forrást rendelni, nem a helyhatóság tehet - ám miután a projektgazda mégiscsak a velencei önkormányzat, érthető, hogy az ellenzők a polgármestert és támogatóit találják meg a petícióikkal.

Rossz ómen lehet a kisvárost vezető Oláhné Surányi Ágnes számára, hogy a tiltakozási hullámot - mások mellett - az az Angelika Egyesület szervezi, amelynek "referenciái" között a sukorói óriáskaszinó-ötlet lenullázása is szerepel. A civil csoportosulás elnöke, Szigeth Gábor úgy látja: "Az a különbség a természetvédők és a King's City vagy a Velencei-tó kapuja hívei között, hogy mi a tavat tartjuk turisztikai attrakciónak, nem pedig azt, amit vasbetonból vagy homokból köré lehet építeni."


Bár a kormány már 2008 júniusában döntött a projekt kiemeltté nyilvánításáról, az Angelika és a helyi, jobboldaliként emlegetett ellenzéki képviselők csak alig két hete kongatták meg a vészharangot. "Mivel már idén nyárra át kellett volna adni az új partot, de eddig nem volt jele a tüsténkedésnek, úgy éreztük, nélkülünk is elsikkad a beruházás" - magyarázza a kései ébredés okát Szigeth. Hozzáteszi: a testületi többség júniusban sietve határozott a kivitelezőről, ahelyett, hogy tisztességgel megvárta volna az önkormányzati választások eredményét.

Politikai szálak

A polgármester ugyanakkor azt mondja lapunknak: mivel a képviselő-testület eddig 36 alkalommal tárgyalt a Velencei-tó kapujáról, akit egy kicsit is érdekelt, tudhatta, hogy azért halasztódik a projekt - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jóváhagyásával -, mert a kivitelezési munkákra kiírt tender korábban kétszer eredménytelennek bizonyult. "Ezért, és nem másért csúsztunk bele az önkormányzati kampányidőszakba; én sajnálom a legjobban, hogy az ellenzők politikai eszközként használják az új turistaparadicsom és városközpont, valamint a munkahelyteremtés ügyét" - replikáz Oláhné Surányi Ágnes. Különösnek tartja, hogy a sajtóban mindez bal- és jobboldaliak vitájaként csapódik le, miközben "1994 óta mindig függetlenként nyertem meg a polgármester-választást".

Szigeth Gábor úgy véli: nem a vasbeton, hanem maga a tó az attrakció

Oláhné szocialistává bélyegzése azért nem minden alap nélküli, hiszen velencei tanácselnökként - az 1980-as évek közepétől - még az MSZMP-vel volt egy az útja. És az sem tűnik mellékesnek, hogy a mostani lídókialakítás közvetett haszonélvezője az a Rábaközi István, aki 1990-ben az MSZP listáján indult a parlamenti választásokon, majd a Fejér megyei szocialisták egyik legbefolyásosabb üzleti támasza lett. (Székesfehérváron például a baloldali önkormányzat partnereként részben ő vihette végig a szociálisbérlakás-programot.) De mi köze Velencéhez egy megyei pártembernek?

A homokstrand-pláza-sétány hármas egységre épülő fejlesztés déli végpontja "véletlenül" épp a Rábaközi által működtetett Velence Resort & Spa lenne. Azaz a jelenleg a pusztában álló négycsillagos termálszálló gigantikus "előteret" kap (mint írtuk, uniós forrásból), ami akár meg is sokszorozhatja a vendégforgalmát. Az üzlet és a politika összeboronálásához kétség sem fér, lévén, hogy az eredetileg színesfémdisztribúcióval foglalkozó nagyvállalkozó több érdekeltségénél - így a velencei élményfürdőnél is - alkalmazza a Fejér Megyei Közgyűlés és a területi MSZP egykori elnökét, Szabó Gábort.

A Velencei-tó kapujának északi végpontja ugyancsak egy szálloda, a Hotel Juventus, amelyet szintén nem akárki üzemeltet. Görgicze Zoltán jelenleg a tó körüli rendezvények, fesztiválok ismert szervezője, akit forrásaink az egykor SZDSZ-es parlamenti alelnök, Világosi Gábor köreihez sorolnak. Ez persze nem bűn - az viszont felettébb szokatlan, hogy Velence önkormányzata már a kivitelezői tender előtt neki privatizálta ki (húsz évre) a Beach City működtetési jogát.

Értetlenkedésünkre a polgármester egyértelművé teszi: a Gomi Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft.-t (azaz Görgicze cégét) szintén európai uniós nyílt közbeszerzéssel választották ki. "Azért ilyen korán, mert alapelvünk, hogy a leendő üzemeltetőnek lehetőséget kell adni az építkezés végigkövetésére. Ezzel elkerüljük, hogy a beruházás végeztével a "mi miért nem jó" ügyében folytassunk parttalan vitákat" - mondja Oláhné Surányi Ágnes.

Évente 418 ezren?

"Velence 45 kilométerre van Budapesttől, és ugyanennyi évre a XXI. századtól" - ez már Sirák András háziorvos, megyei szakfelügyelő főorvos véleménye. A helyi jobboldali ellenzék képviselője szerint azzal, hogy Oláhné a vállalhatatlan "kapuprojekt" örve alatt egyszerre akarja behozni az eddig elmaradt fejlesztéseket, beismeri: tanácselnökségének kezdete óta megállt az idő a településen.

A Velencei-tó kapuja-projekt látványterve

Annyi bizonyos, hogy Velencének nincs városközpontja, nincs szupermarketje, és legfeljebb július elejétől augusztus 20-ig tart a szezon - nos, ezeket a problémákat valóban egy füst alatt rendezné a beruházás, de csak papíron. Merthogy hiába avatták várossá 2004-ben az addigi nagyközséget, ez a város ősztől tavaszig továbbra is falu. Aligha van hát szüksége csili-vili városközpontra, kávézóra és szolgáltatóházra - ha a Velencei-tó teljes parti gyűrűjében két-három étterem engedheti meg magának, hogy egész évben nyitva legyen. Ugyancsak vitatható az élelmiszerdiszkont strandra telepítése, hiszen az árufeltöltő kamionok fogadására alkalmatlan a vízközeli úthálózat (a nagyközért inkább az M7-es lejárójánál lenne "otthon"). Azt meg pláne nehéz elképzelni, hogy - holmi fűtött korzók segítségével - hónapokkal megnyújtható volna a velencei nyár.

A Velencei-tó kapuja projekt megvalósíthatósági tanulmánya szerint az új gazdasági tevékenységek utáni iparűzésiadóbevétel-bővülés, a növekvő turisztikai kereslet által generált idegenforgalmi adók, valamint az üzemeltető által fizetendő bérleti díj miatt 2017-től nyereséget termelhet a partfejlesztés. Oláhné Surányi Ágnes ehhez hozzáteszi: 2027-től már évi 115 millió forint tiszta haszna lehet az önkormányzatnak a beruházásból, ha...

És itt a bökkenő: az előzetes számítások alapján évi 418 ezer látogatónak kellene megjelennie a kisvárosban, hogy mindez sikerüljön. Úgy, hogy az utóbbi esztendők rossz szezonjaiban ennél a tó teljes körzete kevesebb vendéget vonzott. A kilencszer nagyobb területűre tervezett King's Citybe elvileg tizenkétszer ennyi látogatót vártak volna évente - a Velencei-tó kapuja tehát csakis a sukorói óriáskaszinóhoz képest tűnik reális elképzelésnek. A valósághoz képest már sokkal kevésbé.



A VELENCEI-TÓ KAPUJA BERUHÁZÁS ALAPADATAI

A fejlesztés tartalma: bevásárló-szolgáltató központ élelmiszer-áruházzal, lídó homokparttal, rendezvénytér szökőkúttal, kikötőrendezés, közművek, nyitott és fedett korzó, a termálszállóhoz kapcsolódó sétány, gyaloghíd

A projekt két végpontja: a Velence Resort & Spa (Rábaközi István), illetve a Hotel Juventus (Görgicze Zoltán)

A strand és a kereskedelmi egységek leendő üzemeltetője: Görgicze Zoltán egyik cége

A kiemelt projektté minősítő kormánydöntés dátuma: 2008. június

Eredetileg tervezett projektzárás: 2010. április

Újabb megvalósítási dátum: 2011 tavasza-nyara

Teljes költségvetés: legalább 2 milliárd forint

Ebből európai uniós támogatás: 1,49 milliárd forint

Projekttervekre, pályázatmenedzselésre már elköltött összeg: körülbelül 200 millió forint az önkormányzati önrész terhére

Az előkészítésre "felbérelt" állami szervezet: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.

A megvalósításban közreműködő magáncég: K+K Bau-Profil Zrt. (Zalaegerszeg)

A potenciális látogatók becsült száma: évente 418 ezer fő

 

 
Megosztom:
0
cikk értékelése
/itthon/velencebol-beach-city-30393/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
29

Kapcsolódó hozzászólások

További hozzászólások

Összesen 22 db -

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
  1. #22
    VendégÜdülő
    2010.07.08. - 19:42
    Érdekes, a "mocskospolitika" és a "velenceipolgar" név alatt e hónapban megjelentek, kísértetiesen azonosak a Velencét (mint települést, mint tavat) tényleg szeretők internetes oldalán, véletlenül pont akkor megjelentekkel! Igaz, ott "nana" névvel írták őket!

    Az említettek miatt javaslom kedves és feltehetően "FÜGGETLEN" "mocskospolitika", "velenceipolgár", illetve kedves "nana", hogy olvasd el azon a fórumon neked írt reagálásokat!

    Vagy csak világfájdalmad világgá kürtölésére van időd? Igaz, táborod egyre csökken, így érthető, de mások álláspontja, véleménye egyáltalán nem érdekel? Te szakmailag mivel vagy különb Szigeth Gábortól? A tőle számon kért képesítések egyikével TE rendelkezel?

    Nekem, mint üdülőnek úgy tűnt a számtalan válaszból, hogy nagyon magadra maradtál, ami nem csoda! Hiszen Te (szerinted) mindenhez értesz, de azt is tudjuk, hogy aki mindenhez ért, az igazából semmihez sem! Te kezdted a politikát behozni, de már Te kéred ki, ha valaki azt a fonalat is kezdi kibogozni, illetve pont avval visszaütni!

    A "nana" neved is találó volt! Úgy látom nem tetszett a szójátékunk, így nevet változtattál. A "mocskospolitika" sem jobb, hisz ez is visszaüt! Bár igaz, hogy "velenceipolgar"-ként kezdted, de bizonyára hamar rájöttél, hogy a Te igazi eszméid távol vannak attól, továbbá pont a település igazi polgáraival állsz szemben!
     
  2. #21
    mocskospolitika
    2010.07.07. - 16:24
    Az egyik legjelentősebb fejlesztés a Velencei-tó kapuja!

    Balsay István úr, mint a Velencei-tó – Vértes Baráti Szövetség elnöke, fél éve még a Velencei-tó egyik legjelentősebb fejlesztésének nevezte a Velencei-tó kapuját.
    Ezt a közleményt adta ki egy sukorói beruházással kapcsolatban. A közlemény legelső bekezdése:

    „Elképesztőnek és elszomorítónak tartjuk egyszerre, hogy a tervezett beruházással azt a Velencei-tavat akarják külföldi és magyar befektetők tönkretenni, melynek védelmére, megóvására épp a Magyar Állam a rendszerváltozásig 45 milliárd forintot fordított! Ez újra „élesztette„ a tavat. Azóta közel 20 milliárd forint uniós és hazai fejlesztés történt a szennyvízhálózat bővítése és a tisztító rekonstrukciója. A déli, délkeleti parton /sajnos megengedhetetlenül közel a parthoz/ thermálfűrdő, Velencei- tó kapuja és az elővárosi vasúti közlekedés vágány és állomás fejlesztései a legjelentősebbek.”

    A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a törvények által előírt módon a Velencei-tó kapuja fejlesztés a parti harminc méteres sávon épülettel nem tervez, tehát a jogszabályok alapján közelíti meg a partot.

    Több országos médiában is megjelent a közlemény!
    Olyan nagy volt az egyetértés, hogy a közlemény az Angelika Egyesület honlapján is közzétételre került.

    Fél év alatt sok minden történhetett, a politika már csak ilyen…
     
  3. #20
    mocskospolitika
    2010.07.07. - 16:23
    Hol volt Balsay úr és Szigeth úr?
    Bízunk a Velencei-tó kapuja fejlesztésben!

    Sajnálattal értesültünk arról, hogy Gárdony Városa a fennálló körülmények miatt elállt a Napsugár Part fejlesztéstől. Meggyőződésünk, hogy kiváló koncepciót állítottak össze, mely nagymértékben emelte volna a Velencei – tó vonzerejét, ismertségét, segítette volna idegenforgalmát.
    Nagy örömmel fogadtuk viszont az arról szóló híreket, hogy a város a későbbiekben folytatni kívánja a fejlesztést, arról nem mondott le.
    Kifejezzük abbéli reményünket, hogy a Napsugár Part fejlesztés minél hamarabb meg fog valósulni, és nincs kétségünk afelől, hogy a csatolt „A Napsugár Part fejlesztése – rövid összefoglaló” dokumentum Összegzésében foglaltak – új arculat, megnőtt bevételek, a város fejlődése – meg fognak valósulni a projekt által.

    Nem mehetünk el szó nélkül viszont a következők mellett:
    Egyes politikusok és hozzájuk köthető „civil szervezetek” nem egyenlő mércével mérnek nyilvánvalóan hasonló fejlesztéseket. Teljesen érthető módon – mivel kiváló elképzelésről van szó – Balsay István alelnök Úr, és Szigeth Gábor Úr nem „támadta” ezt a fejlesztést, nem szaladt a médiához, hogy elmarasztalja az elképzeléseket.

    Csak egyetlen példát kiragadva, ami a Napsugár Part fejlesztésben elfogadott a fent említett uraktól: „A Napsugár strand középső részén - a partfal elbontása után - kb. 60-80 m széles sávban homokos, fokozatosan mélyülő vizű partszakasz alakul ki. A széles, homokos parton nyugágyakon, napernyők alatt pihenhetnek majd a vendégeink.”
    Mindez Velencén már műtengerpartnak és egyebeknek van titulálva.

    Egyértelműen ki kívánjuk nyilvánítani, hogy a velencei fejlesztésekkel nem kívánunk politikai áldozati bárányok, hatalmi játszmák játékszerei, választási kampányok csúsztatott elemei lenni.
    Mi Velence érdekei mellett és a fejlődés mellett vagyunk elkötelezve!

    Balsay István Úrnak és Szigeth Gábor Úrnak tisztelettel a figyelmébe ajánljuk a fentieket, valamint az alábbi dokumentumot, különösen annak aláhúzott részeit, és kérjük, szembesítsék ezeket korábbi megnyilvánulásaikkal.

    Velence Fejlődéséért Aggódó Polgárok

    forrás: gardony.hu
    A Napsugár Part fejlesztése - rövid összefoglaló

    Beküldve : 2008.06.26.
    I. HELYZETELEMZÉS

    A Velencei-tó déli partján az 1960-as években - állami pénzekből - a Velencei-tavi Intéző Bizottság irányításával felépültek a partvédőművek, a mólók és a kikötők.
    A strandépületek, a szállodák, az utak, a parkok és az egyéb szolgáltatásoknak helyet adó létesítmények felépítésével alakultak ki a Velencei-tó leglátogatottabb idegenforgalmi központjai Agárdon és Gárdonyban.
    A belföldi és jobbára a volt szocialista országokból érkező turisták a nyári időszakban tömegesen keresték fel az akkori nagyközség tóparti szakaszait.
    Az akkori jelentős, majd a rendszerváltozás után megcsappanó bevételekből sajnos a karbantartásra sem fordítottak gondot, új épület pedig szinte egy sem épült a tóparton. Így aztán a 40 éves, szocialista realista stílus egyeduralkodóan, kissé megkopva, eredeti formájában uralja a déli partot. (1. sz. ábra: A tópart mai látképe)
    A mai elvárásoknak a tópart kínálata nem felel meg, s ezt az egyre csökkenő bevételek is jelzik. A rendszerváltozás óta minden gárdonyi képviselő-testület foglalkozott a tópart egyre súlyosbodó problémáival, de soha nem készült átfogó program a „rozsdaövezet” átépítésére.
    Az Európai Uniós pályázati lehetőségeket megragadva, egy átfogó fejlesztési koncepciót dolgoztunk ki a tópart turizmusának fejlesztésére.
    A program első része az Agárdi Hajókikötőtől keletre eső – kb. 2,5 km – partszakasz újjávarázsolása lesz. (2. sz. ábra: Beépítési javaslat az Agárdi Hajókikötőtől a Meder utca vonaláig.)
    Nem csak épületekről, sétányokról van szó. Nyitnunk kell a tópart felé.
    A legelő jellegű szabad partszakaszokra éttermeket, szállodákat, panziókat és egyéb szolgáltatásokat kell építeni. Így lesz majd vendégünk minden évszakban.
    Ezért indultunk a KDOP-2007-2.1.1/B „Turisztikai vonzerők komplex fejlesztése” című pályázaton a Napsugár-part című projektünkkel. A képviselő-testület elszántságát azzal is kimutatta, hogy vállalta a 750 milliós önrész előteremtését. A teljes program költségvetése kb. 1,3 milliárd forint.



    II.
    A NAPSUGÁR-PROJEKT LEÍRÁSA


    1. Az Agárdi hajókikötő és közvetlen környéke (3. sz. ábra: Az Agárdi Hajókikötő környezetének átalakítása)
    A mólót igényes térkővel burkoltatjuk. Hosszanti tengelyében a Velencei-tavat és a Velencei-hegységet bemutató, tudományos igényű tanösvényt alakítunk ki.
    Az esztétikus táblákon a térség geológiai kialakulásától kezdve a táj történelmének bemutatásán át az állat- és növényvilágával is megismerkedhetnek az érdeklődök.
    A móló középső részén víz fölé nyúló pihenőhely, a móló végén a Velencei-hegység domborzatát ábrázoló és ismertető terepasztal épül.
    A móló és a Touring szálló előtti tér új, érdekes, izgalmas térburkolatot és esztétikus utcabútorokat kap. A tér középső részén mozgalmas vízijáték épül. A tájba illő növényzet kiemeli majd a park szépségét. A teret nyugatról határoló szolgáltatóház új arculatot kap.
    A parkot térköves sétány köti majd össze a Napsugár strand környezetével.

    2. A Napsugár strand és környéke (4. sz. ábra: A Napsugár strand bejárati épületének a homlokzata)
    A strand vasút felőli oldala az útig autómentes és látványos parkká alakul. Szép térformáló elemekkel, szökőkutakkal és ide illő bútorzattal központi tér alakul ki.
    A mostani dodgem helyén kétszintes, a parton később több helyen ismétlődő stílusú főépület lesz. Az épület a pénztárakon kívül öltözőt és számos más – bérelhető – szolgáltatást nyújt.
    A Napsugár strand középső részén - a partfal elbontása után - kb. 60-80 m széles sávban homokos, fokozatosan mélyülő vizű partszakasz alakul ki.
    A széles, homokos parton nyugágyakon, napernyők alatt pihenhetnek majd a vendégeink.
    A Napsugár strand új főbejárata mellett melegített vizű vellnessmedence épül, mely főleg az elő- és utószezonban, de rossz idő esetén a főszezonban is élményekben gazdag szolgáltatást nyújt majd. A strandon lévő, leromlott állapotú kabinokat lebontatjuk.

    3. A csónakkikötő és környéke
    A kikötő a 5. sz. ábra „A” részén látható módon új formát kap.
    Az iszapcsapdává alakult végét feltöltjük. A kikötő torkolati szakaszát Y alakban kinyittatjuk. A kialakuló két kis szigetet fahidak kötik össze egymással és a parttal, az egyiken kilátó, a másikon vendéglátó egység épül. Az öböl vasút felőli részén vízi szökőkút készül, mely kb. 20 méter magasra dobja fel a vizet. (6. sz. ábra: Víziszökőkút) A nappali és az esti látványosságon kívül az öböl vizét frissítő hatása sem mellékes. Az új kikötő szélesebb ágában igényes vízi színpad épül.
    A kikötő és a strand közötti terület is új megjelenést kap.

    4. Nyári kulturális és ifjúsági központ (5. sz. ábra „B” rész)
    A víziszínpad Tini strand felőli oldalán a Velencei-tó környéki népi építészet jellegzetes jegyeit hordozó nádtetős ökoház épül. A ház terasszal – nézőtérrel - fordul a víziszínpad felé. A földszinten étterem, nyári Tourinform-iroda, sportszerkölcsönző, és a tetőtérben pedig Internet-kávézó és kiállítóterem épül. A tókörnyék közkedvelt központja lesz ez a ház.
    A vízszínpad programját a létesítmény üzemeltetője szervezi és finanszírozza.
    Az elkészült központot bérbe adjuk, és éves rendszeres bevétele lesz az önkormányzatnak.
    (7. sz. ábra: A nyári kulturális központ és a szállodasor látványterve)

    5. A központi sétány (5. sz. ábra „C” rész)
    Az új csónakkikötőtől esztétikus sétány épül, mely kettészeli a nagy füves területet. A sétány burkolata térkő lesz. A tájba illő növényzet által keretezett közlekedési útvonal a gyalogosok és kerékpárosok igényeit is kielégíti majd. Elegáns utcabútorokkal és térvilágítással csinosítjuk a területet.

    6. A játszóterek (5. sz. ábra „D” és „E” rész)
    A sétány és a csónakkikötő közötti, háromszög alakú területen egy szárazföldi kalandpark és egy vizes játszótér épül. A vizes játszótér igazi unikum lesz az országban, hisz Magyarországon ilyen még nem épült.
    A tóból szivattyúval kiemelt vizet egy mesterséges dombra pumpáljuk fel. A víz onnan kőből kiépített csatornákon folyik szét. A domború felszínről lefolyó víz a meleg köveken tovább melegszik, és kiváló játszótéri lehetőséget kínál a kisgyermekek számára.
    A vízfolyások eltérő szinten fekvő kisebb medencékbe, hempergőkbe ömlenek. Csúszdák és különféle ötletes vízijátékok teszik felejthetetlenné az itt töltött órákat. A csobogók vize aztán a tóparti ülepítőbe kerül, s innen a megtisztult víz visszajut a tóba. Mindkét játszótér fizetős lesz. Az önkormányzatnak jelentős bevételt hoz bérbeadásuk vagy üzemeltetésük.

    7. Vendéglátó egységek a sétány parti szakaszán (5. sz. ábra „F” és „G” rész)
    A tópartra futó főbb utcák és a tóparti sétány kereszteződésében kereskedelmi egységek épülnek. A tóra nyíló teraszokról csodálatos kilátás nyílik a Nagy-tisztásra és a Velencei-hegységre. Az épületek a Napsugár strand új, központi épületével azonos stílusban készülnek. A három egység üzemeltetésére már bérlőink vannak.

    8. Szállodák, panziók és éttermek a sétány déli oldalán (5. sz. ábra „H”, „I” és „J” rész)
    Részben a mai nagy parkoló területén több nagy értékű – felértékelődött – ingatlan sorakozik, melyek értékesítése jelentős bevételt hoz önkormányzatunknak. Az ott felépített szállodák és egyéb szálláshelyek rendszeres bevételei pedig biztos anyagi alapot adnak városunknak.

    III. Összegzés

    A Napsugár-projekt remélhető sikere esetén – pályázati támogatás – a bruttó 1,3 milliárdos költségből várhatóan 550 millió forint uniós támogatást nyernénk el. A fennmaradó 750 millió forintot kellene nekünk finanszíroznunk. Ez az összeg rendelkezésünkre áll.
    Az új arculat, a Napsugár strand megnőtt bevételei, a bérbe adott épületek bérleti díja és a felértékelődött területek értékesítési ára új pályára állítják városunk fejlődését.
    Talán lesz egy hely, ahová vendégeinket büszkén levihetjük!
     
  4. #19
    mocskospolitika
    2010.07.07. - 16:22
    Ezek a tények:
    Velencei-tó kapuja terület
    A tópart továbbra is mindenkié, bárki által szabadon látogatható lesz, hiszen ez egy nyitott idegenforgalmi attrakció, ugyanakkor szabad strand, közösségi tér, szolgáltató ház, városközpont.

    Munkahelyek
    Közvetlenül 12, közvetve, a szolgáltatók által 90 új munkahely jön létre.

    Park
    Több mint 17.000 ezer m2-t érint a parkosítás, zöldfelületek bővítése, területrendezés. Külön kertterv készült: 238 új lombhullató fa; 105 lombhullató, nyírható sövény, cserje; 178 örökzöld nyírható sövény, cserje; 464 lombhullató díszcserje; 955 örökzöld díszcserje.

    Strand
    Régen homokos volt a parti rész, akkor ez nem volt probléma. A terület leginkább ott van igénybe véve, ahol a vendégek a vízbe járnak és napoznak, tehát közvetlenül a parton. A füves partszakasz csak akkor lehet megfelelő, ha a nyári melegben is folyamatosan kezelve van. Napi rendszerességgel kell nyírni, naponta többször locsolni. Ez munkaerővel, gépekkel, üzemanyaggal, közüzemi fogyasztással, pótlási és egyéb kezelési kiadásokkal kalkulálva rendkívül költséges. A homokos part nagyságrendekkel olcsóbb kezelési költségekkel jár, ugyanakkor keresett, népszerű termék a strandra járók körében. Karbantartása, tisztántartása a főszezon extrém igénybevétele esetén is biztosítható, az időjárás változékonyságának jobban megfelel, a homok öntisztító hatása szintén előnyös a fenntartás során. A tervezés során áramlástechnikai szakvélemény készült.

    Szolgáltatóház
    A fejlesztési terv mozgatórugója, hiszen a szolgáltatóház bevételei biztosítják a szóban forgó teljes tóparti terület és a fejlesztés üzemeltetéséhez és kezeléséhez szükséges forrásokat, a fenntarthatóságot. Az építés során a hasznos alapterület 5450 m2 lesz, ezzel szemben a bérbe adható üzlet területe 2700 m2. Ez semmilyen szempontból nem nevezhető plázának, nem középfolyosós építmény, ez szolgáltatóház. Az Európai Uniós pályázati felhívás előnyben részesítette azokat a pályázatokat, melyek a maga által generált bevételei folytán biztosítják fenntarthatóságukat.

    Zöldenergia
    Az épületnél hőszivattyús hűtő-fűtő rendszer lesz alkalmazva, mely zöldenergia beruházás jóval gazdaságosabb a hagyományos megoldásoknál.

    Táj idegen
    Velence egy üdülőváros, ez a parti rész idegenforgalmi terület, ahol egy idegenforgalmi beruházás nehezen hathat táj idegennek.
    Az épület és a fejlesztés megfelel a terület jellegének, összhangban van a törvényekkel, alkalmas az idegenforgalom, szabad strand, közösségi tér elképzelések összegyúrására.
    A megfelelő megjelenés érdekében készült többek között környezetvédelmi tervanyag, kertterv, áramlástechnikai szakvélemény, szakhatósági egyeztetések, geodéziai és geológiai vizsgálatok, talajmechanikai szakvélemény, statikai szakvélemény, épületgépészeti tervek…

    Kilátás
    A panorámát a szintmagasságok miatt (például nézhetjük az állomás felől, vagy a Tópart utca mögötti házsorról) semmivel nem takarja jobban az épület, mint a mostani fák koronája. A számított építmény magasság 5.09 m lesz, mely alatta van a megengedett 5,5 m-nek. Egy ponton, a központi épületrész maximális magassága 11,55 m lesz, mely a meglévő fák lombkoronájának magasságától jóval elmarad
     
  5. #18
    mocskospolitika
    2010.07.07. - 16:21
    Aláírást gyűjtenek a velenceiek:
    Támogató nyilatkozat a Velencei-tó kapuja beruházással kapcsolatban

    Tisztelt Képviselő testület!


    Mint helyi lokálpatrióták és városunk fejlődését szem előtt tartó lakosok természetesen az elmúlt években értesültünk a Velencei-tó kapuja fejlesztésről, és értetlenül állunk az elmúlt hetek eseményei és az ellenző szándék előtt.

    Véleményünk szerint a beruházás több olyan problémát orvosolna, melyek jelenleg megoldásra, fejlesztésre szorulnak:

     a tóparti település fő fejlesztési irányát (idegenforgalom) nagymértékben támogatja (vonzerő növekedés, szezon határainak kitolása, látogatások és visszatérések gyakorisága, stb.),
     bevételt termel a városnak és a helyi közösségnek (iparűzési adó, idegenforgalmi költések, stb.),
     munkahelyeket teremt (közvetve és közvetlenül),
     a jelenleg fennálló problémákat megoldja (kulturált strand kialakítása, partfal rendezése, kommunális helységek állapotának javítása, közművek hiányának pótlása, stb.),
     a lakosság életminőségét javítja (új szolgáltatások indítása, már meglévő szolgáltatások elérhetőségének, minőségének javítása, zöldfelületek bővítése, stb.),
     a közösségi igényeket infrastrukturálisan kielégíti (közösségi terek, programok, művészetek, stb.),
     és a XXI. századi város követelményeket megvalósítja (szolgáltatóház, városközpont),
     mindezt a fenntarthatósággal tervezve.

    Azokat a kezdeményezéseket, melyek városunk lakóinak szükségleteit teljesíti, növeli a jó megítélését és segíti idegenforgalmát most, és a jövőben is támogatni fogunk.

    Egyúttal hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy a politikai csaták útvesztőjében, mint civilek nem kívánunk részt venni, és reméljük, hogy a politika nem ennek a fejlesztésnek a meghiúsításában látja a helyi hatalomhoz vezető utat. Ki kívánjuk emelni továbbá, hogy nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy vannak helyi emberek, és távolról jött „civil szervezetek” – legyenek tízen, harmincan, …százan – akik magabiztosan, az egész helyi lakosság nevében a valóságot nem fedő kijelentéseket tesznek a beruházás támogatottságával kapcsolatban, kisajátítják maguknak a jogot, hogy mindenki nevében nyilatkozzanak.
     
  6. #17
    barika56
    2010.07.06. - 13:42
    IGEN!IGEN!IGEN! Ugye ismerös? Igen ezt is megcsinálták és a velencei polgár néven irt hozzászolonak üzenem , Nem lát a szemétől ? Hát az orruk elött történek a dolgok és úgyérzem átmosták az agyukat . Görgicze nem hiába sétálgatott anno a régi öreg strandtól ,a saját kis birodalmáig Paál Béla Turisztikai Állam Titkár úr és senkiházi ,korrupt ,pénznyelő Szabo Gábor társaságában édes hármasban /testörök háttérben/ az általuk megálmodott Beach nyomvonalán végig.Már akkor lezsíroztak dolgokat , de pénznyelő, korrupt Szabó Gábor nem gondolta ,hogy neki vége lehet.Legalább elgondolkodni kellene, hogy miért pont ott dolgozik ahol most?! Miért nem ment egy jó állásba valahol az országban vagy budapesten!? Hát azért mert vár, mert megmondták neki a haverok a frankot mint ahogy Görgiczének is megigérték ,hogy csak Ő lehet a velencei tó legjobb idegenforgalmi szakembere nem is rughatott és nem is rughat labdába senki mellette. Talán, most, hogy vége az Szdsz-nek kissebb lett az orcája de nincs para amig a háttérből bármit tudnak az érdekében tenni.Nem támadni kell Szigeth Gábort ,hanem támogatni!!!
     
  7. #16
    Babatündér
    2010.07.03. - 14:32
    Undorodom az ilyen pénzhajhász természetromboló, környezet károsító, zaj- és környezetszennyező giccsparádéktól. A Velencei-tó egy természeti érték, ahová pihenni vágyva járnak az emberek a pesti mocsokból és zajból. Ha most ott is mocsok és zaj lesz, akkor minek mennének oda? És honnan vesznek 418 ezer emberre ivóvizet, hová vezetik el a szennyvizüket? A tóból a tóba? És a kiszórt homokból hány millió tonnát fog a szél befújni, az eső bemosni a tóba? És mi lesz a védett élővilággal? Megint csak a pénz, a pénz a pénz. Lopás, simli, kasza.
     
  8. #15
    velenceipolgar
    2010.07.02. - 14:24
    Mi Velencei-tó kapuját akarunk, mert az jó lesz a városunknak!
    Tisztelt Szigeth Gábor!
    Érdeklődéssel figyeljük tevékenységét, és nem tudjuk megítélni, hogy a hőn áhított 15 perc
    hírnévre vágyik, politikai megbízásból szólal fel, vagy polgármester szeretne lenni Sukorón,
    Velencén, netán mindkét településen.
    Az a sok – elnézést a kifejezésért, nem áll szándékunkban megbántani – butaság, amit összehord
    a Velencei – tó kapuja beruházással kapcsolatban mosolyt csalt az arcunkra. Egy darabig. Most
    már szánalmasnak véljük, amit csinál.
    Az állításai minden egyes félmondatnál sántítanak, noha Ön idegenforgalmi, városfejlesztési,
    környezetvédelmi, közgazdasági, építész szakember egyben – mindazért, mert szerepel egy
    civil szervezetben – érdemes lenne tudni, mire alapozza állításait, azon kívül, hogy feszültséget
    szeretne kelteni, és ezért szeret hangzatos szóösszetételeket használni.
    Kedves Gábor testvér, szeretnénk néhány örökbecsű gyöngyszemével szembesíteni:
    “a Velencei-tó legszebb, parkosított szabad strandja”
    Hol van ez? Mert akkor mi is ott fogjuk szabadidőnket eltölteni. Netán arra a területre
    gondol, ahol a Velencei-tó kapuja fejlesztés reményeink szerint hamarosan megvalósul?
    Parkosított gyönyörű strand a szó szoros értelmében akkor lesz ott, ha a Velencei-tó kapuja
    megvalósul. A terület jelenlegi állapotában – kiégett sárga fű, lekattant, igénytelen illemhelységek,
    állatokkal együtt pancsoló emberek… – eléggé távol áll attól a képtől, amit Ön sulykol.
    “a tervezett létesítmény a minőségi turizmus megteremtésének álcázott brutális beavatkozás a
    Velencei-tó sajátos, egyedi arculatába”
    Nem jól látja. Az „álcázott” szót az Ön szervezetére használnám, mégpedig a következő
    összetételben: zöldpártnak álcázott politikai egyesülés, amit Ön a kampánya érdekében használ
    fel.
    A strand jelenlegi állapotában semmilyen bevételt nem hoz a városnak. Emberek tódulnak be a
    vízbe, mikor kijönnek, megeszik, megisszák azt, amit a szatyrukban magukkal hoztak, a szemetet
    pedig itt hagyják. Ezzel szemben lenne egy igényes, kulturált környezet, amely olyan vendégkört is
    vonzana, amely látogatói szokásai, életvitele alapján már más igényekkel is előáll, szolgáltatásokat
    vesz igénybe.
    “A tókörnyéki lakosokat senki sem kérdezte meg a beruházás szükségességéről”
    Bizonyos médiákban ez jól hangzik, ám micsoda fordulat, minket megkérdeztek, és mi igent
    mondtunk. Egy ilyen sokoldalú szakember is nyílván észrevette, hogy évek óta folyik az
    egyeztetés és tájékoztatás, melybe a lakosságot is bevonták. Ha odafigyelt volna, és nem két hete,
    megrendelésre esett volna be, Ön is részt vehetett volna a közös tevékenységben.
    „A Velencei-tó kapuja tipikusan pláza jellegű épületkomplexum műtengerparttal.”
    A Velencei-tó kapuja soha sem volt pláza. Ön, aki nagyobb polihisztor, mint da Vinci, ugye tudja,
    mit jelent a pláza szó? (Minimum a középfolyosós megoldás a követelmény, stb.) Na, ez nem az.
    Amikor pár évtizeddel ezelőtt még homok volt ezen a parton, akkor minden rendben volt
    vele. (Keresse csak meg a régi képeket.) Amikor kiépült a partvédmű, akkor helyi forradalom
    tört ki, hogy hová lesz a homokos parti részünk. (Kérdezzen csak meg néhány idősebb helyi
    lakost.) Most, hogy újra lenne homokos part – ami azóta keresett idegenforgalmi szolgáltatás
    – nem kell, mert a megrendelés most ezt írja elő. Ön, aki nyilvánvalóan jó pár dolgot tervezett,
    finanszírozott és üzemeltetett tisztában van, a homok öntisztító hatásával, fenntartási, kezelési,
    pótlási, munkaerő költség arányával, a fűvel szemben. Ugye?
    „Mintegy 20 hektárnyi tóparttól fosztana meg minket.” „A tópart mindenkié, nem vehetik el
    tőlünk!”
    Ilyen összetételben a fentiek a hordószónok uszításának, a tények elferdítésének magasiskolája.
    Ön próbálkozik azzal, hogy megfosszon bárkit is bármitől. A velenceieket egy fejlesztéstől,
    melyre igényt tartunk, mely munkahelyet teremt, elősegíti az idegenforgalmat, kulturált
    környezetet alakít ki a tóparton, bevételeket termel. A tópart továbbra is mindenkié, bárki
    által szabadon látogatható lesz, hiszen ez egy nyitott idegenforgalmi attrakció, ugyanakkor
    szabad strand, közösségi tér, szolgáltató ház, városközpont. Ha egy picit is foglalkozott volna
    fejlesztéssel ezt Ön is tudná. Ha elvállal egy megrendelést, legalább lapozzon bele, hogy miről is
    van szó.
    “Sukoró, Pákozd, Gárdony, Agárd lakói pedig gyönyörködhetnek majd a klimatizált üveg-beton
    förmedvényben”
    Ön hol szerezte építész diplomáját? Akik a Velencei-tó kapuját tervezték, azok a szakemberek
    viszont rendelkeznek ilyen bizonyítvánnyal, néhány dolgot már letettek az asztalra a
    szakmában. Az esztétika persze egyéntől is függ. Ugyanakkor az építész tervezőknek az volt
    a feladata, hogy megtalálják az ideális megjelenést, mely megfelel a tájnak, összhangban van
    a törvényekkel, alkalmas az idegenforgalom, szabad strand, közösségi tér elképzeléseknek. A
    megfelelő megjelenés érdekében készült többek között környezetvédelmi tervanyag, kertterv,
    áramlástechnikai szakvélemény, szakhatósági egyeztetések, geodéziai és geológiai vizsgálatok,
    talajmechanikai szakvélemény, statikai szakvélemény, épületgépészeti tervek… Nyilván Ön azt
    sokkal jobban tudja, mint az építészek, hogy a koncepció és szükséges tervek, lehetőségek alapján
    mit, mekkorát és milyet lehet építeni. Ez minden lesz csak förmedvény nem.
    “A Velencei-tó is a MI HAZÁNK!”
    A hazafias húr megpengetése mindig jó. De hogy jön ez most ide?
    A mi hazánk is! És nem szeretnénk, ha a városunk fejlődését valaki csúsztatásokkal és uszítással
    gátolná!

    Velence Fejlődéséért Aggódó Polgárok
     
  9. #14
    beige
    2010.07.02. - 11:12
    A legszebb az egészben, hogy nagy valószínűséggel a Velence Kapuja c. projektre szánt pénz már nincs is meg. Aki látta, az láthatta, hogy a Velence Spa & Wellnes, aminek 2006 októberére kellett volna elkészűlnie, hosszas csúszás után, az ominózus kormánydöntés után 2008-2009 telére lett villámszerűen felépítve. Addig a vázat csak a szél fújdogálta körül. Természetesen a pórnépnek beígért "beach" ment a levesbe. Most majd jön a magyarázkodás, hogy " világválság"stb. Ennyit az izraeli helyi befektetőkről.
     
  10. #13
    bagoly.2
    2010.07.02. - 08:43
    Szerintem nem az a fontos, hogy ki a kivitelező, beruházó, üzemeltető, hanem az, hogy az egész beruházás értelmetlen.
    - Ki szeret egy bevásárlóközponttal a háta mögött nyaralni?
    - Mért jobb a nehezen tisztán tartható homok a gyepnél, mért jobb a napernyő a fa árnyékánál?
    - A tó vize soha nem fog strandolásra százezreket vonzani, mert az ezzel kapcsolatos igények már évek óta megváltoztak.
    - A Balaton a beépítésekkel, elveszítette a vonzerejét, ha a Velencei tavat is körbeépítik, elkezdhetik feltölteni az egészet.
    - Vendégek hiányában kutyákat fognak a homokon sétáltatni és a vízben fürdetni, a macskák meg önállóan végzik a homokba dolgukat.
     
  11. #12
    galtomi
    2010.07.02. - 06:43
    A projektet megszavazó képviselők függnek a polgármestertől, és Görgiczétől:
    -G.né K.Zs lánya már a Görgicze alkalmazottja
    -Bné a nyugdijas klubvezetője is,működése a hivataltól függ,a virágosítási akció kezdetekor cége szállította a virágokat, most ő szerzi be. Lánya iskola igh. a hivatal alkalmazottja.
    Se.. úr felesége az óvodavezető, most pályázott ismét, a hivatal alkalmazottja
    M..úr 2x4000.nm.telket vett a hivataltól potom pénzért, most jó pénzért árulja.
    Cs.úr testvére jogtalanul lakik szolgálati lakásban, senki nem háborgatja.
    G úr felesége évtizedekig igazgatta a hivatal alkalmazottjaként az óvodát,és S úrral háborítatlanul vadászgatnak a polg.m.asszony volt férje által igazgatott vadásztársaságban.
    A leendő őrzők, pedig valószínűleg a polgármester volt férje által alapítandó cégtől kerülnek ki.
     
  12. #11
    johndoe
    2010.07.02. - 06:09

    Előzmény:
    #10 Lenyeglato
    Nem a vonat szagát érzed...?
     
  13. #10
    Lenyeglato
    2010.07.02. - 04:02
    Egészséges orrnak, vonaton elhaladva is elviselhetetlen a víz szaga, akinek ez kell, lelke rajta! Pöcegödör van közelebb is Pesthez!
     
  14. #9
    johndoe
    2010.07.02. - 03:09
    Igen velencén is lopják még az uniós pénzt az mszp,szdsz pozicióba maradt bünözöi......itt konkrétann 2.2milliárdot....!
     
  15. #8
    libamama
    2010.07.01. - 18:11
    Ez év tavaszán, a Hortobágyi Zöld OT-én, állásfoglalás született egy a Balaton-törvényhez hasonló Velence-tavi törvény létrehozásáról. Három szervezet kezdeményezte, akik ugyanebben az időpontban megkeresték a KvVM vezetőit is. A minisztérium válasza az volt, hogy nézzék át a zöldek a jelenlegi megyei területfejlesztési terveket, és a Velence-tavat érintő törvénytelenségeket gyűjtsék ki. Ez világos beszéd volt aminek a végeredményét borítékolni lehetett. Erre a munkára nem, hogy a három, de az összes dunántúli zöldszervezet együtt sem képes belátható időhatáron belül. Amíg a tó környéki települések nem lesznek képesek közösen őrködni, addig mindig lesznek lobbisták, akik az ilyen-olyan pénzek felhasználásával a közös érdekek fölé képesek nőni.
    Ha előveszünk egy, a tóról készült térképet, akkor abból kiderül, hogy minden településnek van egy külön Velencei-tava. A községhatárok mentén benyúlik egy " kerítés" a tó testébe, amiből következik, hogy van gárdonyi Velencei-tó, sukorói Velencei-tó, velencei Velencei-tó stb. Ilyen szerintem a világon nincs egy ilyen kicsi víz esetében. Azt mondják, hogy a Balatonnál milyen jól sikerült az almádi plázs. Kérem ez pont olyan, mint amikor a gyereket kistermetű felnőttként kezelik. A Balaton két ezer millió m3 térfogatú, a Velencei tó pedig negyven millió m3. Két nagyságrendnyi a különbség. Az egyiknek minden évben pengeélen táncol a vízszintje, a másik kevésbé sérülékeny. Az egyik partján nincsenek vécék mert lángossütőt csináltak belőlük, a másiknál is csak az utóbbi időben javult annyira a vízminősége, hogy röstelkedés nélkül lehet hívni a turistákat. Meggyőződésem, hogy csak nemzeti összefogással lehet társadalmi kontrollt
    gyakorolni a tó fölött, a tó érdekében.
     
  16. #7
    kerrju
    2010.07.01. - 17:05
    először rendet kellene tenni a fejekben, nem a milliárdokat kellene zsebre tenni, biztos ingatlan panama valaki szemet vetett rá és ilyenkor minden ajtó kinyílik persze temérdek pénzért . mikor lessz már rend ebben az Országban valakinek valakiknek ÉRDEKE fűződik hogy ez a beruházás megvalósuljon persze fekete munkásokkal adót nem fizetőkkel stb ez van ma ez az érdek
     
  17. #6
    castrum
    2010.07.01. - 16:04
    Először talán vendégeket kellene idecsalogatni, sok programmal, látnivalóval, egész éves szórakozási lehetőségekkel, utána kéne csak nekiállni talán beruházni. Mert akkor megint lesz egy nagy beton a tóparton, ami üresen fog állni. Amúgy miért nem lehet szabadon hagyni azt a szerencsétlen tópartot? Miért kell állandóan mindent a tó partjára építeni? Az ember már nem is látja jóformán a tavat, ne is beszéljünk a természetkárosító hatásairól.
    Jó lenne végre egy nemzetstratégia, ahol nemzeti értékeink védelmét, és ésszerű hasznosítását írnák elő. Manapság gazdag érdekcsoportok döntenek el mindent, a közösség kihagyása nélkül.
     
  18. #5
    bvalek2
    2010.07.01. - 16:04

    Előzmény:
    #4 kollega
    Kit érdekel mit tesz tönkre...
     
  19. #4
    kollega
    2010.07.01. - 15:26
    Csak jöjjön minél több beruházó.Teremtsenek minél több munkahelyet.Kit érdekel,hogy honnan jön.
     
  20. #3
    csuju
    2010.07.01. - 15:05

    Előzmény:
    #1 gertam
    A nem magyar befektetők tünjenek már el a HAZÁNKBÓL.Ekkora őrültségbe nem vihetik az országot!!!!!!
     
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
További hozzászólások

Összesen 22 db -

hirdetés

HETILAP

hirdetés