ELEK ISTVÁN: RENDSZERVÁLTOZTATÓK

Elek István az MR1-Kossuth Rádió sorozatában egy éve közéleti személyiségeket faggat korabeli szerepükről. Az 1990 előtti államszocializmus ellenfeleit, a demokratikus ellenzék tagjait, a hatalmat vonakodva átadókat, az MSZMP reformköröseit és a rendszert védő politikusokat egyaránt megszólaltatta. Harmincnál több nézőpontból vehetjük át a rendszerváltoztatás sorsfordító időszakának történetét-a Magyar Rádió Zrt. és a Heti Válasz Kiadó kötetét olvasva.

Metropol, 2009. július 10., 4. oldal

Hol rontottuk el? - kérdezi szinte mániákusan mind a harminckilenc beszélgetőpartnerétől Elek István a Kossuth Rádióban futó interjúsorozatának írott verziójában. Fél szavakból is értik egymást, ők, a rendszerváltoztatók . Erre a kérdésre azonban mindannyian mást és mást mondanak. Ami meg tényleg elképesztő: mindannyiuknak igaza van, mindenki koherens rendszerben felépített, logikus választ ad; tényleg csak bólogatni lehet. Ebből az következik, hogy legalább harminckilencféle módon mentek félre az események Magyarországon a rendszerváltás környékén, de lehet, hogy tízmillióan tízmilliófélét válaszolnánk, mint ahogy - Göncz Árpád szerint - tízmillióféle `56 létezik. Az elrontott rendszerváltás történetét boncolgató kötet azonban mégsem rosszkedvű kiadvány. A nyolcvanas évek utolsó évei egészen a kilencvenes, első szabad parlamenti választásig érezhetően pezsgő, egyszerre intellektuális kiteljesedést és fizikai szervezőmunkát, aktivitást kívánó időszak volt a résztvevők számára. Nosztalgiával és szeretettel gondolnak vissza erre az, innen nézvést sokszor talán naiv hőskorszakra, pedig hát nem kevés sérelmet halmozott föl lelkében bármelyikük. Izgalmas, lebilincselő beszélgetések, amelyben tényleg minden akkori oldal kifejtheti álláspontját. Ugyanúgy meghallgatjuk Berecz János, mint Rácz Sándor történetét, egymás mellett kel életre Jánosi György, Bihari Mihály vagy Csoóri Sándor, Kövér László rendszerváltása. És talán még izgalmasabbak a közvélemény elől azóta eltűnt, de `90 előtt fontos szerepet játszó figurák, mint amilyen a szamizdatos Orosz István, Szilágyi Sándor vagy a szociáldemokrata Király Zoltán. A sok-sok igazságból, őszinteségből és önkritikából kirajzolódik előttünk valami, ami a rendszerváltáskori Magyarország lehetett anno, 20 évvel ezelőtt. És lett, ami lett.

Pesti Műsor, 2009. szeptember 3.