„A törpök társadalma a totális társadalom kifejeződése, amely sztálinista és náci jegyeket egyaránt visel magán", írja Antoine Buéno francia író. Könyve, a Le Petit Livre Bleu (Kis Kék Könyv) csak június elején jelenik meg, de a fő mondanivaló már most kiszivárgott: a belga rajzfilmsorozat voltaképpen a gyerekek tudatalattijára hatva próbálta és próbálja meg a náci társadalomszervezési elveket elfogadhatóvá tenni.

A szerző szerint a rajzfilmsorozat megerősíti a náci kliséket. Példaként említi az egyetlen lányt, Törpillát, aki éppen szőke hajával „az árja szépség" megtestesítője. Ezzel szemben, véli a szerző, Hókuszpók, akit fekete hajúnak, hajlott orrúnak ábrázolnak, a harmincas évek zsidóellenes karikatúráit idézi. Buéno szerint a rajzfilmsorozat a barát-ellenség-párosításra épül, ahol az ellenség a „zsidós" Hókuszpók, míg a törpök a maguk kék arcbőrével voltaképpen egy rasszista, zárt, rendi társadalmat alkotnak.

A szerző szerint csak súlyosbították azon részek ezt a helyzetet, amelyekben fekete bőrű törpök is szerepeltek, őket ugyanis a „kékbőrű" társadalom nem fogadta be. Szerinte ebben a szélsőjobboldal által ünnepelt autarkia eszméje jelenik meg: az önmagára utalt, önmagába zárt, etnonacionalista ideológia kifejeződései lennének így a törpikék.

A hupikék törpök karrierje fél évszázada indult: akkor egy belga képregény, a „Johan et Pirlouit" mellékfigurái voltak. Később azonban Pierre Culliford önálló életre keltette őket, és saját történetet kaptak. Eszerint a törpök zárt társadalomban élnek az erdő mélyén, és csak néha érkezik veszély a külvilágból, főleg Hókuszpók személyében. Pierre Culliford, alias Peyo, azonban fia visszaemlékezése szerint egyáltalán nem érzett nosztalgiát a német megszállás iránt, a politika pedig nem is érdekelte.

Mindazonáltal az évek során számos váddal illették már a törpöket: egyesek szerint kommunista utópiát valósítanak meg, jobboldali kritikusok viszont - tekintve, hogy egyetlen női szereplő van csak, és a törpök szexuális életéről sem tudunk meg sokat - látens homoszexualitást véltek felfedezni a történetben, és ezért tartották veszélyesnek azt.

Egyelőre nem tudni, hogy Buéno a sorozat betiltását javasolja-e, vagy csak a törpök közvetítette társadalomkép veszélyére akarja a társadalom figyelmét felhívni. Zsidó szervezetek nem kívántak még állást foglalni. Szerintük ki kell várni a részletes elemzést, s utána tudnak csak arról nyilatkozni, hogy valóban antiszemitának tekinthető-e a rajzfilmsorozat.

A totalitás-vád ellen szól azonban, hogy egy 1965-ös albumban, a Schtroumpfissime-ben éppen egy diktátor uralmát döntik meg a törpök. Ekkoriban értelmezték többen a rajzfilmsorozatot szindikál-anarchista utópiaként. Éppen ezért meglepőek a most előhozott vádak a törpök antiszemitizmusáról. Igaz, a nyugati baloldali utópiákba nem ritkán keveredtek antiszemita érvek is.