Mióta készült a posztra?

Tavaly ősszel a Végrehajtó Tanács ülése után keresett meg több nagykövet, hogy elfogadnám-e a jelölést. Megkérdeztem Martonyi János minisztert, hogy igent mondhatok-e. Örömmel támogatta a kezdeményezést.

Az UNESCO épületének folyosóján ott sorakoznak a korábbi neves közgyűlési elnökök arcképei. Ezért mondta, hogy óriási megtiszteltetés?

Ezért is. Tudósok, filozófusok, tiszteletre méltó emberek, akik nagyban hozzájárultak az UNESCO szellemiségéhez. Az első közgyűlési elnök 1946-ban a háromszoros francia miniszterelnök Léon Blum volt, 1951-ben Howland Sargeant, Truman amerikai elnök helyettes államtitkára, a Szabad Európa Rádió elnöke lett az elnök, 1952-ben az indiai Sarvepalli Radhakrishnant választották meg, aki később India második elnöke lett.

Ebben a pozícióban az embernek lehetnek saját tervei?

Fontosnak tartom a nők esélyegyenlőségének előmozdítását. Az UNESCO három szervét, a Közgyűlést, a Végrehajtó Tanácsot és a Titkárságot ma három nő vezeti. Ez erős üzenet. Az UNESCO konszenzusra építő hagyományait szeretném folytatni. Vagyis hogy miként vagyunk képesek együtt dolgozni a kulturális, oktatási, tudományos nemzetközi együttműködésekben a világ békéjének érdekében.

A gazdasági válság idején van lehetőség az UNESCO értékrendjét érvényesíteni?

A gazdasági növekedés hajszolása visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Ezért a hagyományos célok - a szabadság, egyenlőség és testvériség - mellett nagy szükség van olyan célkitűzésekre, mint a fenntartható fejlődés, a szolidaritás, a kulturális sokszínűség elfogadása, az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása. A nyelvek, kultúrák, szokások védelme is az UNESCO mandátumának része. Ahogyan az írástudatlanság, a szegénység felszámolása, a gyűlölet és intolerancia elleni küzdelem.

Mennyit számít az elfogadásban, ha megismerjük más országok kultúráját?

A kultúrák közötti párbeszéd a legerősebb közvetítő erő a népek között. Lényege: soha ne a különbözőségekből indítsuk a diskurzust, hanem a hasonlóságokra építsünk.

A Külügyminisztérium közleménye szerint sokat tett azért is, hogy a magyar kultúra, tudomány és oktatás eredményeit megismertesse a világgal.

Elnökké választásomat úgy élem meg, mint harminc év szakmai munkájának és a nemzetközi kapcsolatrendszeremnek az eredményét. Hiszek abban, hogy a kulturális diplomácia képes lezárt sorompókat felnyitni, és ha a politikusok zsákutcába kerültek, új problémamegoldási modelleket kidolgozni.

Magyarország mit profitálhat az ön elnökségéből?

Először is a nevem mellett megjelenik, hogy Magyarország. A tárgyalások, megoldandó feladatok középpontjába kerülünk, nemzetközi kapcsolataink még aktívabbá, eredményesebbé válhatnak.

Mint a közgyűlés új elnöke hamarosan Budapestre érkezik, hiszen itt rendezik meg novemberben az UNESCO Tudományos Világfórumát (WSF).

Az UNESCO főigazgatójával érkezünk. A WSF tematikáját az MTA az UNESCO-val együtt dolgozza ki. Ebben a folyamatban a kezdetektől benne voltam. Elnökként a magyar parlamentben a zárónapon fogok beszélni arról, hogy a tudomány megváltozott térképe milyen felelősséget jelent, és milyen erkölcsi tartalmakat hordoz.


Bogyay Katalin

Székesfehérváron született. Közgazdaság-tudományi egyetemet végzett. A Magyar Televízió munkatársa 12 évig. 1999-2005: a Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója. 2006-2009: a kulturális tárca nemzetközi szakállamtitkára. 2009-től UNESCO-nagykövet.