Egy nappal korábban Nicolas Sarkozy francia elnök viszont azt jelentette be, hogy országa nem küld újabb alakulatokat, de részt vesz az afgán biztonsági erők kiképzésében.

Németország 4300, Franciaország 3300 katonával van jelen Afganisztánban, ahol egyre több támadást intéznek a külföldi erők ellen a tálibok, akik 2001-ig irányították az országot. Az Al-Kaida terrorszervezettel kapcsolatban álló tálibok hétfőn közölték, hogy embereik követték el Kandahárban a NATO-támaszpont elleni - négy bolgár katona sérülésével járó - rakétatámadást, melynek fő célpontja Nikolaj Mladenov bolgár védelmi miniszter volt.

A január 28-i londoni Afganisztán-konferencián az egyre erősödő tálib fegyveres akciók kérdése is napirendre kerül. Hétfőn két amerikai tábornok úgy nyilatkozott, hogy az afganisztáni béketeremtésbe a tálibokat is be kell vonni. David Petraeus tábornok arról beszélt a The Times brit napilapnak, hogy a tálibok hajlandóak lennének a megállapodásra és készek akár a fegyverletételre is.

Németország is azt szeretné, hogy a tálibokkal való megegyezés legyen a nemzetközi erők célja. Ezenkívül a lakossággal való kapcsolattartáson kívánnak javítani. Mivel a külföldi katonák biztonsági okokból alig mutatkoznak a helyiek között, az afgánok bizalmatlanok velük szemben.

A londoni konferencia zárónyilatkozatáról előzetesen kiszivárogtatott anyagok szerint a szövetségesek azzal számolnak, hogy már 2011 elején megkezdhetik a biztonsági feladatok átadását. A nemzetközi erők továbbra is az ázsiai országban maradnának, de csak mint a helyi erők támogatói. Az afgán stabilitás megteremtése érdekében a segélyeket elsősorban a kabuli kormányon keresztül juttatnák el a rászorulókhoz. A stabilitást szolgálja az a terv is, hogy meg kell tisztítani a korrupciótól Afganisztán két kulcsfontosságú iparágát, a bányászatot és az energiaszektort. A két ágazat biztos bevételi forrás lehet a jövőben az egyelőre csak nemzetközi segítséggel működő afgán gazdaság számára.