Kapcsolódó hozzászólások

1. #105

   rekta12

   2012.01.25. - 18:34

   JÓL átmosta az agyukat
   Fidesz az embereknek!!!!!
   
   Diploma léért persze de szart se fog érni az itthoni egyetem mert nem ér semmit.Sok üresfejű tanár dékán!!!
   
   Az embereket munkára kell nevelni nem a 80százalékos felesleges diplomára ami kukában landol mert .
   
   Mindig is a karizmatikus emberek vitték előre az világot nem a diplomások!!!!!
   Persze mo-ra nem jellemző ez.Nincs karizmatikus vezető csak rakás diplomás parlamenti képviselő akik még soha nem dolgoztak mert iskolapadból jöttek ki.Sok diplomás miatt tart az ország itt.!!!
   
   A szerencsétlen iskolábol kikertült diplomás meg itthon elmehet100ezerért de angliába 500ért.Hát nem tudom de ez elég erős ösztönzés.Ki maradna itthon éhenhalni.
   
   
   A DEMAGÓG DUMA HOGY AZ ÁLLAM KÉPZI AZ EMBEREKET ÉS ELMENNEK.
   MÁS ORSZÁGBA IS AZ ÁLLAM KÉPZI ÉS NEM MENNEK EL.MIÉRT??
   
   Ennek az országnak annyi nincs jövője így az biztos most előre20 évre determinálják az embereket
   
   leendő nyugdíjasokat diákokat szülőket stb=ÉHEN HALÁS ELŐRE PROGRAMOZVA ITTHON AKINEK VAN ESZE LÉP
   
   Nem is beszélve eu-még több megszorítást készít elő.De sajnos így embereknek éhenhalás lesz a gazdagoknak meg jólét.
   
   

    

2. #104

   kankangyal

   2012.01.25. - 12:28

   Ilyenkor jut eszembe az a hisztéria, amit a tandíj ellen művelt a fidesznyik banda, nomeg a 300 ft-os vizitdíj miatt. Hol vagyunk már ezektől.
   
   Esélye nem lesz tehetséges, de szegény gyerekeknek az egyetemre.
   
   Ne nyafogjunk, hogy dehogy nem. Nem lesz, és kész. Mocskos banda ez a javából. Alig várom, hogy lehessen szavazni!!!! Hát, nem mellettük, az biztos.

    

3. #103

   vadmadár

   2012.01.23. - 23:20

   
   Előzmény:
   #100 regnis

   "Ez oly annyira téves, hogy nem tudok vele mit kezdeni, mert minden eleme cáfolatra, magyarázatra szorulna."
   
   Ezzel meg én nem tudok mit kezdeni.
   
   Nem tudom mi nem a valóságnak megfelelő, az általam fellelt infók szerint most csak a megyei kezelésű intézmények kerültek át állami tulajdonba. Ha nem így van, ok elfogadom, de jó lenne róla valami kézzelfogható info.
   
   "Ha nincs pénzem, akkor rangsorolom a problémákat, nem egyszerre kezdek mind átalakításába"
   Valóban, ha egyetlen személynek, egyetlen feladatköre és egyetlen költségkerete van, akkor ez igaz.
   Most azonban egy ország életéről van szó, ahol van bevétel ami az oktatásra megy, de van amit csak a közlekedésre, csak a művészetekre, vagy csak az állatvédelemre szántak. Minden területnek megvan a maga felelőse is. Az arányokat persze lehet változtatni, de ne kezdjünk el megint lélegeztető gépekben összemérni mindent. Ez is fontos és a másik terület is, hiszen mindenhol emberek érdekei állnak.
   
   A rendrakás mindig először egy nagy rendetlenséggel kezdődik és idő kell mire minden a helyére, a jó helyre kerül. még az is lehet, hogy úgy volt jó ahogy eredetileg volt és vissza kell mindent rakosgatni. Ez is előfordulhat.

    

4. #102

   vadmadár

   2012.01.23. - 23:09

   
   Előzmény:
   #99 regnis

   3. "És a Diákhitel 2. nem ösztöndíj, hanem egy időben csúsztatott tandíj: most kölcsönt kap, majd visszafizeti. "
   
   Igen, az. Ezt meg is mondták, hogy ez a pénz csak a tandíjat - költségtérítést - fedezi, erre is találták ki.
   
   "Ez egyszerűen nem igaz. Pl. a 100 államilag finanszírozott jogász helyre, tippem szerint, kb. 100 jogászcsalád gyermeke fog bekerülni. "
   
   Nagy valószínűséggel ez lenne, ha nem kellene aláírniuk a szerződést is vele egyben. Ahogyan valószínűbb, hogy az én gyerekem valamilyen mérnöki képzésben fog tanulni, hiszen mindkét szülője mérnök. Vagy hogy a zenei szakokra többségében zenész vagy zenetanár gyerekek fognak jelentkezni.
   De ez eddig is így volt.
   
   Hogy csak ezek fognak-e bekerülni? Ha megfelelő a felvételi rendszer, akkor nem. Akkor a legjobbak fognak bejutni és akkor mindegy, hogy a szülő jogász-e vagy sem, mert az állam a legjobbakat fogja képezni.
   Ha be is került, akkor is csak úgy maradhat az ingyenes képzésben, ha tanul. Ha jobban tanul, mint az aki pedig fizet - hiszen átjárás lesz, mindig a legjobbak lesznek az ingyenes képzésen. Ez az elvárás, ez a verseny fogja javítani a szinvonalat.
   
   Nincsen esélyegyenlőség és soha nem is volt. Esélyek vannak és lehetőségek. Az iskolában lehetőség van a tanulásra, de a gyerek vagy tanul vagy nem. Lehetőség van a továbbtanulásra de csak a gyereken és a szülőn műlik, hogy ezzel élnek-e.
   Az általásos iskolát kitűnővel is el lehet végezni, nem kell zseninek lenni hozzá. Tanulni kell. Sokat.
   A jó bizonyítvánnyal lehet középiskolába menni. Szakközépben végeztem, onnan is lehet egyetemre menni, csak tanulni kell. Sokat.
   
   Az esélyegyenlőség nem azt jelenti, hogy mindenki mindent csinálhat. Azt jelenti, hogy van lehetőség amivel élni kell, amiért meg kell dolgozni és ami nem fog mindenkinek sikerülni.
   Az öcsém, akinek mindig mindent előteremtettek,( különóra, különtanár, számítógép, odafigyelő szülőkkel), külföldön tanult fél évet nyelvet mielőtt elkezdte az egyetemet. Mégsem sikerült még az első félévet sem befejeznie, holott többször is elkezdte.
   Unokaöcsém, akinek soha semmije nem volt, munka mellett végezte el nappalin a főiskolát - fizetőset.
   Az esélye mindkettőnek megvolt, az öcsém tanult már első osztálytól, jó eredményei lettek és így kezdhette az ingyenes felsőoktatást - élni már nem tudott vele tovább, a képessége nem volt elegendő.
   Az unokaöcsém soha nem tanult, a legrosszabb jegyekkel bukdácsolt, majd 18 évesen jött rá, hogy tud és akar is tanulni. Mivel akarta, meg is tudta csinálni. Viszont ha az első osztálytól rákényszerült volna a tanulásra, akkor ő juthatott volna be az ingyenes képzésre és nem az öcsém.
   
   A forráskivonás nem hobbiból történik. Nincsen forrás, nincsen pénz. Ami nincs, abból pedig nem lehet költeni.
   
   " A kényszerrel itthon marasztalt diplomásokban nem sok köszönet lesz. "
   Nem kell itthon maradniuk, mehetnek. Én is voltam külföldön, párom is, húgom is. Ahogyan az évfolyamtársaim nagyrésze. Azonban igen kevesen maradtak kint véglegesen.
   
   Nem kötelező itthon maradni, itt dolgozni a képzési idő kétszeresét sem, de akkor nem kötelező elfogadni sem ennek az országnak a pénzét se. Van rá ideje, hogy összegyűjtse amit vissza kell adnia, nem az első fizetéséből, hanem 15-20 év alatt kell félretennie, így is jóval kevesebbre jön ki, mintha abban az országban járt volna egyetemre.
   
   "Nem a kényszerítés a megoldás, hanem a feltételek biztosítása."
   
   Az ország pénzt fordít arra, hogy az országnak - és nem másik országnak - szakemberei legyenek. Akkor ez az ország elvárhatja, hogy ezért a pénzéért valóban neki legyenek szakemberei, nem másnak.
   Az ingyenes állami képzés is csak egy lehetőség. Lehet élni vele, de nem kötelező. Nem kell ingyen tanulni, arra is van lehetőség, hogy akinek nincs most pénze, az később fizesse ki, ez az a bizonyos diákhitel 2.
   Van viszont nagyon sok olyan fiatal, aki szeretne a diplomájával itthon elhelyezkedni. Adjuk meg akkor nekik a lehetőséget és hadd tanuljanak ők ingyen a felsőoktatásban. Hadd fizesse a közösség azoknak a diplomáját, akiknek nem derogál ha a saját hazájában kell maradnia.

    

5. #101

   vadmadár

   2012.01.23. - 22:26

   
   Előzmény:
   #99 regnis

   1, A tankötelezettség 18-ról 16-ra csökken le, nem 10 évre. Mi az amit egy 17, 18 éves fiatallal többet el lehet érni, mint amire lehetőség volt az azelőtti 16 év során?
   Melyik 17 éves renitens, nem tanuló kölyöknél lehet bármilyen eredményt elérni a következő 2 év során, ha nem lehet őket kirúgni az iskolából? Ha tudják, hogy bármit tesznek, bármennyire is nem tanulnak semmit, akkor is iskolások lesznek - még ha csak az általános 4. osztályában is?????
   
   Nem gondolom, hogy ezek a fiatalok hírtelen a munka hőse címért kezdenének hajtani. Azonban ha nincs suli, nincs családi pótlék, nincs segély utána a szülőnek - akkor pénz hiányában muszáj valamit KEKIK IS tenniük.
   
   És igen, ezeket a fiatalokat el kell távolítani az iskolából. Aki sem a társaival, sem a tanáraival nem képes megfelelően viselkedni, zavarja a tanítást és maga nem hajlandó minimális tanulásra, az nem való oda, ahová mások viszont tanulni járnak!
   Nem csak annak a gyereknek van joga, aki visszaél a lehetőségeivel, annak a többségnek is, aki viszont élni szeretne vele és tanulna.
   
   Mi lesz ezekkel a fiatalokkal 18 évesen? Lesz bármi is ami rábírja őket ebben a 2 évben, hogy megváltozzanak, tanuljanak? Semmi! Pontosan olyan renitens, ostoba személyek lesznek, csak még 2 évig akadályozták a többieket.
   Nem kell olyan nagyon felháborodni, én is, ön is voltunk 16 évesek. Akkor igazán felnőttnek éreztem magam. Senki nem járt helyettem iskolába, nem tanultak helyettem és nem figyeltek helyettem. 16 évesen már eléggé felnőttnek tekintik saját magukat a fiatalok ahhoz, hogy maguk döntsenek az életükről a szórakozásban, szexben, akkor döntésképesnek kell tekintenünk a kötelességeikben is.
   16 évesen már el tudja dönteni az a fiatal, hogy hajlandó-e betartani a fegyelmi szabályokat és hajlandó-e tanulni, hogy ne bukjon ki az iskolából.
   Nem bonyolult dolgok ezek, egy elsős kisgyerektől is megköveteljük hogy betartsa az iskolai szabályokat és tanuljon.
   
   "A többségi társadalom felelőtlenül kilöki őket, ez több mint hiba!"
   
   Nem. Az a hiba, ha mindent következmények nélkül hagyunk nekik.
   Nem tanulsz? Nem baj, negyedikig úgy sem buktathatnak meg!
   Nem tartod be a szabályokat? Nem baj, hiszen jogaid vannak, jogod van a személyiséged kiterjesztéséhez!
   Nem tiszteled a tanárodat? Nem baj, hiszen a tanár nem jelenthet fel, nem zavarhat ki az óráról, nem küldhetnek el az iskolából!
   Nem jársz iskolába? Nem számít, a pénzt amúgy is megkapod, max. negyedikes maradsz 18 éves korodig!
   
   Csak az elvárások tudják befolyásolni a teljesítményt. Ha nem várom el a fegyelmet, akkor nem is lesz. Ha nem követelem meg a teljesítmányt, akkor nem csinálnak semmit.
   Teljesen mindegy milyen jó és lelkes egy pedagógus, ha nincsen eszköz a kezében, amivel hatni tud egy renitens gyerekre.
   
   Most léptek.
   Kell a pénz? Akkor járjon a gyerek iskolába. Járnak is, mindenhol drasztikusan csökkent az igazolatlan hiányzások száma.
   A tanár hivatalos személy, megtámadása bűncselekmény lett. Látványos ügyek vannak már tanárok elleni támadásokból, rövid idő alatt megtanulja mindenki, hogy ennek következménye van, hát nem fogják csinálni.
   Itt kell kezdeni, első osztályban a nevelést. Már az első osztályt csak az végezze el, aki megérdemli. Ennek lesz eredménye, nem annak, ha rájuk hagyjuk, csináljanak amit akarnak.
   
   Az iskola feladata a tanítás, nevelés, nem csak az, hogy melegben legyenek a gyerekek 18 éves korukig!

    

6. #100

   regnis

   2012.01.23. - 21:30

   
   Előzmény:
   #97 vadmadár

   Ez oly annyira téves, hogy nem tudok vele mit kezdeni, mert minden eleme cáfolatra, magyarázatra szorulna.
   Csak egy: megkezdődtek az iskolák átadása, mert szeptembertől új felállásban kezdődik a tanév.
   
   +1 Ha nincs pénzem, akkor rangsorolom a problémákat, nem egyszerre kezdek mind átalakításába, pl. a ház festésére, a gyerek új focicsukájára nem költök, amíg a csőrepedést el nem hárítom.
   Azaz nem kellene stadiont építeni, a gépkocsiparkot lecserélni stb. Az iskolarendszer működőképes volt, nem szorult azonnali rekonstrukcióra. Ez nem más mint a legkönnyebb pénzszerzés (megszorítás), legmesszebbmenő következményekkel.
   A rendcsinálás címszava alatt egyre nagyobb a rendetlenség - nem csak az oktatásban. Mondja már meg, hogy mi megy jobban, amióta átvették a hatalmat?

    

7. #99

   regnis

   2012.01.23. - 21:12

   
   Előzmény:
   #96 vadmadár

   1. A tankötelezettség csökkentése azt teszi lehetővé, hogy "a kezelhetetlen, tanulni nem hajlandó fiatal"-októl az iskola megszabaduljon, és utcára tegye őket, illetve maguktól következmények nélkül és követhetetlenül ott hagyják az iskolát. Ugye, nem gondolja, hogy ezek a fiatalok a munkaerőpiacon fognak elhelyezkedni? Ön szerint mihez fognak kezdeni?
   Az iskola egyik alapvető funkcióját, a nevelő-szocializációs feladatát nem tudja, nem akarja ellátni, a törvény erre ad most lehetőséget. Ahelyett, hogy a feltételeket teremtette volna meg a feladat hatékonyabb ellátására. Ezekkel a fiatalokkal már senki(!) nem fog foglalkozni, a rendőrökön, a bíróságokon és a börtönőrökön kívül. A többségi társadalom felelőtlenül kilöki őket, ez több mint hiba!
   
   2. "Ha a németeknél működik, akkor miért ne működhetne máshol is?" - Többek között azért, mert nincsenek meg hozzá a feltételek: korszerű eszközökkel, gépekkel felszerelt gyárak, műhelyek, ahol örömmel fogadják a tanulókat. A szakképzés egyéb problémáira nem térek ki. (Pl. A mostani elképzelés megvalósításakor szakiskolai tanárok ezrei válnak feleslegessé.)
   
   3. Ez az év az első lépés ezen az úton, a vége pedig amit írtam. (100 államilag finanszírozott jogász kivételnek nevezhető a több ezres nagyságrendben.) És a Diákhitel 2. nem ösztöndíj, hanem egy időben csúsztatott tandíj: most kölcsönt kap, majd visszafizeti. A diák nem is látja, egyből az intézmény kapja, majd az államnak törleszti, ha végez.
   
   "Mivel mindenki egyenlő esélyjel indul az ingyenes helyekért és egyformán igényelheti az ösztöndíjat is, így nincs plusz társadalmi igazságtalanság." - Ez egyszerűen nem igaz. Pl. a 100 államilag finanszírozott jogász helyre, tippem szerint, kb. 100 jogászcsalád gyermeke fog bekerülni. Ennek több oka is van. Csak kettőt: 1. ma a közoktatás egyenlőtlen színvonalú, azaz nem mindegy ki hol él, ki milyen ált. és ginm-ban végez. 2. A jobb módú családok olyan plusz oktatási szolgáltatásokhoz, illetve lehetőségekhez (pl. külföldi nyelvtanulás) juttatják gyermekeiket, amelyekkel a szegények nem versenyezhetnek. Így szó sincs esélyegyenlőségről.
   Forráskivonástól (megszorításoktól) semmilyen rendszer nem fog jobban működni, a felsőoktatás bizonyos részei (földrajzi és tudományterületi szempontból) valószínűleg el fognak halni.
   
   "Mivel jól felerősítették a pályaválasztókban az itthon-dolgozással szembeni ellenérzést" - Kik?
   Erre a problémára is igazából a korábban már vázolt tandíj-ösztöndíj-rendszer jelentene megoldást. A kényszerrel itthon marasztalt diplomásokban nem sok köszönet lesz. (Egyébként meg ez is azt a bizonyos 60-70-es évek szemléletét tükrözi.) Nem a kényszerítés a megoldás, hanem a feltételek biztosítása.
   
   Szóval, jó lenne, ha szembenézne azzal, hogy ez gazdaságilag megszorítás, elvonás, oktatáspolitikailag zsákutca és társadalmilag igazságtalan. Ergo: nem jobb, hanem egyelőre csak bizonytalanabb, majd rosszabb helyzetbe kerülnek a felsőoktatási intézmények, a fiatalok és a közoktatás is.
   
   

    

8. #98

   vadmadár

   2012.01.23. - 20:53

   
   Előzmény:
   #91 Anicuki

   " ha nem tudnak állást biztosítani, ne tartsák itthon mint munkanélkülit,"
   
   Nem teszik. Mindenki ott dolgozik ahol akar vagy tud.
   A kérdés az, hogy elvárom-e a saját pénzemen képzett szakembertől, hogy valamennyit (a főiskolájának kétszeres idejét) cserében itthon IS dolgozzon belátható időn belül, vagy nem várom el tőle.
   Ha csak kint talál állást, vagy éppen kint jobbat talál, akkor abból a fizetésből nem lesz gond 20 év alatt összerakni annyi pénzt, amennyibe a diplomája került. Mert csak a 20 év leteltekor kell azt visszafizetni (bár lehet, hogy már akkor, amikor kiderül, hogy pl. 15 év eltelt a kinti munkával, tehát biztosan nem jön össze a 20 év alatt 10 itthon dolog).
   
   Egyetlen cég sem képez olyan szakembert, akinek utána nem kell ezt a szaktudását a cégnél kamatoztatnia.
   Te miért akarsz fizetni olyan diplomát, amit utána Hollandiában vagy Angliában használnak, ott adóznak és ott szolgálják vele az emberek hasznát?
   Mit szólnál ahhoz, ha egy itthon állami pénzen felkészített sportoló, akinek a nevezési díját, utazását és részvételét is innen fizejük, az az olimpián nem magyar, hanem német himnusz alatt venné át az érmét a győzelméért?
   
   "Tessék mondani a kormány akkor az igazi igényeknek megfelelően miért nem végez kutatást, ill. karöltve a multikkal miért nem képez szakembert, így biztos, hogy lenne mhely."
   
   Ezt teszik MOST. Ezért nem vesznek fel szeptemberben majd csak 100 diákot az ingyenes jogászképzésre az eddigi nagy létszám helyett, és ezért lesz sokkal több a hely az orvosin és a mérnökképzésben.

    

9. #97

   vadmadár

   2012.01.23. - 20:40

   
   Előzmény:
   #92 regnis

   4, "De nem a központosítástól lett jó, hanem sok más, pedagógiai és pedagógián kívül eszköz együttes, egymást erősítő alkalmazásától. "
   
   Igen. Hiszen eddig hiába volt az állami oktatás, ha nem voltak megfelelőek az eszközök, módszerek és elvárások.
   Mivel az oktatás is liberalizált - az nyit iskolát aki akar - az állam nem szólhat bele csak a saját fennhatóságú intézményeibe.
   De a központosítással szerintem pont ellenkező lépés, hogy nő az egyházi kezelésű oktatási intézmények száma, több hallgató lesz a felsőoktatásban is fizetős (a pénzét pedig a neki tetszó intézményben fogja elkölteni) és az alapítványi iskoláknak is megmarad minden lehetősége (pénzt kapnak kevesebbet az államtól, ez tény).
   
   Éppen az elmúlt 15-20 év "eredményei" mutatják meg, hogy sok mindenben jobb volt az a "60-70-es évekbeli szemlélet". Nem fognak visszatérni a nádpálcához és nem fogják elvetni a modern nevelési elveket sem ha azok beváltak. De nagyon sok szemét került a rendszerbe, amitől meg kell szabadulni.
   
   ""attól nem lesz több pénz rá, ha más az iskola tulajdonosa, fenntartója" - ezt melyik mondatával cáfolta?"
   Miért kellene cáfolnom? Másképpen vélekedünk a lehetőségekről, következményekről, azt írtam rá reakcióként.
   
   ""Ahol van pénz, ott továbbra is maradhat a suli az önkormányzatnál..." - ez tényszerűen nem igaz. "
   Jelenleg, vagyis most január 1-től csak a megyei tulajdonok kerültek állami kezelésbe. Ezeknél valóban nincs lehetőség a nagy önkormányzatokhoz kerülésre. Az egyéb intézményekben a 2012-2013-as tanév is még az önkormányzat kezelésében kezdődne. Ez azt jelenti, hogy addig mód van a változtatásra, ami több kormánypárti politikus szerint is fontos. Ettől függetlenül a működtetésre - tudomásom szerint - már most is van lehetősége az önkormányzatoknak, ha akarják (ez a visszaszerződés?) - de lehet, hogy tévedek. Nem találtam meg a pontos szöveget sem az önkormányzati sem az oktatási törvényben.
   
   "Azt ugye Ön sem gondolja komolyan, hogy ennek van értelme, és sikerre vezet??? Vagy nevezzük nevén: ez egy megszorító (forráselvonó) intézkedéssorozat!"
   
   Komolyan gondoltam egyrészről hogy ezt akarják csinálni (még ha esetleg nem is sikerül) és abban is bízom, hogy sikerül.
   Igen, ez egy megszorító intézkedéscsomag. Nincs pénz, erre sincs és másra sincsen. Pénz nélkül pedig két lehetőség van: vagy a kevesebb pénzt osztjuk be és csak azt költjük el, vagy hitelt veszünk fel Ez történt az utóbbi években és jól látható, hogy eredménye sem volt, ráadásul mostanra éppen emiatt lett még kevesebb a felosztható pénz, hiszen amit előteremtünk, annak nagy része az adósság törlesztésére megy.

    

10. #96

    vadmadár

    2012.01.23. - 20:07

    
    Előzmény:
    #92 regnis

    Köszönöm a részletes választ!
    1, A tankötelezettség 16 év volt, amit nem olyan régen emeltek 18 évre, az 1998-tól lett felmenő rendszerben emelve. Az akkori elméletek (fideszes is) és érvek szerint az emelt korhatár járult volna hozzá a leszakadók számának csökkenéséhez.
    Sajnos nem ez igazolódott az elmúlt években. Nem a lemorzsolódás csökkent, hanem egyre több lett a kezelhetetlen, tanulni nem hajlandó fiatal az iskolákban. A fegyelem lazulásával és a jogok előtérbe helyezésével egyszerre minden eszközt kivettek a tanárok kezéből amivel fegyelmezni lehetett volna.
    Az elméletet nem igazolta az élet. Nem javult a helyzet, hanem azok számára is nehezebbé vált, akik pedig szeretnének tanulni (vagy legalább a szüleik ezt akarnák) de a túlkorosok miatt ez nem megy vagy éppen az iskolában nem érzik magukat biztonságban.
    
    Attól, hogy nem KELL 18 éves korig ülni az iskolában, atttól még LEHET. (sokan 26 éves korukig is tanulnak, pedig nem kötelező) Csupán két dolog kell hozzá, megfelelő magaviselet és minimális tanulási hajlandóság, hogy ne bukjon meg.
    Mivel azonban 16 évesen már elküldheti a renitens diákját az iskola ha nem változtat a hozzáállásán, akkor legalább a többieknek jobb lesz és talán ő is inkább jobban viseli magát.
    
    2, "egy gyakorlatilag csak német terülten működőképes ún. duális szakképzéssel "
    Ehhez a területhez egyáltalán nem értek. Ha a németeknél működik, akkor miért ne működhetne máshol is? Attól, hogy erősítik a szakképzést, miért lenne rosszabb?
    Az egyik unokaöcsém soha nem szeretett tanulni, ellenben mindig szorgalmas volt a kétkezi munkában és élvezettel csinálta. Számára katasztrófális volt, hogy szakközépbe kellett járnia és magolnia. Nagyon nehezen végezte el az iskolát, pedig nagyon jó szakember lett belőle és már az első évben kiemelkedett a többiek közül. Csak nem szerette a történelmet, nyelvet, egyebeket tanulni, kizárólag a szakmája érdekelte.
    Senki nem kérdezi tőle, hogy van-e érettségije, tudja-e a reneszánsz kort vagy ismeri-e a kétszikűek családját, mert ő az egyik legjobb autószerelő a környéken. Miért baj, ha hozzá hasonló szorgalmas, dolgos embereknek is lehetőséget adunk a nekik megfelelő tanulásra és nem eröltetünk rájuk olyasmit amit nem akarnak?
    
    3, "és hogy vannak, akik számára mégis ingyenes, az a kivétel, és egyben jelentős társadalmi igazságtalanságot hordoz"
    Megnéztem a számokat - de most nem tudom pontosan idézni őket. 1990 óta duplájára emelkedett az állami helyek száma (ingyenes) ami most visszaesik arra a szintre (most 34 ezer). Viszont közel feleannyi a végzős középiskolás. Az eddigi keretszámhoz képest ez tényleg drasztikus csökkenés, de még így sem az lesz kivételes aki ingyen tanulhat, hanem aki nem.
    Az ösztöndíj rendszer - ami a tandíj fedezésére lett kitalálva - egy áthidaló megoldás. Ennyi pénze van az országnak.
    
    Mivel mindenki egyenlő esélyjel indul az ingyenes helyekért és egyformán igényelheti az ösztöndíjat is, így nincs plusz társadalmi igazságtalanság. Annyi van ami eddig is volt - a tehetősebb családok jobb lehetőséget tudnak a gyereküknek biztosítani a tanulásra a felvételiig.
    Ellenben tanulni az egyénnek kell.
    
    Mivel jól felerősítették a pályaválasztókban az itthon-dolgozással szembeni ellenérzést, így a probléma magától meg is fog oldódni.
    Az a fiatal, aki "röghözkötésnek" meg "adósrabszolgaságnak" és a "lelke eladásának" (diákok nyilatkozataiból vett idézetek) tekinti, hogy a diploma utáni 20 év alatt a képzése kétszeresét Magyarországon kell dolgoznia, az eleve nem is megy az ingyenes helyre.
    De neki miért is fizessen diplomát az ország?
    Miért képezzünk orvost Norvégiának vagy mérnököt az USA-ba? Tanulhat itthon és utána mehet külföldre élni, adózni a fiatal? Igen, nyugodtan. De akkor fizesse vissza a pénzt és tegye lehetővé egy másik fiatal képzését helyette.
    Az ország adófizetői adják össze ezt a pénzt amibe a suli kerül és azért teszik, hogy maguk számára képezzenek szakembereket, nem másoknak.
    
    Éppen ez a rendszer lesz kicsit igazságosabb, hiszen a jómódú gyerek választhatja a fizetős képzést - ha nem akarja magát elkötelezni itthonra, és ezzel több esélye lesz annak a szegényebb diáknak a tanulásra, aki viszont valóban itthon dolgozna, még nehezebb körülmények között is.

     

11. #95

    1qwasyx

    2012.01.23. - 18:34

    Orbán kormányszintre emelte a HAZUDOZÁST. Ilyen országban élünk.

     

12. #94

    spider

    2012.01.23. - 16:48

    http://m.blog.hu/ma/maria/image/2012_januar/0114_bencsik_nepszabadsag_1986_10_17_big.jpg

     

13. #93

    alkar70

    2012.01.23. - 15:59

    
    Előzmény:
    #90 kgazda

    A rendszer egyáltalán nincs biztonságban, és ezt érzi is. Fejveszett kapkodás folyik, Orbán decemberben még simán elhajtotta Barrosót, ma meg már bármit hajlandó lenne megváltoztatni. Ön szerint az ilyen ember jelleméről mit gondolnak mások?
    
    Az MSZMP-nek is 600 ezer tagja volt a rendszerváltás előtt, kérdezze csak meg Martonyi, Matolcsy és Pintér minisztereket.
    
    De a tüntetés fő szervezőjét, Bencsik elvtársat is megkérdezheti, sőt ő, mint a Népszabadság "Pártélet" rovatának vezetője, Borbély elvtársról, a Munkásőrség országos parancsnokáról is tudna mesélni.

     

14. #92

    regnis

    2012.01.23. - 15:01

    
    Előzmény:
    #86 vadmadár

    Mivel ez nem az a közeg (szerintem), ahol hosszas szakmai fejtegetéseknek lenne a helye, így szíves érdeklődésére csak egy-egy fontosabb problémakört érintenék röviden (amennyire csak tudom).
    1. A tankötelezettség leszállítása egyrészt szembemegy minden korszerű, oktatással foglalkozó elméletnek, másrészt negatív társadalmi következményei viszonylag pontosan prognosztizálhatók (ugyanakkor beláthatatlanok).
    2. A szakképzés átadása a kamaráknak, és a "szocialista" szakképzési modell (az ún. alternatív vagy előrehozott szakképzés) általánossá tétel kiegészítve egy gyakorlatilag csak német terülten működőképes ún. duális szakképzéssel szintén negatív társadalmi és gazdasági következményekkel jár, a pedagógiairól most nem is szólva.
    3. A felsőoktatási tandíj tény, és hogy vannak, akik számára mégis ingyenes, az a kivétel, és egyben jelentős társadalmi igazságtalanságot hordoz. Ehhez képest minden résztvevő számára előnyösebb, ha minden hallgató fizet tandíjat, és vagy tanulmányi eredménye vagy/és szociális helyzet miatt állami/önkormányzati/alapítványi/egyéb ösztöndíjra pályázik. Ez kiszámíthatóbbá tette volna az egyén és az intézmény számára is a helyzetet. (Az állam pedig ösztöndíjakkal tudott volna befolyással lenni a felsőoktatásra.)
    4. Az egészről pedig: ez egy erősen a 60-70-es évekbeli szemlélet, amelyet már minden tekintetben meghaladott az oktatásról szóló gondolkodás. Az erős állami szerepvállalására, természetesen, máshol is van példa (ilyen Franciaország), de ott is hatalmas gondokkal küzdenek, azaz nem jelent megoldást az állami fenntartás. Az oktatásban sikeres országok között is van rá példa (Szingapúr). De nem a központosítástól lett jó, hanem sok más, pedagógiai és pedagógián kívül eszköz együttes, egymást erősítő alkalmazásától.
    És higgye el, tényleg lehetne a részletkérdéseket taglalni szinte a végtelelenségig...
    
    Az, hogy jó vagy nem jó a közoktatás hosszan lehetne vitatni. (Szerintem sem jó, de jobb mint amit gondolnak róla.) Tényeket kellene vizsgálni, és abból kiindulni, nem pedig pedagógiai mítoszok, hiedelmek ellen harcolni. Már pedig vannak olyan tények, amelyek szerint a közoktatás teljesítménye javuló tendenciát mutatott. (Pl. az utolsó PISA-mérés)
    
    "attól nem lesz több pénz rá, ha más az iskola tulajdonosa, fenntartója" - ezt melyik mondatával cáfolta?
    "Ahol van pénz, ott továbbra is maradhat a suli az önkormányzatnál..." - ez tényszerűen nem igaz. Legfeljebb visszaszerződhet a működtetésre, ami mondjuk, a gondnoki teendőknél nem sokkal több.
    
    "Egyszerre próbálják meglépni a pénzelvonással a változtatásokat, hogy - szerintük - a kevesebb pénzből az ország számára jobb eredmény legyen elérhető mint ami akár az előző évi keretekkel is sikerült." - Azt ugye Ön sem gondolja komolyan, hogy ennek van értelme, és sikerre vezet??? Vagy nevezzük nevén: ez egy megszorító (forráselvonó) intézkedéssorozat!

     

15. #91

    Anicuki

    2012.01.23. - 13:47

    
    Előzmény:
    #52 Valaki007

    Szerintem pontosan ugyanezt írtam, ha nem tudnak állást biztosítani, ne tartsák itthon mint munkanélkülit, hisz az is pénz, akkor ha akar had menjen külföldre dolgozni ! Azt is leírtam, hogy kötelességük lenne olyan fizetést biztosítani mindenki számára, hogy abból meglehessen élni, így gondolom egyetértünk.
    Viszont még vmit leírnék, tavaly a Kossuthon a 180 órában elhangzott anno olyan riport is, hogy a multik nem találnak olyan képzettségű szakembereket, akikre igényük van, így ők képeznek szakembert.
    Tessék mondani a kormány akkor az igazi igényeknek megfelelően miért nem végez kutatást, ill. karöltve a multikkal miért nem képez szakembert, így biztos, hogy lenne mhely.Ez például rejtély előttem.
    Tehát minden megoldható lenne, ha akarnám,Tudod Murphy törvénye.

     

16. #90

    kgazda

    2012.01.23. - 13:17

    - Addig van valódi biztonságban a rendszer, amíg az összes kisiklott életű vén munkásőr ellenállhatatlan kényszert érez arra, hogy ezen az oldalon (is) a kormányt szapulja, bármiről is legyen éppen szó!
    
    - Igaz, 70 éves alkar-hatalmista és társai?!
    
    :)))

     

17. #89

    spider

    2012.01.23. - 13:06

    
    Előzmény:
    #0 aranyközépút

    „Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett” – áll a BM jelentésében, a szombati Európa-ellenes, Orbán párti tüntetésről"
    
    1, Ha ezt a demonstrációt nem a kormány szervezte(elméletileg), akkor miért nyilatkozik a BM?
    
    2, Ha ez volt a legnagyobb, akkor mi volt 2002-ben, ahol állítólag 2M-an vettek részt. Most a kiflis Gabika 400e-t jelentett.

     

18. #88

    alkar70

    2012.01.23. - 12:23

    Ezért a cikkért Michnai Úr a szociális népszavazás idején komoly honort kaphatott volna bármely ballib orgánumtól. Nagyszerűen összefoglalja, miért volt undorító módon populista a FIDESZ kezdeményezése. A cikk alapján nyugodtan kimondható: a Fidesz akkori viselkedése nemzetellenes, nemzetáruló tett volt.
    
    Aminek ékes bizonyítéka, hogy ma épp az ellenkezőjét teszik annak, amivel anno az embereket becsapták. És Michnai Úr bőszen helyesel.
    
    Még két rövis megjegyzés:
    - van információm a felmenőimtől, nem fizettek tandíjat, a munkahelyük erkölcsileg támogatta őket a továbbtanulásban, és tanulmányi szabadságot is kaptak. Nyilván senki nem tanult és vizsgázott helyettük, az volt az általános közhangulat, hogy minél többet tanul valaki, annál hasznosabb tagja lesz a társadalomnak. (Ma ez nem így van.)
    
    - valószínűleg mindannyian jobban jártunk volna (Michnai Úr ráadásul még anyagilag is) ha Tisztelt Szerző megmarad az autószerelői fusizás (?) mellett.

     

19. #87

    1qwasyx

    2012.01.23. - 11:26

    Kedves barátom, Józsi Mánuel Bárrozo!
    
    Először is szeretnék leszögezni két dolgot:
    
    1: Nem gondoltuk komolyan.
    
    2: Még mindig kell a pénz!
    
    Legyél már kedves ezeken az alapvetéseken keresztül szemlélni az eseményeket, hogy egyem azt a csepp szívedet! A Hazafias Népfront felvonulása kétségtelenül jól esett, de mégis aggaszt. Lehet, hogy az a gyarmatozós szöveg erős volt, de légy belátó: a szervezők még abban a korban szocializálódtak, mikor Stumpf Pityu elvtárs volt és nem alkotmánybíró, és Pozsgay Jimmy se új alkotmányt írt a jövőnek, hanem Kádár Népfrontját elnökölte keményen. Különben meg, ha ennek a Bayernek meg a Bencsiknek azt mondom, máig harcoló szovjet alakulatok vannak odakint Jutaspusztán, akkor másnap Ruszkik haza! című vezércikkben hadat üzennek Putyinnak.
    
    Ezért kérlek hidd el, mi szeretünk titeket. Főleg a pénzeteket, de nem lehet minden tökéletes egy tökéletlen világban. Kérlek lásd meg bennünk a jót is, nézd csak meg a mi dajcstomink is hogy kiállt mellettetek:
    
    "Tegnap annyi jóakaratú ember állt ki önmaga, a családja, a szerettei, a hazája, Magyarország és Európa mellett"
    
    Érted már? Mi tulajdonképpen az Európát szétfikázó transzparensekkel kiálltunk mellettetek.Mi ilyenek vagyunk drága Mánuel, utálva szeretünk. Mármint utálunk titeket de pénzt kapni ennek ellenére szeretünk tőletek. Ne, kérlek ne gyere azzal, hogy ez cigány mentalitás, mert csak a romák szerint jár a segíjke alanyi jogon, de mikor a kötelezettségeikért szólunk akkor rasszizmust kiáltanak nyomban. A magyar lélek ettől sokkal bonyolultabb. Mint mondtam mi szeretünk utálni, és imádjuk, ha egyszerű jelszavak mentén gyűlölhetjük azokat, akik feltételeket szabnak nekünk. A rohattIMF meg könnyen és jól skandálható. Persze elmagyarázhatnánk, hogy ez is csak egy pénzintézet, ami pont úgy működik, mint az OTP, de minek? Még a végén túl sokan értenék, hogy amiket kértek az pont olyan, mint a Csányibank jövedelemigazolás kérelme lapos tévé vásárlás esetén. Ahol ha kevés a kereset, akkor kérnek egy kezest - mert a hitelt csak viszont szeretnék látni - amivel nem avatkoznak bele a családi szuverenitásba, hisz dönthetsz úgyis, kell a francnak a hülye lapos tévé.
    
    Mi is dönthetnénk úgy, hogy nem kell a francos védőháló, de a helyzet az Józsikám, hogy nagyon is kell!
    
    Éppen ezért vállaljuk immár szó nélkül, hogy a visszafizetésre garanciát jelentő kezességet megoldjuk a módosított törvényeink és esetleg az 500 milliárdos veszteséget termelő adórendszerünk átírásának formájában. Remélem megérted, hogy ezt azért mégsem mondom az arcukba, mert a gyurcsányi méretű elkúrást és azonos nagyságú hitelt látva még elzavarnak a francba. Valamivel kényelmesebb, ha titeket utálnak és nem engem, így is úgy járok kelek, mintha a térgyeimbe kötözött volna a felcsúti citerazenekar. Legalább azoknak maradjon a látszat, akik ezt az egészet még elhiszik annyira, hogy szerintük értem utcán tüntetni érdemes.
    
    Gondolom nem igényel ez további magyarázatot, tisztán látod mekkora terhet cipelek én itthon.
    Holnapra írjátok össze légyszi a vitás pontokat, leterítünk egy kockás abroszt, viszek egy kis hazait kolbászból meg pálinkából, és ott helyben zsírpecsétes ujjlenyomatunkkal hitelesítve meg is köthetjük a magállapodást. Addig se töprengj, Magyarország szeret, és én sem vagyok akkora pernahajder, amekkorának a tükör mutat.
    
    Csókpuszi, Viktor

     

20. #86

    vadmadár

    2012.01.23. - 11:13

    
    Előzmény:
    #80 regnis

    "Természetesen hosszan lehetne sorolni azokat az elemeket, amelyek összességében adják a rossz irányt. "
    
    Valóban kíváncsi vagyok ezekre az elemekre, nem kötözködésből kérdeztem. Mi az ami rossz irányba mutató változás?
    
    " Ezért csak egy kérdés, ha "nincsen pénz", akkor miért kell alapjaiban felforgatni pl. a közoktatást"
    
    Nem azért kell "felforgatni" a közoktatást, mert nincsen pénz. A diákok jelenlegi tanulmányi eredményei és képességei mutatják, hogy nem jó a közoktatás, azon akarnak változtatni - remélem javítanak.
    E mellett nincsen elég pénz, akkor sem lenne elegendő az előző évi kvótára ha minden maradna a régiben. Egyszerre próbálják meglépni a pénzelvonással a változtatásokat, hogy - szerintük - a kevesebb pénzből az ország számára jobb eredmény legyen elérhető mint ami akár az előző évi keretekkel is sikerült.
    Darabra kevesebb lesz a felvett egyetemista - de talán szinvonalát, értelmét tekintve több lesz a hasznos diplomás a képzési idő végén az állami finanszírozáson.
    
    "attól nem lesz több pénz rá, ha más az iskola tulajdonosa, fenntartója"
    
    Ez egy másik téma: állami vagy önkormányzati iskolák. Az önkormányzatok "tulajdonában", kezelésében levő iskolákat csak részben finanszírozta eddig az állam. Régebben ez a keret, a fejkvóta ami a diákok után járt, nagyjából elegendő volt. Ahol több pénze volt az önkormányzatnak, ott adtak mellé és szinvonalasabb lehetett az oktatás - technikailag.
    Mára minden önkormányzatnak keményen a zsebébe kell nyúlnia, hogy egyáltalán működőképes legyen az iskolájuk, az átlagos települések meg nem is tudják már plusz segítség (hitel, pályázati pénz) nélkül azokat eltartani.
    
    Ahol van pénz, ott továbbra is maradhat a suli az önkormányzatnál, ahol pedig nincsen, ott az állam "visszaveszi" és működteti, vagyis a számlákat csak a nagy közös kassza fizeti és nem kell a település pénze is hozzá.
    Valóban nem lesz több a pénz, de nem a kisváros fizetőképessége fogja meghatározni, hogy lesz-e fűtés az iskolájában.
    
    "De a tandíj ellen már sikeresen mozgósított a Fidesz néhány éve, most akkor mégis csak szükség van?"
    
    Más helyzet. Akkor jobban állt az ország és a tandíjrendszer szinte teljesen eltörölte volna az ingyenes felsőoktatást.
    Csupán a szakon belül legjobban teljesítő 15% kapott volna tandíjmentességet.
    Nem a teljes jelentkezői létszámon belül, hanem az adott kisebb csoportban, vagyis lehet, hogy orvosra lenne inkább szükség, de azoknak is csak 15%-a lett volna ingyenes és az ügyvédek között is. Tehát hiába lett volna egy mérnök diák sokkal jobb tanuló, jobb képességű, mint egy közgazdász (vagy fordítva) csak a saját szaktársával versenyzett ha már felvették. Egy szín kitűnő évfolyamnak is csak 15%-a lett volna ingyenesen képezve és egy teljesen közepesre vizsgáző évfolyamé is.
    
    "ráadásul egy népszavazással szembemenő döntés. "
    
    A népszavazás a teljes tandíjkötelezettség ellen szólt. (a 15% ösztöndíj formájában kapott volna tandíjmentességet, nem eleve lett volna mentes). A Keretszámok minden évben mások. Nem arról szavaztunk, hogy csak ingyenesen és csak az állami felsőoktatásban lehessen tanulni, hanem arról, hogy ne legyen általános a tandíj a felsőoktatásban.
    De abban a szempontban teljesen igazad van, hogy a jelenlegi döntés nem az akkori fidesz véleményt mutatja, hogy minél többen tanulhassanak az ingyenes felsőoktatásban.