Ez volt ugyanis az első eset, hogy a XX. század egyik legembertelenebb rezsimjének, a vörös khmerek diktatúrájának egyik tisztviselőjét felelősségre vonták - igaz, 31 év késéssel, és a büntetés is viszonylag enyhe. A hasonló döntések az egész világon ritkaságszámba mennek, hiszen a kommunista rendszerek működtetőit megbüntetni nem számít divatosnak. Kambodzsában Duch ítélete volt az első - és nem lehet kizárni, hogy az övé lesz az utolsó is.

Az ultrabalos vörös khmerek 1975-79 közötti uralmuk alatt mintegy 1,7 millió embert küldtek a halálba, vagyis országuk lakosságának egynegyedét. Duch a rendszer emblematikus intézményének, az S-21 kódnéven ismert Tuol Sleng kínvallató- és kivégzőközpontnak volt a parancsnoka. Az egykor matematikát tanító, öt nyelven beszélő - a bírósági szakértők szerint teljesen normális - Duch és az egész rendszer hatékonyságára jellemző, hogy a Tuol Slengbe került 14 ezer gyanúsított közül mindössze heten maradtak életben. És az S-21 csak egyike volt a számos hasonló haláltábornak.

1979-ben a - szintén kommunista - vietnamiak inváziója véget vetett Pol Poték rémuralmának, de igazságtételre nem került sor. Sőt, a nyugati nagyhatalmak ekkor a határszéli gerillabázisokra visszaszorított vörös khmereket kezdték támogatni pénzzel és fegyverrel, hiszen azok a szovjet szövetséges Vietnam ellen küzdöttek. A hidegháborús logika szerint tehát a kambodzsai tömeggyilkosok az Egyesült Államok oldalára kerültek - mindeközben a nyugati baloldali értelmiség hagyományos csodálata sem csökkent a vörös khmerek iránt.

Az 1980-as évek végén Vietnam kivonult Kambodzsából, de otthagyta phnompeni bábkormányát, amely ellenőrzése alatt tartotta a fegyveres erőket. Az ENSZ közreműködésével 1993-ban választásokat tartottak ugyan, de hiába nyert egy másik párt, a hatalom az addigi miniszterelnök, Hun Sen kezében maradt. Ő előbb bezsarolta magát a kormányba, majd 1997-ben véres puccsal leszámolt ellenfeleivel, azóta egyedül kormányoz. A számonkérés pedig tovább késlekedett.

Hun Sen miniszterelnök ugyanis - hasonlóan a mai kambodzsai elit nagy részéhez - valaha maga is vörös khmer volt. Idővel átszökött a vietnamiakhoz, s azok hozták vissza Kambodzsába, hogy ottani helytartójuk legyen. Bár most már saját bevallása szerint nem a szomszéd hatalom, hanem Kambodzsa érdekeit képviseli, s nem a kommunizmust, hanem a demokráciát és a piacgazdaságot építi, a politikai erőszak, a hatalommal való visszaélés és a korrupció ma sem áll távol tőle.

Duch azonban csak középszintű végrehajtója volt a terrornak, az igazi áttörést a döntéshozók elítélése jelentené. Ám Hun Sen kerek perec kijelentette, hogy csak a már őrizetbe vett négy személy - köztük Nuon Chea, az 1998-ban meghalt Pol Pot egykori helyettese - ellen folytatható le az eljárás, újabb gyanúsítottak nem kerülhetnek a vádlottak padjára. További perek esetén ugyanis könnyen kellemetlen információk kerülhetnének napvilágra Hun Sen és klikkje múltjáról is.

Így a dolgok jelenlegi állása szerint 1,7 millió ember haláláért mindössze öt ember lesz felelősségre vonva - ám még ez sem biztos, hiszen a vádlottak idősek, így némi időhúzással könnyen elérhető, hogy súlyos titkaikat magukkal vigyék a sírba. A kambodzsai kormánynak jelentős nemzetközi nyomással sem kell számolnia az ügyben: Hun Sen autokratikus és korrupt vezető ugyan, de privatizációs kérdésekben remekül megérteti magát a külföldi befektetőkkel. A valódi hatalommal rendelkező nemzetközi szereplőknek pedig egy-egy olaj- vagy fakitermelési koncesszió megszerzése jóval fontosabb, mint a múlttal való szembenézés.