A szövegben megfogalmazott állítást ábra nyomatékosította, amelyről azt lehetett leolvasni, hogy közösségi terheink a minap újfent az ég felé indultak el. S aki látta a grafikont, máris arról győződhetett meg, hogy a hivatalos, az államadósság elleni küzdelmet zászlóra tűző kinyilatkoztatások hamisak és álszentek.

Aki csak olvasta, okkal gondolhatta, hogy a kormány a nyilatkozataival kizárólag azért teremt háborús hangulatot, hogy felhatalmazást kapjon a rekvirálásra. Hogy felboríthassa a fennálló rendet. Hogy magánpénzekre nyúlhasson rá, hogy megkaparinthassa a magánnyugdíjkasszát, hogy különadókkal sarcolhasson multikat. De a sok hűhó a semmiért folyik. Erre látszik bizonyítéknak a kétezermilliárdos mínusz.

Csakhogy az ország devizakitettsége az elmúlt évben ténylegesen enyhült. Az államadósság a nemzeti össztermék arányában jelentősen csökkent. Az árfolyamromlás azonban oda vezetett, hogy a maradék tartozás forintértéke növekedett.

A történet azért szép, mert minden ízében igaz. Vádjaiban és cáfolataiban egyaránt.

Igaz, hogy nyomasztó az eladósodottságunk, és a hitelezők szinte azt tehetnek velünk, amit akarnak. Igaz, hogy a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik enyhíteni e kínon. Igaz, hogy a cél érdekében olyan (non-ortodox, nem hagyományos) eszközöket is használ, amelyek a nagy tőketulajdonosoktól is áldozatokat követelnek. De az is igaz, hogy a megsarcoltak ellencsapásai nyomán az ország forintban mért adósságszolgálati kötelezettsége növekedett. És a végtörlesztésért cserébe most újabb leminősítésben lehet részünk.

A legfőbb "igazság" így aztán az lenne, hogy mindannyian a "piac" kezében vagyunk, és minimum illik elfogadnunk az általa felkínált lehetőségeket. Meg az is, hogy ez a legnagyobb jó, amit magunkkal tehetünk. És hinnénk is (ahogy korábban hittük is), ha a válság időközben nem ért volna az állunkig.

De odaért. És ebben épp a szabadjára engedett piac játszotta a főszerepet.

És most a devizahitelesek ugyanabban a csapdában vergődnek, amelyben az ország is, és vele együtt az egész fogyasztói világ. A piac, akárcsak a vándortörténetben a köcsögbe rejtett mogyorót megmarkoló majom, képtelen elengedni zsákmányát. Ösztöne akadályozza ebben. Tudja jól, hogy csak rövid távú veszteséget elszenvedve menekülhetne a mohósága okozta csapdából, de természete ellen való az áldozathozatal. Hát inkább szorongatja.

Most az a kérdés, hogy mit tehetünk a piaccal. Itthon és szerte a világban. És hogy ha szövetségesek nélkül látunk neki a saját feladatunkhoz, kicsinyke esélyünk is marad-e a sikerre?


"Jó irányba mutat a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, legfőképpen azért, mert végrehajtása esetén biztosított a központi költségvetés bruttó adósságának csökkenése."
(Domokos László az Állami Számvevőszék véleményének ismertetésekor a Parlamentben, október 26.)

"A görög adósságkezelés elfogadott módszere kinyit egy kényes politikai Pandóra-szelencét, újra témává teheti az adósságelengedés lehetőségét a hazai közéleti vitákban is. A miniszterelnök ezt a vonalat mindenesetre hétfői parlamenti megszólalásában már jó előre kezelésbe vette, amikor arról beszélt - nem kimondva, de egyértelműen a Jobbikkal vitatkozva -, hogy milyen mértékben vágná földhöz az országot ennek akár a belebegtetése is."
(Kumin Ferenc a blogjában, október 27.)

"Valójában államadósság-csökkentés is kizárólag a megörökölt tartalékokból és a pénztári vagyonból történik, miközben a szerencsétlen költségvetési gazdálkodás és a hitelét vesztett gazdaságpolitika következtében kialakult forintgyengülés miatt az adósságállomány szinte azonnal vissza is nőtt. A tartós adósságcsökkentést szolgáló érdemi kiadáscsökkentést és valós egyenlegjavító intézkedéseket tehát utoljára továbbra is a Bajnai-kormány tett."
(Oszkó Péter, www.hvg.hu, október 28.)

"Miközben az ország érdeke, hogy a kormány sikeres gazdaságpolitikát valósítson meg, és ezért drukkolunk mi is, egyre több dolgot nem értünk. Például azt, hogy miért kell az ördögöt a falra festeni?! A hazai gazdaság irányítója a Heti Válasznak ugyanis azt mondta: reális veszély az ország adósságbesorolásának lerontása az egyik hitelminősítőnél."
(Szajlai Csaba, Magyar Hírlap, október 28.)