Az erőpróbát 70 százalékos részvételi arány mellett az ellenzéki jelölt, Viktor Janukovics nyerte Julia Timosenko kormányfővel szemben. Janukovics a voksok 49, Timosenko közel 46 százalékát szerezte meg. Még le sem zárták az urnákat, amikor a vesztes miniszterelnök csalással vádolta vetélytársát, ezért a bíróságon akarja megtámadni az eredményt. A kormányfő szerint Donyeck és Luhanszk megyében, továbbá a Krímben legalább egymillió szavazólapot meghamisítottak Janukovics javára.

Ukrajnának azokról a keleti és déli körzeteiről van szó, amelyeket szinte kizárólag az ellenzéki jelölt orosz ajkú támogatói laknak. A 48 milliós ország majd' 12 milliós orosz kisebbséggel rendelkezik, amely mindig is Moszkvához igazodott. Az oroszok sérelmezték az idén hatályba lépett ukrán nyelvtörvényt is, amely - a többi nemzeti kisebbséggel együtt - megfosztotta őket attól a joguktól, hogy anyanyelvükön tanuljanak.

Miután Janukovics megígérte a nyelvtörvény eltörlését, a kárpátaljai 150 ezer fős magyar közösség többsége az orosz jelöltet támogatta. A magyarok két rossz közül választhattak. Vagy Janukovicsra adják voksukat, ezzel támogatva Ukrajna keleti orientációját, vagy az erőszakos ukránosítás mellett teszik le a garast.

Az orosz és egyéb kisebbségi szavazatok azonban még nem lettek volna elegendőek Janukovics győzelméhez. Sok ukrán is rá szavazott, mert tartottak attól, hogy az orosz gázfüggőséget Moszkva politikai fegyverként veti be, ahogy ezt már kétszer megtette, ha a számára nem kedvező elnökjelölt győz. A választók döntésénél az is komolyan esett a latba, hogy Timosenko kormányzása alatt az életszínvonal drasztikusan visszaesett. Az új elnök pedig, hogy megszabaduljon a számára kényelmetlen kormányfőtől, valószínűleg kiírja az előre hozott választásokat.