Az eddig megkötött nemzetközi szerződések szerint ugyanis az orosz gáz papíron már elérte Magyarország déli határát, valamint hazánk nyugati végeitől az osztrák elosztóközpontot. Már csak a magyar szakasz hiányzott. A múlt pénteken aláírt dokumentum szerint az új cégnek fele-fele arányban az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank, illetve a szintén állami kézben lévő orosz Gazprom a tulajdonosa.

Moszkva célja, hogy a politikai és gazdasági bizonytalansággal küzdő Ukrajnán átvezető csőhálózatot kiváltsa egy biztonságos rendszerrel, és ugyan ezen ok miatt a nagy felhasználók - Német-, Olasz- és Franciaország - is ezt szeretnék. Ennek érdekében Vlagyimir Putyin 2007 májusában Bécsben aláírta azt a szerződést, amely rögzíti a Gazprom 50 százalékos részvételét az osztrák főváros és a magyar határ között lévő baumgarteni elosztóközpontban. Ezzel a Gazprom biztosította a leendő csővezeték felső ágának végállomását. (Az alsó ág Bulgárián és Görögországon keresztül, a tenger alatt jut majd el Olaszországba.)

Ezután Bulgária és Szerbia is elkötelezte magát a Déli Áramlat mellett, és ezekben az országokban már másfél éve - 50 százalékos orosz tulajdonrésszel - vegyesvállalatokat hoztak létre. De hogy jut el a gáz Szerbiából Ausztriába? Csak Magyarországon keresztül. Szóba jött még a szerb-horvát-szlovén nyomvonal is, de a feszült boszniai helyzet ismét katonai konfliktus rémképét vetíti előre a térségben. Válság idején ezt még a Gazprom sem merte vállalni.

Magyarország kulcspozícióban volt addig, amíg alá nem írta a közös vállalatról szóló megállapodást. Ezzel beigazolódni látszik Washington félelme, hogy európai NATO-szövetségesei ki lesznek szolgáltatva az orosz gázellátásnak, hiszen az EU szükségleteinek 25 százalékát már így is a Gazpromtól szerzi be. A Dél Áramlat megvalósítása egyúttal megadhatja a kegyelemdöfést az EU közös projektjének, a Nabucco gázvezetéknek, melynek az lenne a célja, hogy az orosz gázfüggőséget csökkentse. Az EU nagy gázfelhasználó államai ezek után már nem lesznek érdekeltek egy ilyen költséges beruházás megvalósításában, hiszen a Déli Áramlatot akár már három év múlva üzembe helyezhetik, a Nabucco pedig még a tervasztalon sem létezik.