Sólyom László új feladata

Horkay Hörcher Ferenc: - nezopont_online@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2012.05.21. - 04:35
Létrehozás:: 2010.08.23. - 07:25

2010.08.23. - 07:25

Előszörre megtagadták tőle a lehetőséget. Nem adta fel. Másodszor is próbálkozott. És most sikerült.

hirdetés

Egy év, két új kormány, és a köztársasági elnöki szék elvesztése: ez annak az évnek a krónikája, amely Sólyom László két komáromi hídátkelési kísérlete között eltelt. Az elsőt elbukta - legalábbis látszatra. A másodikat megnyerte - és nem csak látszatra.

Sólyom számára elnökségének egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a határon túli magyarság sorsát - az alkotmány szellemének megfelelően - államfőként is figyelemmel kísérje, és minden tőle telhetőt megtegyen helyzetük javítására. Ezért rendezett az elnök konferenciasorozatot a külországba szakadt magyar közösségek értelmiségi és politikai elitjét invitálva a Sándor-palotába. És ezért látogatott el hozzájuk, amikor csak tehette.

Mert nem mindig tehette. Egyszer Romániában tekintették nem kívánatos vendégnek, amikor 2009. március 15-én a román légügyi hatóságok visszavonták berepülési engedélyét. Másodszor pedig ugyancsak tavaly, augusztus huszadikán nem engedték szlovák területre lépni a magyar köztársasági elnököt, mondván, állambiztonsági kockázatot jelentene, ha eleget tenne a meghívásának.

Azóta sok víz folyt le a közös határfolyón, a Dunán. Azóta megbukott az akkor kormányzó szlovák és a magyar kormány is. És azóta Sólyom László is kitöltötte hivatali idejét, s - mivel sem korábbi jelölője, a parlamenti többséget bíró Fidesz, sem a korábban általa is bátorított zöldpártot is magában foglaló ellenzék nem őt jelölte - távoznia kellett hivatalából.

Ám Sólyom László mégis megtartotta ígéretét, és újból felkerekedett Komáromba, hogy a nemzeti ünnepet a határon túli magyarok között ünnepelje meg.

És nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot jelenléte. Épp ellenkezőleg. Mint mindig, most is nyugtatólag hatottak megfontolt és bölcs szavai, melyek a magyar-szlovák együttélés kérdéseit érintették. Sem szégyenlős nem volt, sem megfontolatlan. Felelős politikusként beszélt - pontosabban már csak felelős polgárként.

Egyik legfontosabb tézise az volt, hogy mind a szlovákoknak, mind a magyaroknak változtatniuk kell a másikkal szembeni gondolkodásukon. "A szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül ugyanis nincs végleges és megnyugtató megoldás. Hasonlóan nekünk is új hozzáállásra van szükségünk szomszédainkhoz."

A mai közegben azért hangozhattak el ilyen, és ehhez hasonló, továbbgondolásra érdemes, kiegyensúlyozott javaslatok, mert közben a két jobbközép kormány is érdemi lépéseket, de legalábbis érdemi gesztusokat tett egymás irányába. Az új szlovák koalíció a jelek szerint nem szeretne lemaradni arról a volt szocialista Európában kibontakozó együttműködésről, amelyben a magyarok a lengyelekkel és a románokkal próbálnak valami új típusú kapcsolatfelvételt, sőt, akár egyeztetett gazdaság- és pénzügypolitikát is folytatni.

A jelek szerint tehát két fontos tanulsága is van annak, hogy Sólyom Lászlónak másodszorra sikerült áttörnie a magyarok és magyarok közé állított mesterséges határt. Egyrészt Sólyom sikere akár arra is bíztathatja az új magyar kormányt, s benne az új magyar külpolitikát, hogy a volt kormányfőt megpróbálják valamifajta jószolgálati szerepkörre felkérni. Hisz hiteles fellépése a határon túli magyarokért soha nem lépte át a jog és a diplomácia határait, viszont soha egy jottányit sem engedett a nemzetközi- és az emberi jog által adott jogosítványokból sem.

Persze Medgyessy Péter hírhedt utazó nagyköveti pozíciója csaknem kizárja, hogy ilyen feladatot kaphasson egy leköszönt elnök. Pedig Sólyom Lászlót tekintélye és jogászprofesszori tájékozottsága is alkalmassá tenné a jószolgálatra. Ráadásul a Sólyom fellépéséért hálás jobboldali szavazótábor is megnyugodva láthatná, hogy a volt elnök szolgálataira továbbra is igényt tart a nemzet.

Másfelől Sólyom példája arra utal, hogy a külhoni magyarok maguk is élő kovászai lehetnek egy kibontakozó új közép-kelet-európai együttműködésnek. Ami az ország, és persze az Orbán kormány számára is döntő jelentőségű lehet - hisz a gazdasági válság idején a regionális együttműködés kölcsönösen gyümölcsöző eredményeket hozhat - ráadásul nem csak gazdaságilag, hanem politikailag és társadalmilag is. Így a nemzeti együttműködés rendszere országhatárokon átívelővé válhatna.

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 411

Kapcsolódó cimkék

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#20

pedroamigo

2010.08.24. - 11:54

Előzmény:
#19 horcher

Ezen első olvasatra át is siklottam, nyilván mert túl idealista feltételezésnek tartom. Akár azt is kérdezhetném: Tanár Úr Ön még hisz a mesékben? (Én igen, lehet az én hibám :) )
Sajnos az elmúlt 60-80 nap nem éppen a közeledésről szól, de még csak az együttműködésről sem. Félek késő már ehhez, különösen, hogy úgy tűnik az önkormányzati választásokig nem lesz tiszta víz a pohárban. Másrészt azt gondolom sem GyF, sem Bajnai nem rendelkezik akkora potenciállal, hogy érdemes lenne ezzel foglalkozni. Gesztusnak még el tudnám képzelni, de tényleg idealista elképzelésnek tartom még ha úgy is vélem, vhol itt kezdődik számomra a másik fél partnerként kezelése, ami feltétele bármilyen együttműködésnek. Egyébként a 2/3 miatt a kormánynál a labda, ha nem sikerül betemetni az árkot, ebben az esetben meg lesz a felelős.
#19

horcher

2010.08.24. - 08:39

Előzmény:
#17 fabius

Kedves fabius,
talált, süllyedt.
üdv,
HHF
#18

pedroamigo

2010.08.24. - 08:17

Előzmény:
#16 horcher

Kedves HHF,

Ha értelmes emberek sem tudják mit jelent, akkor nagy baj van vele, ami számomra kezdettől fogva elég egyértelmű.
#17

fabius

2010.08.24. - 00:04

"Sólyom sikere akár arra is bíztathatja az új magyar kormányt, s benne az új magyar külpolitikát, hogy a volt kormányfőt megpróbálják valamifajta jószolgálati szerepkörre felkérni. "

Bajnait vagy Gyurcsányt fogják fölkérni a jószolgálati szerepkörre? Az cuki lesz. Sólyom államfő volt.
#16

horcher

2010.08.23. - 23:53

Előzmény:
#15 pedroamigo

Kedves pedroamingo,

Ahogy a cikk sejtelmesen próbál utalni rá, én sem igazán tudom, mit is jelent a kifejezés, és hogy hol is van kifejtve.
Úgyhogy bingo.
ÜDv,
HHF
#15

pedroamigo

2010.08.23. - 22:02

Előzmény:
#2 horcher

2.re:Kivéve akkor mikor megválasztották köztársasági elnöknek! Vagy erre már nem emlékszünk?
Egyébként SL elég művelt és intelligens ahhoz, hogy jószolgálati küldetést vállaljon ehhez csak szurkolni tudok neki. Viszont sajnálom, hogy a határon túli magyarok fontosabbak mint a határon belüli magyarok. Ha már egyenesen ki akarjuk terjeszteni a NER-t a határon túlra elmagyarázná végre vki, hogy mi a fene az? Tisztel HHF, erről is az új társadalmi szerződésben olvashatok?
#14

plébános

2010.08.23. - 16:55

Ki figyel már oda Sólyomra.Akkor lett volna f.........gyerek,ha egy évvel ezelőtt minden figyelmez- tetés ellenére átmegy és felavatja szobrot.Vele csak azt közölték,hogy nem garantálják biztonsá- gát.Bemenetelét nem tiltották be.Ő a könnyebb megoldást választotta.Ezért az EU-ban csak rö- högnek rajtunk.
#13

horcher

2010.08.23. - 13:58

Előzmény:
#9 Gironde

KEdves G,
ha megengedi, nem szőrszálhasogatnék, erzért csak arra utalok, hogy Sólyom mostani beszéde épp az empátiáról, a feszültségek megelőzésének fontosságáról, a nem fekete-fehér gondolkodásról, arról, hogy Magyarország ne SZlovákia ellen küzdjön, nos, minderről szólt.

ÜDv,
HHF
#12

kollega

2010.08.23. - 13:37

Turista bakancs,turista hátizsák,turista bot.Irány a kék jelzés.
#11

respondent

2010.08.23. - 13:18

Előzmény:
#10 balint60

„2,) nem vagyok Fidesz tag.”
***
Hehe és he:-)
#10

balint60

2010.08.23. - 12:56

Előzmény:
#8 respondent

Kedves Respondent,

1,) igyekezem,
2,) nem vagyok Fidesz tag.

Üdvözöl, Bálint
#9

Gironde

2010.08.23. - 12:46

Előzmény:
#2 horcher

Kedves HHF,

Azt ugye nem állítottam, hogy feszültségnövelésnek soha sem lenne helye. Sólyom esetében csak ilyet láttam, megoldást egyetlen alkalommal sem tudott elérni. Tehát aligha állítható, hogy mindent ennyire pazarul csinált volna.

Kicsit lehangol, ha a velünk egyet nem értőket lekommunistázzuk, ugyanez vonatkozik respondent-re, aki szerint ha valami a felszínen a magyarságérdekét szolgálja: jó, ha valaki ezt megpiszkálja: nem jó.

A jogainkért való kiállás, mint a demokrácia leckéje – nehezen tartható gondolat. A jogainkért kiállni, és mindezt a megfelelő eljárások keretein belül megtenni: ez a definíció közelebb áll hozzám. Hogy egy példát említsek: Szerintem a Fidesznek igaza volt akkor, amikor a kordon ellen fellépett, és ettől nem volt demokratikus, amikor azt önhatalmúlag lebontotta. Ha nem így történik: ki mondja meg, hogy igazunk van-e (amelyért való kiállás a demokrácia leckéje ugyebár). Ha ugyanis ezeket a formákat nem tartjuk be, annak az az eredménye, hogy mindkét fél azt állítja, neki van igaza,- a saját jogaiért áll ki -, ha tetszik, többek között ebből keletkezik a Nyelvtörvény, hogy egy példát említsek arról, mennyi eredményt sikerült Sólyomnak (persze, nem csak neki) elérnie.

Egy szó mint száz, akáthogy szeretnénk gyors megoldásokat, nem fogjuk elérni, és ebben a szükmségesnél nagyobb feszültségek inkább visszavetnek, mint előre visznek. A világ nem fehér és nem fekete, nem a jó és a rossz küzd itt egymással. Ezért van szükség az akarat mellett empátiára is, és személyesen igen fontosnak tartom, hogy Magyarország ne Szlovákia ellen küzdjöm, hanem a szlovák nacionalizmus ellen, és ehhez szerezze meg a szlovák demokraták támogatását is.

Üdv
G
#8

respondent

2010.08.23. - 12:08

Előzmény:
#7 balint60

„A magam részéről azonban nem látok nagy esélyt egy ilyen együttműködésre.”
***
Kedves Bálint, a hiba biztos nem a te látókészülékedben van? Egyébként neked is gratulálok szokatlanul kulturált hozzászólásodhoz, remélem, nem kapsz letolást a pártközpontból sem.
#7

balint60

2010.08.23. - 11:33

HHF felvetése, mely szerint az Orbán-kormánynak hasznosítania kellene Sólyom László kivételes adottságait és széleskörű (hazai és nemzetközi) elismertségét valamilyen jószolgálati szerepkörben, kiváló. SL ilyetén tevékenysége nagyban erősítené és hitelesítené az új kormányt.

A magam részéről azonban nem látok nagy esélyt egy ilyen együttműködésre. Az OV meghirdette új politikai rendszer, ill. az annak megvalósítása érdekében tett eddigi alkotmányozás és törvénykezés alapján szakítás kíván lenni a harmadik köztársaság hatalommegosztáson alapuló demokrácia felfogásával, melynek SL aktív kiépítője, képviselője és védelmezője volt az elmúlt húsz esztendőben.

SL búcsúbeszéde alapján "láthatatlan elnök" szerepkörre készül. Reményeim szerint megszólalásai nem csak utódja lelkiismeretének ébresztésére lesznek alkalmasak, hanem a polgári-konzervatív értelmiség is nyitott lesz állásfoglalásaira. A parlamentáris demokrácia intézményrendszerét ugyan időlegesen ki lehet sajátítani, a hatalommegosztást meg lehet gyengíteni, de Magyarország európai ország és végeredményében "mindannyian ugyanazt a könyvet írjuk"...
#6

respondent

2010.08.23. - 11:31

Egyébként abban, hogy a hirtelenszőke tesztoszteronbomba elvesztette a választást, szerintem szerepe volt Sólyom László Felvidékről történő kitiltásának is. Nevetségessé tette magát a szlovák fickó.
#5

respondent

2010.08.23. - 11:23

Előzmény:
#2 horcher

Kedves HHF, igazán tiszteletreméltóan válaszolt az egyesnek, elismerésem. Van egy pár hangadó, akiknek semmi nem jó, ami a magyarság érdekében történik. A fegyelmezett törvénytisztelő viselkedésében is feszültségkeltést látnak, míg másokra akkor is demokrataként tekintenek, ha pl. iskolákat bombáznak.
Sólyom Lászlóval egy „baj” van, az, hogy nagy tudású, törvénytisztelő ember (sok politikusban – magyarban és környező országbeliben egyaránt - kisebbségérzést kelt, hiszen a bokájáig nem érnek).
#4

olvaso9

2010.08.23. - 10:42

Bár a cikk nem Sólyom László elnöki periódusának megítéléséről szól, de az 1. és 3. hozzászólás mégis az elnök úr negatív minősítését tartalmazza - ezért szólok hozzá először, hogy az egyensúly helyreálljon. A negatív minősítéssel ellentétben magam (s remélem még sokan) Sólyom László köztársasági elnöki tevékenységét pozitívnak értékelem; a természet- és környezetvédelem, a külhoni magyarság, az erkölcs, az oktatás, a jogállamiság érdekében-védelmében tett lépései mintaértékűek, előremutatók és érdemiek voltak. Lehet, szokatlanok és egyéniek is, de egy értelmiségitől (a Kádár-korban szocializált de függetlennek gondolt értelmiségitől) várható és méltányolható lépések. (Kérdezzük meg magunktól, ha mi 50-en felüli gondolkodó emberek vagyunk, netán értelmiséginek tartjuk magunkat: voltunk mi ennyire önállóak, bátrak a magunk helyén és a maguink pozíciójában - s csak ezután ítélkezzünk).
Magam is szeretném felhozni azt a Sólyom-Gasparovics közös eszmecserét fiatalokkal, amit felváltva tartottak egy szlovák és egy magyar egyetemen (HHF, 2 hsz). Szerintem ez is példaértékű volt (utána lehet olvasni) és sok ilyenre lenne szükség (ezért sajnálom, hogy Gasparovics elnök úr úgy viselkedett egy éve, ahogyan...).
Ami az írás érdemi részét illeti: furcsa ugyan, hogy egy újságíró (egyetemi docens) ad tanácsot vagy sugall megoldást, de ezt most mindenképp helyénvalónak tartom és a tisztelt döntéshozók figyelmébe ajánlom. A jelenleg kormánypozícióban lévőknek mindenképp meg kellene találniuk a módját, hogy Sólyom László szakértelmét, tapasztalatát (és igen: egyéni, merevnek mondott, de igen tiszteletre méltó jellemét) a köz szolgálatába tereljék (a nemzeti együttműködésbe bevonják - hogy az új elnevezésekhez igazodjak).
Mindenkinek jobb lenne.
#3

kosakjokka

2010.08.23. - 09:42

Solyom Lászlót, csak a tettei alapján tudom megítélni. Feltételezem, hogy talpig becsületes ember, és a joghoz is ért. Egy nagy baja volt, nincsen diplomáciai érzéke, tudása. Ennek hiány teljesen alkalmatlanná teszi hivatalának gyakorlását. Már első perctől kezdve másként viselkedett, mint amit elvártak tőle, azaz középen állva ügyeljen a törényességre. Nem éjfélkor köszöntött a nemzetet, hanem másnap reggel. Nem tette ki a zászlókat a hivatalában, és elment felvonúlni a zöldekkel a Zengőre. Minden ténykedése kudarc volt. Ő volt a kudarcok elnöke.Ezt is túl éltük.
#2

horcher

2010.08.23. - 09:36

Előzmény:
#1 Gironde

Kedves Gironde!

Nagyon szép, veretes hozzászólás, gratu. Kár, hogy nem igaz.

1. Érvelése, hogy a feszültségnövelésével rontunk a határon túliak helyzetén, a kommunizmusból ismert. A jogainkért kiállni - ez a demokrácia első leckéje.
2. Nem csupán fenyegetőztek, hanem a románok és a szlovákok is hivatalos iratban tagadták meg a beutazást. Sólyom jogsértésbe soha nem ment bele.
3. Egy példa. hogy Sólyom hogyan kommunikált például a szlovákokkal. Egy szlovák és egy magyar egyetemre látogatott szlovák elnöktársával, megbeszélni a vitás ügyeket - ezt onnét tudom, mert a hazai rendezvény a Pázmányon volt, és jelen is voltam rajta. Határozott állásponttal rendelkezett mindkét fél, de leültek egymással megbeszélni a vitás kérdéseket - ez a demokrácia második leckéje.
4. Sólyom álláspontja szerint Magyarország nem kívánja megmondani a szomszédoknak, mi a helyes. Épp ellenkezőleg: mint írtam, Sólyom beszédében világossá tette, hogy mind a két félnek változtatnia kell felfogásán. Ez pedig a harmadik leckéje a demokráciának.

Üdvözlettel,

HHF
#1

Gironde

2010.08.23. - 09:11

Nagyon szép, veretes cikk, gratulálok. Kár, hogy nem igaz. Sólyom a jottányit sem javított a határon túliak helyzetén, a feszültség növelésével inkább rontott a helyzetükön.

Egy évvel ezelőtt sem történt olyan, hogy ne engedték volna be, ezzel csupán fenyegetőztek, aztán Sólyom önszántából visszafordult a híd közepén. Belement a csínbe, aztán még bátortalan is volt, nem volt benne kurázsi, hogy végigcsinálja.

Lehet, hogy Sólyom alkalmas a jószolgálatra, de ha így is van, 5 éves elnöki tevékenysége erre nem ad alapot. Sólyom ugyanis soha sem kommunikált szlovák és román demokratákkal, ő kizárólag a magyarokhoz beszélt, ez pedig nem jószolgálat, hacsak a HV szerzője nem gondolja úgy, hogy a jószolgálat lényege, hogy Magyarország megmondja, mi a helyes, és a szomszédok majd ehhez alkalmazkodnak.