Hol van a helye a vitorlás hajók sorában a repülő hollandinak mint hajótípusnak?

Sokáig a vitorlázás csúcsát jelentette. Igen nagy technikai tudást igénylő hajó, elég bonyolult a kezelése, így a versenyzőknek nagyon felkészültnek kell lenniük. A repülő hollandiban mindenben kipróbálhatja magát az ember mind fizikailag, mind szellemileg, s olyan jól eltalált hajóosztály, amelyben minden szakasz örömöt jelent.

Mégis, 1992-ben kikerült az olimpiai számok sorából.

Minden a lobbin múlik. A vitorlázáson belül több ezer hajóosztály van, abból a szörffel együtt tíz indulhat az olimpián, azaz a vitorlás sportágnak csak egy vékony kis szelete lehet jelen. Már ott tartunk, hogy ha van egy sport, amit a világon csak hárman játszanak, de erős a lobbijuk, bekerülhetnek az olimpiára. A döntéshozók pedig azt mondják, hogy majd csak elterjed valahogy ez a sportág is a világban...

A vitorlázás drága sport, a világ minden táján kedveli az elit, ahonnan kikerülhetnének lobbizók...

Ezzel szemben nemrég arról döntöttek: az utolsó tőkesúlyos hajóosztály, a csillaghajó a londoni olimpián még indulhat, de utána már nem. A mi sportágunkban főleg a hajógyártók lobbiznak, mert ha az általuk gyártott hajóosztály bekerül az olimpiára, akkor mindenki kénytelen megvenni. Ezért ők azon hajóosztályok mögé állnak, ahol szinte versenyenként cserélni kell az alkatrészeket, egy év alatt akár több hajót is. Mi hiába keresnénk közöttük támogatókat, mert a repülő hollandik akár két olimpiai ciklust is végig tudnának csinálni. De a lebonyolítási módszerek változtatása (pálya hossza, kialakítása) miatt a vitorlázóversenyzés lassan a lényegét veszíti el, s az eredeti, taktikai repertoárja teljesen leszűkül.

Néhány éve azt nyilatkozta, hogy szeretne olyan osztályban is indulni, amely olimpiai szám.

Domokos Andrással végiggondoltuk a lehetőségeket, de sajnos nem találtunk olyat, ami a mi képességeinknek és alkatunknak megfelelő. Időnként versenyzek olyan osztályhajóban, amely hasonló a hollandihoz, és öt-hat személyes, de az sem olimpiai szám.

A vitorlázás azon kevés sportágak egyike, amelyről nem jut eszünkbe a dopping.

Szerencsére nem. Egyedül a szörfnél van akkora szerepe a fizikumnak, hogy ott felmerülhet a doppingozás gondolata, s bár nálunk is sok múlik a fizikai adottságon, de a mozdulatok összetettsége miatt a megfelelő koordinációs készségre van nagy szükség.

A mostani vébé százharminc indulójából négy magyar egység volt, s a legrosszabb helyezésük az 52. volt. Ezek szerint még mindig a jobbak közé számítunk.

A mezőny nagy része erősebb nálunk, de a magyar csapatok nagyon jók, főleg gyenge szélben, köszönhetően a Balatonon való felkészüléseknek. A hollandok és a németek számítanak a legjobbnak. Ha azt vesszük, hogy a mi hajóosztályunkban az az optimális testalkat, ha a kormányos legalább 70- 80 kiló, a legénység pedig 90- 100, akkor érthető, hogy az ázsiaiak soha nem voltak eredményesek. A mi hajóosztályunkban van, akinek az édesvíz fekszik jobban, van, akinek a hullámos tenger. Van, aki szélben és van, aki szélcsendben tud jobban versenyezni. Az tehát az eredményesebb, aki univerzálisabb.

Hány éves a korelnök a repülő hollandiban?

Van néhány hatvan év feletti versenyző, akik közül többen labdába tudnak rúgni még ma is. Nekünk is az a célunk, hogy ameddig csak lehet, hollandizzunk.


Majthényi Szabolcs

1972. február 1-jén született Budapesten. Hétévesen indult az első versenyén.  Domokos Andrással 1987 óta versenyzőtársak, tizenötszörös magyar és háromszoros Európa-bajnokok. Első világbajnoki aranyérmüket 1995-ben nyerték Ausztráliában.