A választási kampányban többször felröppent a hír, hogy ha a Fidesz alakít kormányt, fontolóra veszi az 1994 óta működő Nemzeti Kulturális Alap (NKA) felszámolását.

Az NKA vezetését nem átmeneti időre vállaltam, hanem négy évre. Miután 1998 és 2002 között már álltam az alap élén, kicsit magaménak is érzem. Emblematikusnak tartom a működését - óriási hiba lenne, ha megszüntetnék, bár kétségtelen, hogy erős reformra szorul.

Most talán rosszul működik?

Az NKA hármas célkitűzése, a kultúra teremtése, terjesztése és megőrzése tekintetében felborult az egyensúly: a kultúrateremtés háttérbe szorult. Idén például sem a szépirodalmi, sem a zeneművészeti kollégium nem írt ki alkotói pályázatot. Ezzel szemben nagy hangsúlyt kaptak olyan, úgynevezett megarendezvények és kulturálisnak kikiáltott fesztiválok, amelyeket nem szerencsés az NKA-keretből támogatni. A kiemelt programokat a jövőben az NKA miniszteri keretéből lehetne pénzelni.

Ennyi?

A tervezett módosítások pusztán szemléletváltást jelentenek, nem akarom fenekestül felforgatni a rendszert. Az előző nyolc év is része az NKA történetének, tiszteletben tartom az akkori döntéseket. Stratégiailag viszont fontos, hogy visszatérjünk az első elnökségem idején kidolgozott úgynevezett piramiselvhez. Az NKA-nak az a feladata, hogy minél szélesebb alapokat biztosítson, azaz minél több pályázót segítsen, mert akkor nyúlik a piramis csúcsa kellően magasra.

Milyen szempontok érvényesülnének az elosztáskor?

Az értékelvűség mellett figyelembe kell venni a pályázók szociális helyzetét, biztosítani kell a Budapest, a vidék és a határon túli területek közötti egyensúlyt. 2010-ben a főváros 3,2 milliárd, a vidék 1,7 milliárd, a határon túliak 110 millió forintot kaptak. Ez kirívó aránytalanság. Különös figyelmet kell fordítani a gyermek- és ifjúsági kultúrára. A piramiselv alapján adjunk lehetőséget az éhhalál szélén lévő idős költőnek is, hogy megjelenhessen a kötete. De a kis közösségeknek is biztosítani kell a működésükhöz szükséges támogatást. Míg 2010-ben a Göncöl Alapítvány 80 ezer forintot kapott Hiller István korábbi kulturális minisztertől, a Népszava vasárnapi lapszámára 14 millió jutott. Az ilyen aránytalanságokat fel kell számolni.

Változtatna a szakmai kollégiumi rendszeren?

Itt-ott. Például a műemléki területet az építőművészeti, a régészetet pedig a múzeumi szakmai kollégiummal párosítanám. De a több nagy rendszert felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztérium létrejöttével az NKA is több ágazattal - így például az egészségüggyel, az oktatási és a szociális területtel - működhet együtt a jövőben.

Kétmilliárd forintot zároltak az NKA-nál, holott ez a központi költségvetésen kívüli legnagyobb kultúrafinanszírozó intézmény. Emiatt mondott le Harsányi László korábbi elnök.

Úgy vállaltam az elnökséget, hogy tudomásul vettem ennek az összegnek a zárolását. De az NKA idei bevétele augusztus elejéig több mint 7,2 milliárd forint volt, így 2010 végéig az elkölthető összeg akár tízmilliárd fölé is emelkedhet. Az én javaslataim nem igényelnek többletforrást, pénzügyi átcsoportosítás kérdése az egész.

A zárolt összeg a súlyos szakmai és politikai vitákat megélt Márai-programot, az arra szánt 600 millió forintot is érinti. Így az idén biztosan nem indul el a könyvszakmai projekt.

Így legalább be lehet építeni a tervbe az időközben megfogalmazott szakmai javaslatokat is. Ez a program régóta érlelődik. Hogy mégsem jutott sehová, az nem a mostani kormányzat hibája, hanem az elődök hanyagsága. Az előttünk álló öt hónapban lesz idő, hogy véglegesítsük, és remélem, 2011 januárjában elindulhat a program.


JANKOVICS MARCELL

1941-ben született Budapesten. • 1960-ban került a Pannónia Filmvállalathoz. 1965-től rendező. • 1981-től tanít az Iparművészeti Főiskolán. • 1996-tól a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatója. • 1998-2002 között a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. • 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának tagja.